Milliók spórolhatók?

E programok arányának növelésére (az EU ajánlásával összhangban) akciót is indított a magyar kormány. Péntek László szerint az önkormányzati intézményeknél a számítógépek többségét okos írógépként használják, ezért az irodai programokat ingyenes OpenOffice-ra, az operációs rendszert pedig Linuxra lehetne cserélni. Jelenleg a szoftverbeszerzés (mint azt egy tavalyi példa jelzi) és a számítógépek megvásárlása közel azonos nagyságrendű kiadás. Az előterjesztő úgy látja, e tekintetben felelőtlen gazdálkodás zajlik.

E programok arányának növelésére (az EU ajánlásával összhangban) akciót is indított a magyar kormány. Péntek László szerint az önkormányzati intézményeknél a számítógépek többségét „okos írógépként” használják, ezért az irodai programokat ingyenes OpenOffice-ra, az operációs rendszert pedig Linuxra lehetne cserélni. Jelenleg a szoftverbeszerzés (mint azt egy tavalyi példa jelzi) és a számítógépek megvásárlása közel azonos nagyságrendű kiadás. Az előterjesztő úgy látja, e tekintetben felelőtlen gazdálkodás zajlik.

Olcsóbban?

A közgyűlési vita apropóján utánanéztünk, Zalában milyen a nyílt forráskódú szoftverek „fogadtatása”. A megyei önkormányzat álláspontját Manninger Jenő közgyűlési elnök foglalta öszsze Péntek Lászlónak adott írásos válaszában. Eszerint a költségvetésben a közgyűlés hivatalánál szereplő 11,8 millió forint (amely két évre szól, és a piaci árnál lényegesen kedvezőbb) a hivatal és a közgyűlés biztonságos működéséhez szükséges szoftverlicenceket tartalmazza. A mai, ritkságnak számító, magas szintű homogén infrastruktúra megváltoztatása a rendszer teljes cseréjét jelentené, ami ebben a kategóriában nem ingyenes. És ami a másik nagy probléma: a nyílt forráskódú rendszerek mögött nincs hivatalos technikai támogatás.

– A nyílt forráskód használata akkor lehet gazdaságos a közigazgatásban, ha egységes országos rendszereket fejlesztenek – fogalmazott. A válasz az egyik uniós mintaprojekt bukását is felidézi: a német külügyminisztérium az évek óta használt nyílt forráskódú megoldásokról idén visszaváltott a Microsoft termékeire. Ez is mutatja, hogy a nyílt rendszerek sok kompatibilitási problémát okoznak.

– Az önkormányzat nem folytat felelőtlen gazdálkodást, a fenntartott intézmények önálló költségvetési szervek, önálló informatikai beszerzési jogokkal. A 2011- es költségvetésben szereplő 92,7 millió forint Tiop-pályázaton nyert összeg, aminek kedvezményezettjei az önkormányzati iskolák. Ezt 100 százalékban a pályázat kiírója finanszírozza – így reagált Manninger Jenő a felvetésre, hogy miből áll az a 100 milliós nagyságrendű informatikai fejlesztés, amit az idei büdzsé tartalmaz. Péntek László előterjesztését végül nem vették napirendre.


Városháza

A zalaegerszegi polgármesteri hivatalban ugyanakkor használnak nyílt forráskódú szoftvereket, például a routeren, a levelezőszerveren és irodai alkalmazásban, tudtuk meg dr. Kovács Gábor jegyzőtől.

– A nyílt forráskódú alapszoftverek terjedését az gátolja, hogy sok le nem cserélhető szakrendszer létezik, ami Windows jelenlétét igényli. Az a célunk, hogy a gépekhez a lehető legtöbb helyen csak OEM Windowst vásároljunk (ez egyszeri beruházás), és ne kelljen licence-díjas irodai programcsomagot használni.

– Lehet-e megtakarítani az átállással? – kérdeztük.

– Elvileg igen, de nem olyan mértékben, amit a licence- díj számlája mutat, mivel szükség lenne eszközök, például nyomtató, szkenner cseréjére. A másik ok az, hogy sok gépből álló rendszernél már kell az informatikai támogatás, a Linux viszont más platform, mint a Windows, tehát szükséges a továbbképzés. Erre a hivatal nyitott.

A hivatal informatikai rendszerének működtetése idén körülbelül bruttó 17 millió forintba kerül, tudtuk meg.

Weidinger László, a megyeszékhelyi Start Up Kft. informatikusa úgy tapasztalja: a nyílt forráskódú rendszerek elterjedtsége minimális, pedig érdemes volna ebbe az irányba elmozdulni.

– A változáshoz központi döntés kellene; maguktól aligha kezdenek el a megszokottól eltérő rendszereket tanulmányozni a közigazgatásban dolgozók. Kis lépésekkel érdemes kezdeni, és a vegyes használat is jó megoldás lehet. Egy jól összerakott linuxos rendszerrel amúgy kevesebb a gond, ritkább az összeomlás és a vírusfertőzés. „Ingyen leves” persze nincs, a befektetett energiával fizetjük meg az átállást, de utána remekül működhet a rendszer. Az eszközök kompatibilitása a legtöbbször megoldható – mondta a szakember, aki München informatikai rendszerét és a finn átállást említette jó példáként.


Lecserélhetők

Koch György programozó matematikus szerint a nyílt forráskódú programok minősége olykor elmarad a fizetősökétől, de ez fordítva is igaz lehet. Az ingyenes sem mindig jelent költségmentest, komolyabb szerverprogramok cseréjekor ugyanis szükség van egy „problémamegoldó” cégre, ami nyilván pénzért dolgozik. Ennek ellenére támogathatónak tartja az átállást.

– A munkaállomások operációs rendszerén és az irodai csomagon kívül a szerver oldalon is majdnem mindent le lehetne cserélni nyílt forráskódúra. Nem igazán értem, miért kell mindenáron homogénnek lennie a rendszernek; ezek a programok általában tudnak kommunikálni egymással akkor is, ha az egyik oldalon Microsoft-termék van, a másikon nem. Megjegyezte: általános trend, hogy a kormányok igyekeznek az ingyenes programokat terjeszteni vagy legalább megteremteni a használat lehetőségét. Franciaországban például erős a jelenlétük.

OLDALTÖRÉS: Üzleti és szabad, vegyesen

Üzleti és szabad, vegyesen

A Zala Megyei Kormányhivatalban és intézményeiben összesen 42 szerver és mintegy 1000 számítógép működik, ennek ellenére a fejlesztési költség alacsony. Englert Tamás informatikai főosztályvezető kifejtette: a szabad szoftverek közigazgatási bevezetésével kapcsolatban több érvrendszer harcol egymással.

Üzleti és szabad, vegyesen

A Zala Megyei Kormányhivatalban és intézményeiben összesen 42 szerver és mintegy 1000 számítógép működik, ennek ellenére a fejlesztési költség alacsony. Englert Tamás informatikai főosztályvezető kifejtette: a szabad szoftverek közigazgatási bevezetésével kapcsolatban több érvrendszer harcol egymással.

Üzleti és szabad, vegyesen

A Zala Megyei Kormányhivatalban és intézményeiben összesen 42 szerver és mintegy 1000 számítógép működik, ennek ellenére a fejlesztési költség alacsony. Englert Tamás informatikai főosztályvezető kifejtette: a szabad szoftverek közigazgatási bevezetésével kapcsolatban több érvrendszer harcol egymással.

– A szoftver ingyenességéből származó költségmegtakarítást ellensúlyozza a képzésre és a jelenleg futó rendszerek átdolgozására felhasználandó pénzösszeg. Több ilyen próbálkozást kellett visszavonni, gondoljunk a német külügyminisztérium vagy az angol Birmingham város esetére. Érdekes, hogy majdnem mindig a vegyes környezet (nyílt és zárt forrás- kódú szoftverek együttes használata) hozott csak valós költségcsökkentést. A fő érvek: nem kell figyelnünk, hogy hány példányban telepítjük, szabadon másolhatjuk e a szoftvereket. Nem leszünk gyártófüggők, nem eshetünk áldozatul egyetlen szoftveríró zsarolásának, kikényszerített áremelésének. Nem egy szűk csoport fejleszt, ezért könnyen követhető az igények változása. A fő ellenérv pedig az oktatás hiánya és a szoftverszabadalmak körüli bizonytalanság.

– Látható tehát, hogy az átállás komplex feladat, s az a helyes út, ha megfelelő arányban alkalmazzuk az üzleti és a szabad szoftvereket: a felhasználó körül lévő (tipikusan microsotfos) környezetet nem változtatjuk, de a szervereket és egyes alkalmazásokat átállítjuk nyílt forráskódúra. Ennek első jelei már mutatkoznak, ilyen például a linuxos Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer, vagy a kormányzati portál (magyarorszag.hu) új változata, ami szinte kizárólag nyílt forráskódú programokat használ. Az ilyen szoftverek alkalmazása mellett elkötelezte magát a kormány.

OLDALTÖRÉS: Szerintem

Szerintem  (jegyzet)
Fejlesztők 1998-ban indították el a Nyílt Forráskódú Kezdeményezést (Open Source Initiative, OSI) azzal a céllal, hogy közösen jobb programokat írjanak a hagyományos, zárt modell szoftvereinél – idézi a kezdeteket a szakember. Azóta e téren is forradalom zajlik az informatikai világban, ami a nagypolitikát sem hagyja hidegen: az unió ma már saját portállal segíti a tagállamok szoftverfejlesztéseit, és elérhetővé teszi a kész tartalmakat mindenki számára. Így e programokat egyre szélesebb körben használják Európában, a közszférában is. Néhány látványos kudarc ellenére sikertörténetről van tehát szó, és (jóllehet üzleti érdekek sérülnek) sokak szerint ez a jövő. A magyar közigazgatásban ma még ritkán alkalmaznak szabad szoftvereket, de ezek létjogosultságát senki nem vitatja, a kormány cselekvési terve pedig határozottan állást foglal a váltás mellett. Egy ideje mérésekkel figyelik, hogyan változik a nyílt operációs rendszereket futtató kormányzati számítógépek, és az ezeket használó alkalmazottak aránya. Az átállás persze (mint láthattuk) nem zökkenőmentes, és rövid távon nem is feltétlenül gazdaságos, a nyílt forráskódú programok kezelését pedig kevesen ismerik. Ám a status quo gyorsan változhat.

Szerintem  (jegyzet)
Fejlesztők 1998-ban indították el a Nyílt Forráskódú Kezdeményezést (Open Source Initiative, OSI) azzal a céllal, hogy közösen jobb programokat írjanak a hagyományos, zárt modell szoftvereinél – idézi a kezdeteket a szakember. Azóta e téren is forradalom zajlik az informatikai világban, ami a nagypolitikát sem hagyja hidegen: az unió ma már saját portállal segíti a tagállamok szoftverfejlesztéseit, és elérhetővé teszi a kész tartalmakat mindenki számára. Így e programokat egyre szélesebb körben használják Európában, a közszférában is. Néhány látványos kudarc ellenére sikertörténetről van tehát szó, és (jóllehet üzleti érdekek sérülnek) sokak szerint ez a jövő. A magyar közigazgatásban ma még ritkán alkalmaznak szabad szoftvereket, de ezek létjogosultságát senki nem vitatja, a kormány cselekvési terve pedig határozottan állást foglal a váltás mellett. Egy ideje mérésekkel figyelik, hogyan változik a nyílt operációs rendszereket futtató kormányzati számítógépek, és az ezeket használó alkalmazottak aránya. Az átállás persze (mint láthattuk) nem zökkenőmentes, és rövid távon nem is feltétlenül gazdaságos, a nyílt forráskódú programok kezelését pedig kevesen ismerik. Ám a status quo gyorsan változhat.

Szerintem  (jegyzet)
Fejlesztők 1998-ban indították el a Nyílt Forráskódú Kezdeményezést (Open Source Initiative, OSI) azzal a céllal, hogy közösen jobb programokat írjanak a hagyományos, zárt modell szoftvereinél – idézi a kezdeteket a szakember. Azóta e téren is forradalom zajlik az informatikai világban, ami a nagypolitikát sem hagyja hidegen: az unió ma már saját portállal segíti a tagállamok szoftverfejlesztéseit, és elérhetővé teszi a kész tartalmakat mindenki számára. Így e programokat egyre szélesebb körben használják Európában, a közszférában is. Néhány látványos kudarc ellenére sikertörténetről van tehát szó, és (jóllehet üzleti érdekek sérülnek) sokak szerint ez a jövő. A magyar közigazgatásban ma még ritkán alkalmaznak szabad szoftvereket, de ezek létjogosultságát senki nem vitatja, a kormány cselekvési terve pedig határozottan állást foglal a váltás mellett. Egy ideje mérésekkel figyelik, hogyan változik a nyílt operációs rendszereket futtató kormányzati számítógépek, és az ezeket használó alkalmazottak aránya. Az átállás persze (mint láthattuk) nem zökkenőmentes, és rövid távon nem is feltétlenül gazdaságos, a nyílt forráskódú programok kezelését pedig kevesen ismerik. Ám a status quo gyorsan változhat.

Digitális rovatunk itt!