Belföld

2011.01.27. 06:00

EP-meghallgatas: Navracsics szerint a polgár közeli Európa"megteremtése a cél

"A médiatörvénnyel nem veszélyeztetni, hanem erősíteni akartuk a véleményszabadságot" - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán Brüsszelben az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) előtti meghallgatásán.

MTI

A magyar EU-elnökség igazságügyi munkaprogramjának megvitatására szánt tanácskozáson több EP-képviselő felvetette a magyar médiatörvény kérdését. Navracsics megerősítette, hogy a magyar kormány már a jövő hét elején - tehát jóval a megjelölt határidő előtt - elküldi hivatalos válaszát az Európai Bizottság felvetéseire.

Neelie Kroes EU-biztos az uniós végrehajtó testület nevében a múlt pénteken küldött a magyar kormánynak levelet, amelyben aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy mennyiben felel meg a médiatörvény az uniós jognak, közelebbről és a média- és audiovizuális szolgáltatásokról szóló EU-irányelvnek. Kroes két héten belül várja a magyar kormány válaszát.

A szerdai LIBE-meghallgatáson elhangzott olyan képviselői felvetés, hogy a magyar törvény - azzal, ahogyan megfogalmazza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét - korlátozza a véleményszabadság érvényesülését. 

Válaszában Navracsics kifejtette: magyar felfogás szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás nem jelent veszélyt a véleményszabadságra nézve. A törvény megalkotásakor - tette hozzá - a véleményszabadság erősítése volt a cél. Szerinte ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar szabályozás túl szélesen fogalmazza meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, és ezzel veszélyezteti a véleményszabadságot, akkor meg fogják találni azt a megfelelő szabályozási spektrumot, amely a kiegyensúlyozottság igényét is kielégíti. 

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar bírói állásfoglalásokban már kiérlelődött a kiegyensúlyozott tájékoztatás fogalmi követelményrendszere. Így például - jegyezte meg - a kiegyensúlyozottságot nem minden egyes adás vonatkozásában kell "patikamérlegen méricskélni", hanem a műsorfolyam egésze tekintetében kell vizsgálni. 

Egy másik képviselői felvetésre, amely a médiahatóság vezetőjének szerepére vonatkozott, Navracsics Tibor elmondta, hogy a médiatanácsi határozatok ellen bírósághoz lehet fordulni. Kitért arra, hogy a magyar médiatörvény a gyűlöletbeszéd visszaszorítását is célozza. 

A vitában az általánosabb igazságügyi kérdések között szóba került az európai áldozatvédelmi szabályozás ügye. E tekintetben egyelőre nincs minősített többségi támogatást élvező tervezet a tagállami kormányokat képviselő igazságügyi tanács előtt, és Navracsics szerint most meg kell várni az Európai Bizottság - az EU legfőbb végrehajtó testülete - új javaslatcsomagját.

Nagy figyelmet szenteltek a képviselők az EU és az Egyesült Államok közötti adatcserével, illetve adatvédelemmel kapcsolatos kérdéseknek. Navracsics Tibor elmondta, hogy a légi utasokkal kapcsolatos adatszolgáltatás ügyében viszonylag egyszerű a helyzet, hiszen már meglévő szerződést kell frissíteni. Az átfogó adatvédelmi egyezmény ügyében azonban még szélesebb körben kell tárgyalásokat folytatni. Magyarország a hét végén Budapesten európai és amerikai szakértők részvételével szervez tanácskozást ebben a kérdésben - közölte az igazságügyi miniszter.

 

OLDALTÖRÉS: Réthelyi Miklós: fontos a nemek közötti egyenlőség ügyének újragondolása

 

 

 

Réthelyi Miklós: fontos a nemek közötti egyenlőség ügyének újragondolása

A féléves soros magyar uniós elnökség prioritásai között szerepel a nemek közötti egyenlőség ügyének újragondolása, a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem szükségessége, valamint a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az Európai Parlament (EP) nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága előtti meghallgatásán, szerdán Brüsszelben.

A miniszter a közel másfél órás meghallgatáson kiemelte: az elmúlt években látványos mértékben növekedett a nők foglalkoztatási szintje, 1998 és 2008 között a növekedés ugyanis meghaladta a hét százalékot. Véleménye szerint még így is jelentős a különbség a két nem foglalkoztatási szintje között, szavai szerint 2008-ban ez a különbség majd 14 százalék volt. Csökkent a nemek közötti különbség a bérekben, valamint a gazdasági-társadalmi pozíciót tekintve is - tette hozzá. Közölte: az Európa 2020 Stratégiáról nem beszélhetünk nélkül, hogy annak gender dimenziójára ne helyeznénk hangsúlyt.

Réthelyi Miklós szerint ha megvan a közös politikai akarat, akkor a munkahelyteremtés jelentősen hozzájárulhat a munkaerőpiaci nemek közötti egyenlőség csökkentéséhez.

Beszélt arról is: a romák integrálása egyszerre segítheti a hátrányos helyzetű csoportok gazdasági felzárkóztatását és a roma nők társadalmi felemelkedését.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar elnökség a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseket a 2006-ban elfogadott nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktum továbbfejlesztése mentén kívánja elérni. Réthelyi Miklós szerint azért van szükség a paktum továbbfejlesztésére, mert elfogadása óta Európa társadalmában és gazdaságában jelentős változások következtek be. Véleménye szerint a 2006-os paktumnak ki kell egészülnie a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem aspektusával. Az Európai Unióban minden tíz nő közül legalább kettő volt fizikai erőszak áldozata - mondta. A magyar elnökség ösztönözni szeretné az EU tagállamait, hogy alakítsanak ki olyan stratégiákat, melyek keretet adhatnak az erőszak minden típusa elleni intézkedésnek - tette hozzá.

Réthelyi Miklós szólt arról, hogy a magyar elnökség folytatja az antidiszkriminációs irányelv tárgyalását, "azt azonban nem vállaljuk, hogy le is zárjuk". Közölte: a magyar elnökség leginkább a fogyatékossággal élők diszkriminációja elleni védelemre koncentrál. A fogyatékossággal élők helyzetének javítása kiemelt prioritás a magyar elnökség munkájában - tette hozzá. Mint mondta, fogyatékosság ügyben magas szintű konferenciát rendez majd a magyar elnökség.
 
A miniszter kiemelte: a szülési szabadságra vonatkozó uniós irányelvvel is foglalkozik majd a magyar elnökség. Mint mondta, a legnagyobb különbség a szülési szabadság hossza és díjazása tekintetében van a tagállamok között.

A nemzeti erőforrás miniszter beszéde után több EP képviselő is felvetette azt, hogy meglepő módon nincs női tagja a kormánynak. Az egyik képviselő arról érdeklődött, hogy valóban olyan jogszabály van-e érvényben Magyarországon, mely bünteti az otthonszülést. Minderre válaszul Réthelyi Miklós azt mondta: megszületett az a jogszabály és rövidesen a kormány elé is kerül, amely az otthonszülést lehetővé teszi.

Kérdésre válaszolva a miniszter beszélt arról is: alacsony a részmunkaidőben foglalkoztatott nők száma. Véleménye szerint ez lenne a megoldás a nők munkerőpiacon való fokozottabb jelenlétére, de nem ez lenne az egyedüli lehetőség a nők számára.

 

 

 

OLDALTÖRÉS: Martonyi ellenezné az uniós alapszerződés-módosítás összekapcsolását más kérdésekkel


Martonyi ellenezné az uniós alapszerződés-módosítás összekapcsolását más kérdésekkel


Martonyi ellenezné az uniós alapszerződés-módosítás összekapcsolását más kérdésekkel


Martonyi ellenezné az uniós alapszerződés-módosítás összekapcsolását más kérdésekkel


A magyar EU-elnökség szerint nem lenne szerencsés, ha az euróövezet stabilitását szolgáló uniós alapszerződés-módosítás ügyét összekapcsolnák más, a közös gazdasági kormányzással kapcsolatos kérdésekkel - mondta Martonyi János külügyminiszter szerdán az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottsága (AFCO) előtti meghallgatásán.


A magyar EU-elnökség célkitűzéseit megvitató rendezvényen Martonyi megerősítette: az uniós alapszerződést egyszerűsített eljárással akarják módosítani, és a rövid beiktatandó szövegrész azt tenné lehetővé, hogy az euróövezet stabilitása érdekében a tagországok állandó pénzügyi mechanizmust teremtsenek. Ennek az egyszerűsített eljárásnak az eredményességét szerinte nehezítené, ha a kérdést összekapcsolnák annak a hat uniós jogszabálytervezetnek az ügyével, amelyek a tagállamok közti szorosabb gazdaságpolitikai összehangolást célozzák.

"Csak a jelenleginél erősebb Európa képes válaszokat adni a globális kihívásokra" - hangsúlyozta a meghallgatáson Martonyi János. Mint hozzátette, a magyar elnökség ugyanakkor az erő mellé az emberi dimenziót, a polgárközeliséget is társítani kívánja. Utalva arra, hogy a Lisszaboni Szerződés alapján az Európai Parlament jogkörei kibővültek, és az EU-n belül megnőtt az egyes uniós intézmények közötti együttműködés fontossága, a külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Magyarország "parlamentbarát" elnökséget kíván vinni.

"Titokban azt reméljük, hogy a parlament is elnökségbarát lesz" - tette hozzá, és biztosította az EP-bizottsági tagokat arról, hogy folyamatos konzultációt kívánnak folytatni a parlamenttel. 

A magyar EU-elnökség alkotmányjogi jellegű feladatai közül Martonyi kiemelte azt, hogy a közvetlen demokrácia eszköztárába tartozó polgári kezdeményezés ügyében - vagyis hogy megfelelő számú európai lakos aláírással kikényszerítheti az uniós intézményektől bizonyos kérdések napirendre vételét - a magyar elnökség a lehető leggyorsabb előrelépésre kíván törekedni. Az egyeztetéseken tavaly decemberben áttörés következett be, és Martonyi János reményei szerint a polgári kezdeményezés jogintézményének pontos szabályozását a tagállami kormányokat képviselő tanács már februárban jóváhagyhatja, így az a magyar elnökség alatt hatályba léphet.

Szintén fontos pozitív alkotmányjogi jellegű fejlemény lesz - emelte ki a meghallgatáson a magyar diplomácia irányítója -, hogy az EU saját nevében is csatlakozik a strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt megszületett Európai Emberi Jogi Egyezményhez. Ezzel kapcsolatban - tette hozzá - még meg kell oldani egyes jogi kérdéseket. Martonyi Jánost szerda délután az EP külügyi bizottsága is meghallgatja.

 

 


A médiatörvényről eddig megjelent cikkeinket itt olvashatja.

 

Ezek is érdekelhetik