2011.07.11. 07:00
Életveszélyes bárányhimlő
Két hétig küzdöttek a szülők és az orvosok egy 5 hónapos kisfiú életéért. Pedig Petikét csak bárányhimlő támadta meg, egy olyan betegség, melyet sokan ártalmatlannak hisznek. Az eset az oltások fontosságára is rávilágít.
- Naná, hogy a pici is elkapta, s mivel egy éjszaka nem tudtuk levinni a lázát, bementünk az ügyeletre. Ott megvizsgálták, majd hazamentünk.
Reggelre az 5 hónapos pici jobb füle mélylila lett, a kagyló mögött pedig fél zsemlényi dudor keletkezett - idézte fel a történteket Nagy Judit. - Pünkösd hétvége lévén ismét az ügyeletre rohantunk, segítséget kérni. De ilyet még a tapasztalt orvos sem látott, úgyhogy azonnal kórházba akarta küldeni. Csakhogy kiderült, hogy nem egyértelmű az útvonal - egy fertőző gyereket hová lehet utalni? Végül azt mondta, menjünk Zalaegerszegre.
Reggelre az 5 hónapos pici jobb füle mélylila lett, a kagyló mögött pedig fél zsemlényi dudor keletkezett - idézte fel a történteket Nagy Judit. - Pünkösd hétvége lévén ismét az ügyeletre rohantunk, segítséget kérni. De ilyet még a tapasztalt orvos sem látott, úgyhogy azonnal kórházba akarta küldeni. Csakhogy kiderült, hogy nem egyértelmű az útvonal - egy fertőző gyereket hová lehet utalni? Végül azt mondta, menjünk Zalaegerszegre.
A család kálváriája ekkor kezdődött el igazán. Nagy Péterke érkezése ugyanis a szülők szerint láthatólag meglepetést okozott a zalaegerszegi megyei kórházban ahol a fertőző osztály főorvosa a vizsgálat után azonnal rohammentőt hívott, és továbbküldte a picit Szombathelyre, a közvetlen életveszély miatt intenzíves orvos kíséretében. A Markusovszky kórházban nem sok jót hallott az egyre kétségbeesettebb édesanya, aki sírva hívta férjét: ha még akar találkozni Petivel, jöjjön. A negyedik napon közölték az orvosok a családdal: ehhez az esethez Szombathely kevés. A mentő ezúttal Budapestre, a László kórházba érkezett a gyerekkel és édesanyjával.
- Ott éreztem, hogy jó helyen vagyunk, de még mindig nem nyugodhattunk meg folytatta Judit. Keringéstámogatás, agynyomás-csökkentő kellett, de még a gyerek mája is megnagyobbodott. Tíz napot töltött Peti az intenzíven, utána kerülhetett át a gyerekosztályra. Aztán végre hazajöhettünk. A diagnózis: bárányhimlő talaján kialakult vérmérgezés.
A kanizsai édesanya hangsúlyozta: rendkívül hálás az orvosoknak, hogy megmentették a gyermekét. Számára a legfontosabb tapasztalat, hogy igenis kellenek az oltások, ha valaki megteheti, még a nem kötelezőket is adassa be a gyermekeinek. Ugyanakkor azt nem értette, hogy miért volt szükség ennyi utazásra miért kellett Nagykanizsáról először Zalaegerszegre, majd Szombathelyre utazniuk az amúgy országos felvevő László kórház előtt? A felvetésre reagálva dr. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója úgy ítélte meg: a magyar egészségügyre olyş jellemző kommunikációs hiba történt, a nagykanizsai orvos nem beszélt a zalaegerszegi infektológiai osztállyal az első út előtt. Márpedig ha ez megtörténik, kiderül, Zalaegerszegen nincs gyermek fertőző osztály, márpedig a pici állapota és betegsége intenzív ellátást indokolt volna ezt a szombathelyi Markusovszky kórház gyermek infektológiai osztálya tudja biztosítani.
Nagy Petike esete rámutat az oltások fontosságára is. Amennyiben ugyanis nagyobb testvére megkapta volna a bárányhimlő elleni védőoltásokat (a pici még nem volt elég idős ehhez), nem betegedett volna meg és nem adta volna át kisöccsének a kórt. A bárányhimlő mindig veszélyes volt, csak korábban voltak nála sokkal veszélyesebb betegségek, melyek ellen be is vezették a kötelező védőoltásokat hallottuk dr. Balatoni Piroska zalaegerszegi gyermek-háziorvostól. - A bárányhimlő az esetek 80-90 százalékában szövődménymentes, ám így is minden évben rengeteg szövődményes beteget regisztrál a rendszer. Mindenkinek azt javaslom, hogy oltassa be a gyerekét. Ha mégis hazaviszi a fertőzést a testvér, létezik olyan antivirális szirup, mellyel ha kivédeni nem is lehet a pici megbetegedését, de lényegesen enyhíteni lehet a következményeket.
- A védőoltások nem terhelik az immunrendszert, nem kell tőlük félni - foglalt állást a nagykanizsai dr. Tóth Katalin gyermek-háziorvos, aki fontosnak tartotta a fertőző agyhártyagyulladás, valamint a kullancs és a rotavírus elleni oltásokat is. A bárányhimlőről azt mondják, hogy nem nagy probléma. Pedig az esetek 4-5 százalékában komoly szövődményekkel járhat, ráadásul a gyerekek elkülönítésének sincs sok értelme, hiszen a vírus még a testen kialakuló pöttyök megjelenése előtt fertőz. Ezért nagyon fontos a megelőzés, tehát az oltás.
OLDALTÖRÉS: A hatóság véleménye és a szerző jegyzete
A hatóság véleménye
A hatóság véleménye
A hatóság véleménye
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Igazgatási Főosztályán érdeklődve megtudtuk: a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről szóló rendelet szabályozza a bejelentésre kötelezett betegségekkel kapcsolatos eljárásokat.
A bárányhimlőre ilyen előírást a jogszabály nem tartalmaz, így ha a beteg kórházi ellátásra szorul, a területileg illetékes fekvőbeteg gyógyintézetben kell a kezelését megkezdeni. Amennyiben az adott intézményben engedélyezett szintnél magasabb ellátásra szorul, akkor szükséges a magasabb progresszivitási szintű intézetbe való áthelyezés.
Szerintem - Szalabán Attila jegyzete
Szülőként folyton döntéseket kell hozni a gyerekkel kapcsolatban, s ezek közül nem a legkönnyebb annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy oltassuk vagy ne oltassuk?. A kötelezőknél persze nincs ilyen gondunk, ám annál nehezebb a csak ajánlott vakcinák ügye. Pláne, hogy még az orvosok sem igazán könnyítik meg a dolgunkat. Magunk is így jártunk, mikor először felmerült bennünk a gondolat, hogy lányainkat beoltatjuk a bárányhimlő ellen. Az egyik orvos ugyanis határozottan közölte velünk: a legjobb, ha nem oltatjuk, a gyereknek ugyanis az jelenti az igazi biztonságot, ha mielőbb átvészeli a betegséget, s így természetes módon szerzi meg a védettséget. Egy véleményt betudtunk tehát, de biztos ami biztos alapon, megkérdeztünk egy másik orvosunkat is. Talán mondanom sem kell: teljesen ellenkezőleg nyilatkozott, maximálisan az oltás mellett érvelt. Végül a katonai szabály alapján döntöttünk: az utolsó parancs az érvényes tehát beoltattuk mindkettőt. Amíg a szúrás megtörtént, persze kapkodtuk kicsit a fejünket, és óhatatlanul is arra gondoltunk: hogy is lehessen okos az ember, amikor a leginkább hozzáértők sem értenek egyet egy ilyen látszólag egyszerű kérdésben?