Belföld

2011.01.13. 07:15

Több változást vártak a háziorvosok

Bár az új kormány egészségügyi programjában, a Semmelweis-tervben prioritásként szerepel a háziorvosi ellátás megerősítése, mindebből a hétköznapok szintjén még vajmi keveset érzékelnek az orvosok. A kamara szerint pedig a kormányváltás óta sokkal több és komolyabb közérzetjavító lépést lehetett volna már megtenni, és ezek nem is igényeltek volna különösebb pénzügyi forrást.

Magyar Hajnalka

 Évek óta halljuk, tudjuk, vészesen öregszik a háziorvosi szakma (az átlagéletkor 55 feletti), még néhány év és nem lesz, aki gyógyítson. A mostoha finanszírozás (az elmúlt években 250-300 milliárdot vontak ki az egészségügyből), a szakma romló presztízse elijeszti a fiatalokat. Az országban 150 praxis betöltetlen. Megyénk még szerencsés, hiszen a két zalai foghíjat (Lentiben és környékén) helyettesítéssel működtetni lehet. Megoldásra váró feladat tehát garmadával akad az évente mintegy 70 millió orvos-beteg találkozást levezénylő alapellátásban. A szakma ennek megfelelően felfokozott várakozással tekintett a kormányváltás elé, ám a remények mellé mára a csalódás is odafészkelt. A Magyar Orvosi Kamara elnöke feketén-fehéren ki is mondta, a kormányváltás óta sokkal több és komolyabb közérzetjavító lépést lehetett volna megtenni, amelyek nem igényeltek volna különösebb pénzügyi forrást. A területi szervezetek, országos fórumok ugyancsak aggodalmukat nyilvánították ki a változások halogatása miatt.

 

- Az elmúlt években ígéretet kaptunk, hogy amint munkába áll az új kormány, visszarendezik a kamara megnyirbált jogosítványait - idézi fel dr.Kiss Ferenc, Rezi háziorvosa, a kamara zalai elnöke. - Igaz, a kötelező tagság visszatér, de más, fontos célok hiányoznak a tervezetből.

Mint elmondja, olyan törvény szolgálná igazán a szakma érdekeit, amely hatósági jogosítványokkal felruházott köztestületként definiálja a kamarát. Ha egy kézben, náluk összpontosulna a továbbképzések nyilvántartása, az engedélyek kiadása, az etikai normák betartatása, s a legfontosabb kérdésekben visszakapnák korábbi vétójogukat, egységes, áttekinthető rendszer állhatna fel.

S valóban volna értelme a kötelező tagságnak. Az orvosok egy csoportja ugyanis - mint más forrásból megtudtuk - tekintettel a több sebből vérző törvénytervezetre, nem látja értelmét a kötelező tagságnak sem. Ez ügyben aláírásgyűjtés is zajlik egy szakmai portálon.

- A napokban kezdődött meg a törvény parlamenti vitája - folytatja Kiss Ferenc. - Meglátjuk, hogy ez tud-e változtatni a tervezeten, de egyelőre hiányérzettel küzdünk...

Pedig a kamara nagyon készült a kormányváltásra, kész anyagokat dolgoztak ki, amelyek régóta panaszolt hiányosságokat orvosolnának. Felfrissítették a régóta csiszolgatott életpálya modellt is, ami hosszú távra, törvényekbe foglalt garanciákkal tenné újra vonzóvá a háziorvosi pályát, mutatna perspektívát, biztos egzisztenciát, s ösztönözné itthoni munkavállalásra a fiatalokat.

Ennél sokkal radikálisabb felvetéssel állt elő a rezidensszövetség: dupla fizetést kapnának mindazok, akik nem fogadnak el hálapénzt, s e vállalást zöld kereszt kitűzésével jelzik. Az ötlet megosztónak bizonyult.

- Úgy vélem, a kezdeményezés csak eltereli a figyelmet az életpálya modellről, ami, a zöld keresztes ötlettel ellentétben nem pillanatnyi akció, hanem fokról fokra építkező, hosszú távú terv - fejti ki dr. Kiss Ferenc. - Az egy dolog, hogy a pályakezdők a dupla fizetés fejébe bevállalják a hálapénz mellőzését. De mi lesz a többiekkel? Minden csatlakozó nem kaphat kétszeres bért, hol volna ehhez az anyagi fedezet?

(Arról nem is szólva, hogy vajon miként lenne ellenőrizhető a fogadalom betartása?)

- Az előző két ciklusban fényesen bebizonyosodott, hogy a szakma nélkül, a szakma ellenében bukásra van ítélve az egészségügy átalakítása - összegzi az előzményeket dr. Selmeczi Kamill, Alsónemesapáti és környéke háziorvosa, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke. - Annyiban vagyunk most előbbre, hogy az új kormány párbeszédet folytat a szakmával, az ajánlásaink, ha nem is teljességükben, de beépültek a kormányprogramba.

Már ami. Kidolgozták ugyanis az egészségbiztosítás új törvénytervezetét (társadalmi szolidaritáson alapuló, egybiztosítós modell, amely meghatározza az ingyenes szolgáltatások körét), ám a nyugdíjügyek felhabzása miatt mindeddig nem esett rá figyelem. Holott mára a döntés is megszülethetett volna.

- Jelenleg is azt látjuk, hogy létezik egy főként budapesti, elit orvoskör, amelynek gyakorlatilag semmilyen változás nem érdeke - ad újabb szempontot dr. Selmeczi Kamill. - Nekik a jelenlegi hiányhelyzet kedvez, ez biztosítja számukra azt a nagy összegű hálapénzt, aminek csak töredéke jelenik meg az összes többi orvosnál. Mégis, folyamatosan a hálapénzre hivatkozva szorulnak háttérbe a jogos igényeink.

Viszont örvendetes fejlemény számukra, hogy az orvosok bekerültek a fokozottan védett személyek körébe, ami azt jelenti, hogy szabálysértés helyett immár bűncselekményt követ el az, aki orvosra támad. Régi óhaj volt ez, hiszen léteznek olyan körzetek, például Szeged környékén, ahol nem voltak hajlandók az orvosok ügyeletet vállalni, mert féltették a testi épségüket, az életüket.

- Megesett, hogy az ismerősök, rokonok csoportos jelenléte meghiúsította a szakszerű életmentést, lélegeztetést... Zalában is előfordultak hasonló esetek - halljuk.

A szabályozás tehát egyfelől elismeri, hogy a háziorvos védendő, közfeladatot ellátó személy. Ám ugyanaz a doktor adózás szempontjából már vállalkozónak minősül. Régi sérelmük ugyanis, hogy nem kerülhettek ki az iparűzési adót fizetők köréből.

Abban viszont eredményt értek el a tárcával folytatott tárgyalásokon, hogy ezentúl minden, az új intézkedésekből származó megtakarítás a rendszeren belül marad, s a bérfelzárkóztatást szolgálja.

Eddig csak forráskivonással találkoztak, most azonban a kasszamaradványt visszaosztották az ellátóknak, s - első alkalommal - a háziorvosok is részesedtek ebből. A kasszasöprés révén felosztható 1,7 milliárd forintból a felnőtt és gyermek háziorvosok praxisonként 200 ezer forintot kaptak. Ezt az összeget december végén meg is kapta mindenki - jelzi a szakember.

 

Ugyancsak a jó hírek között jegyzik, hogy a szakállamtitkárság kimondta, az ellátás szervezője a jövőben is a háziorvos lesz. Felmerült ugyanis, hogy a betegutak racionalizálását egy, erre a célra létrehozott szerveződés végezné el. A szakma azonban azon az állásponton volt, nem szabad az egészségügybe beengedni olyan szervezetet, amely úgy visz ki pénzt, hogy annak haszna nem közvetlenül az ellátásban jelenik meg.

- Ahhoz viszont, hogy a háziorvos valóban jól tudja menedzselni a betegét, minden, az egészségét érintő fontos információhoz hozzá kell jutnia - veti fel Selmeczi Kamill. - Eddig, személyiségi jogokra hivatkozva nem lehetett összekapcsolni bizonyos adatbázisokat. A jövőben lehetővé válik, hogy az OEP rendszerén keresztül láthassuk a betegeink közfinanszírozott ellátásait, így a más szolgáltatónál végzett diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat is.

- Ahhoz viszont, hogy a háziorvos valóban jól tudja menedzselni a betegét, minden, az egészségét érintő fontos információhoz hozzá kell jutnia - veti fel Selmeczi Kamill. - Eddig, személyiségi jogokra hivatkozva nem lehetett összekapcsolni bizonyos adatbázisokat. A jövőben lehetővé válik, hogy az OEP rendszerén keresztül láthassuk a betegeink közfinanszírozott ellátásait, így a más szolgáltatónál végzett diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat is.

 

Irtják az elavult jogszabályokat

Az idei költségvetésből a kórházak mintegy 50 milliárddal, az alapellátás pedig 3,2 milliárddal kap többet. Csepp a tengerben, de legalább nem újabb elvonás. További újdonság, hogy januártól online módon küldhetik rendszeres jelentéseiket az OEP-nek a háziorvosok, megszűnt a múlt századi floppy jelentések idôszaka. Mindemellett külön honlapon (deregulacio. hu) jelezhetik az elavult, ésszerűtlen jogszabályokat.

 

OLDALTÖRÉS: Szerintem


Szerintem


Szerintem


Szerintem

Az egészségügyi információk érzékeny adatok, ha kiderül valamilyen betegségünk, abból sokféle hátrányunk származhat. Annak sem örvend mindenki, ha az ellátórendszer bugyraiban tett kirándulásai átláthatóvá válnak, szeretünk a saját fejünk után szemezgetni a vizsgálatok, orvosok között. Jövőre azonban, ha összekapcsolódnak az egészségügyi adatbázisok, az arra hivatottak számára összeállhat a kép. Ha ódzkodnánk ettől, gondoljunk arra, mi történne, ha az ország túlsó csücskében szenvednénk balesetet. Eszméletlenül, rokonok nélkül. Miből tudhatnák meg a segíteni akarók, hogy például van-e gyógyszerallergiánk? 

 

OLDALTÖRÉS: Az egészségügyi államtitkárság a partnereitől is elvárja az átlátható működést


Az egészségügyi államtitkárság a "partnereitől" is elvárja az átlátható működést - 2011. január 12.


Az egészségügyi államtitkárság a "partnereitől" is elvárja az átlátható működést - 2011. január 12.


Az egészségügyi államtitkárság a "partnereitől" is elvárja az átlátható működést - 2011. január 12.

 Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság hivatalba lépése óta a teljes transzparencia híve, az átlátható működést a partnereitől is elvárja - reagált a szaktárca az MTI megkeresésére szerdán azzal kapcsolatban, hogy közérdekű adat eltitkolása miatt nyomozás indult a Magyar Orvosi Kamara ellen.
   
A Népszabadság szerdán írt arról, hogy közérdekű adat eltitkolása miatt nyomoz a Fővárosi VI-VII. Kerületi Ügyészség a Magyar Orvosi Kamara ellen, miután Keszthelyi Gyula tardi háziorvos kifogásolta, hogy a köztestület több törvényben előírt adatot nem tesz közzé, közöttük Éger István elnöki tiszteletdíját sem.
   
Az egészségügyi államtitkárság a közleményben hangsúlyozta: folyamatban lévő eljárással kapcsolatban nem nyilatkoznak. Ugyanakkor hozzátették, hogy az államtitkárság - vizsgálat keretében - tájékoztatást kért mind a három kamara (Magyar Orvosi Kamara, Magyar Gyógyszerészi Kamara, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) elnökétől arra vonatkozóan, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvények alapján hogyan valósul meg a nyilvánosságra hozandó közérdekű adatok közzététele.
   
Továbbá tájékoztatást kért arról is, hogy az említett törvények szerint köt
lezően közzéteendő adatok "hol férhetőek hozzá, továbbá a közzététel köre pontosan mire terjed ki, valamint a közzétételnek mi a kezdő dátuma" - írták.
   
Nyilvánosságra hozandó közérdekű adatokra vonatkozóan az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól (ÁNTSZ) is tájékoztatást kért a szaktárca. Konkrétan amiatt, hogy az országos etikai tanácsra vonatkozó közérdekű adatok miért csak 2010. március 8. napján kerültek fel az ÁNTSZ honlapjára, 2008. július 1-je helyett - írták.
   
Az államtitkárság a közleményben kiemelte: "az egészségügy jelenlegi nehéz helyzetéből csak az elkötelezett egészségügyi dolgozók közösségével partnerségben találhatjuk meg a kiutat".
    Az MTI kereste az ügyben a Magyar Orvosi Kamara elnökét, Éger Istvánt, de szerda délelőtt nem sikerült őt elérni.
   
A Népszabadság a szerdai számában felidézi, hogy a kérdéssel 2005-ben már foglalkozott az adatvédelmi biztos hivatala is, és akkor az elnöknek szóló levélben közölte állásfoglalását, amely szerint Éger Istvánnak nyilvánossá kellene tennie tiszteletdíjának összegét. Ez nem történt meg.
   
Gui Angéla, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárságának kommunikációs vezetője a lapot úgy tájékoztatta, hogy az ügyészségi nyomozás hírére az államtitkárság is vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a kamara eleget tett-e ennek a kötelezettségnek vagy sem.
   
Szócska Miklós államtitkár két hete, a kamarai tagságról szóló vita kapcsán hozta szóba Éger István fizetését - egészen pontosan az elnök kétmilliós igényét rótta fel -, amiről valójában hivatalosan semmit nem lehet tudni - írta a Népszabadság.

Zalaegerszeg és Győr előnyben? A Semmelweis-terv ellen szólítanak fel a vasi szocialisták  
Semmelweis-terv: vonzó a kiemelt kórház rangja  
Semmelweis-terv: Vas megyének nem akar sem Zalaegerszeghez, sem Győrhöz tartozni 

Ezek is érdekelhetik