Nincs közvetlen veszély a repedő löszdomb miatt Dunaszekcsőn

Oszvald Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal földtani hatósági osztályvezetője újságíróknak elmondta, hogy a löszdombon a napokban kirajzolódott újabb repedés mentén - meg nem határozható időben - földcsuszamlás következhet be, de az a jelenlegi állás szerint lakott területeket nem érint. Hangsúlyozta: a terület mozgásának kiterjedésére csak később, a repedés teljes kirajzolódásakor lehet következtetni.
 
Az osztályvezető fontosnak nevezte a repedés környékének a gyomoktól való megtisztítását és egy monitoringrendszer kiépítését. Szavai szerint a legegyszerűbb megoldás az, ha a repedés két oldalán oszlopokat vernek le, közéjük kötelet erősítenek, amelynek szakadásából következtetni lehet a mozgásra. Megjegyezte: a korszerűbb jelzőrendszerek sok pénzbe kerülnének. Ekkora beruházásra a településnek nincs pénze, pályázat benyújtására pedig nincs lehetősége, mert támogatást ilyen célra nem ad a központi költségvetés.
   
Oszvald Tamás szólt arról is, hogy a dunai hajóforgalomban nincs szükség újabb korlátozás bevezetésére. Továbbra is érvényben van az a rendelkezés, hogy a közforgalmú hajóknak a partvonaltól legalább nyolcvan méteres távolságot kell tartaniuk.
   
Milos Attila, a Baranya Megyei Védelmi Bizottság titkára utalt rá, hogy a löszdomb újabb, mintegy negyven méter hosszú repedését a napokban fedezték fel. A repedés következtében a partfalról előbb-utóbb több százezer köbméternyi föld szakad le a Duna irányába. A jelenség okán kedden elrendelték, hogy három közeli házból ki kell telepíteni a lakókat, de az emberek úgy döntöttek, hogy maradnak.
   
Faller János, a település független polgármestere akkor beszámolt arról, hogy folynak a védekezési munkálatok, ezekre 420 millió forintot költhet Dunaszekcső.
A kivitelezéshez korábban elnyert 353 millió forintos pályázati forrásnak köszönhetően megoldják a löszdomb csapadékvíz-elvezetését, támfalat emelnek a partfal további omlásának megakadályozására, és monitoringrendszer kiépítését tervezik a löszdomb mozgásának figyelésére.
"Szakemberek jelenleg a csapadékvíz elvezetésén dolgoznak, reméljük, hogy a munka előrehaladtával, a támfal építésével sikerül megelőzni a nagyobb problémákat" - jegyezte meg.
   
A dunaszekcsői löszdomb 2007 szeptemberében került a figyelem középpontjába, akkorra ugyanis a mintegy 8,6 hektáros Duna-parti képződményen az esőzések következtében több száz méter hosszú repedés keletkezett, emiatt veszélybe került a helyi vízellátás és négy hétvégi ház.
A megrepedt partfal félmillió köbméteres darabja 2008 februárjában leomlott, és egy kisebb szigetet alakított ki a folyóban. A területen lévő négy, üresen álló hétvégi ház közül egy összedőlt, a többi súlyosan megrongálódott; személyi sérülés nem történt. A partfal közeléből később biztonságos helyre telepítették át a 2600 lakosú község egyik víztároló tartályát, így az ellátásban nem volt komolyabb fennakadás.
   
A dunaszekcsői löszfal felső, méteres talajrétege a nagy mennyiségű csapadék hatására 2010 márciusában ismét megmozdult, s több köbméternyi föld hullott alá a lakóházak szomszédságában. Az év júniusában 100-150 köbméternyi föld omlott le a löszdombról, de lakóingatlanokat közvetlenül nem fenyegetett.