Egy kapu nyitva marad - A nyugdíjról kérdezték a szakértőket olvasóink

Mint az már pénteki írásunkból kiderült: a forgalomra semmi panasz nem lehetett. Egyfolytában csörögtek a telefonok, a mintegy kétszáz vonalban állóból azonban végül csak 41-en kaptak választ Olvasó kérdez sorozatunk nyugdíjszakértőitől, akik a közel száz e-mailre a közeljövőben írásban reagálnak. Mi pedig ma közreadjuk a kérdésekből és válaszokból összeállított csokor másik felét.

A magánnyugdíjpénztári téma a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához hasonlóan szintén népszerű terület manapság, különösen, hogy a tagoknak már csak kilenc napjuk maradt arra, hogy eldöntsék: mennek vagy maradnak. Tóth Gézáné keszthelyi olvasónk arról érdeklődött, mit kell tennie annak, aki vissza akar lépni az állami rendszerbe.

- Semmit - válaszolták szinte egyszerre a szakértők, dr. Fürediné Kerkai Valéria, az igazgatóság megbízott vezetője, Kovács Józsefné nyugellátási főosztályvezető és Joó Katalin főosztályvezető-helyettes. Utóbbi hozzátette: amennyiben az asszony számláján reál-, azaz infláció feletti hozam van (erről pénztára tud tájékoztatást adni), ennek sorsáról írásban kell rendelkeznie, ugyancsak pénztáránál. - A pénzt felveheti egy összegben, átviheti az állami rendszerbe, ahol egyéni számláján jóváírják majd, de önkéntes pénztárába is utaltathatja.

Ha önkéntes pénztári befizetésre használom fel magánpénztári összegemet, mekkora adó terheli, s érinti-e az állami rendszerbe való visszalépésemet? , kérdezte e-mailben Novák Rudolf.

- Nem érinti - szögezte le Fürediné Kerkai Valéria Kovács Ottó ugyanezen kérdésére reagálva. - A reálhozamot nem terheli adó, sőt ha az összeget önkéntes pénztárába utaltatja, ehhez az állam 20 százalék adójóváírást ad, maximum 300 ezer forint értékben.

47 éves férfi vagyok, 30 éve van munkaviszonyom, egy percet sem voltam munkanélküli, minden járulékot befizettem, és befizettek utánam. Ha maradok a magánnyugdíjpénztárban, mennyi állami nyugdíjra számíthatok? - kérdezte e-mailben a Veisz64 elnevezésű elektronikus postafiókról író férfi, aki aztán telefonon is bejelentkezett. Pálfi Márta is e témában érdeklődött: Ha maradok, az eddig összegyűlt 33 évem után valóban, garantáltan jogosult leszek állami nyugdíjra? Előfordulhat-e a későbbiekben, hogy olyan visszamenőleges döntés születik, mely ezen éveimhez való jogosultságomat eltörli?

- Jelenleg ilyen jogszabály nincs, jóslatokba pedig nem bocsátkozhatunk - jegyezte meg Fürediné Kerkai Valéria. - A törvény kimondja: aki marad, a 2011. november 30-áig összegyűlt szolgálati ideje alapján kap majd az államtól csökkentett összegű nyugdíjat, pénztárától pedig járadékban részesül. A résznyugdíjhoz azonban minimum 15, az öregségi teljes nyugdíjhoz pedig legalább 20 év szolgálati idő szükséges.

- Hogy fér össze egymással a magánnyugdíjpénztár és a rokkantnyugdíj? - vetette fel a témát Németh Károly, aki Joó Katalintól megtudta: az állam nyitva hagy egy kaput azok számára, akik most úgy döntenek, pénztári tagok maradnak, majd később megrokkannak. Amikor ugyanis ez a sajnálatos esemény bekövetkezik, lehetőségük lesz visszatérni az állami rendszerbe. Egészségesen erre - jelen törvényi szabályozás mellett - nem lesz mód.

- Ha a magánnyugdíjpénztári tagot lerokkantosítják, két út közül választhat - bocsátja előre a főosztályvezető-helyettes. - Ha a számláján levő teljes összeget átutaltatja a nyugdíjbiztosítási alapba, s ezzel visszalép az állami rendszerbe, rokkantsági nyugdíját a megrokkanás idején hatályos tb-szabályok alapján fogják megállapítani. Ha marad, kérheti egyéni számláján felhalmozott egyenlege alapján a magánnyugdíjpénztári szolgáltatást s ezzel együtt a korlátozott összegű (körülbelül 75 százalékos) tb rokkantsági nyugdíj megállapítását. Utóbbit azonban csak akkor, ha rendelkezik az életkorának megfelelő szolgálati idővel, ami ugye a maradóknál már nem gyarapszik.

Kedden délután a korábbi alkalmakhoz képest jóval több rokkantnyugdíjas telefonját fogadtuk, sokan a miniszterelnök által sejtetett szigorítástól megrémülve azt próbálták megbecsültetni a szakemberekkel, vajon az orvosi bizottság a következő alkalommal hány százalékos egészségkárosodást állapít meg náluk. Amit persze lehetetlen megmondani, pláne telefonon. Kiss Tibor, akinek neje is rokkantnyugdíjas, kétségbeesetten érdeklődött arról: valóban csökkenteni akarják-e a rokkantnyugdíjakat, mert már így sem tudnak megélni belőle. Fürediné Kerkai Valéria elmondta: jelenleg nincs ilyen jogszabály.

Nagy Lászlónénak azzal kellett szembesülnie: a rokkantnyugdíjban töltött évek nem gyarapítják szolgálati idejét, hacsak nem vállal munkát mellette. Kovács Józsefné többeket is felvilágosított: rendszeres szociális segélyre az jogosult, akinél az orvosi bizottság minimum 40 százalékos egészségkárosodást állapít meg, míg rokkantsági nyugdíj esetén ez 50 százalék.

Nem értem, hogy aki egyszer rokkantnyugdíjas lett, miért nem válik automatikusan nyugdíjassá az elért kor után? , vetette fel e-mailben Veres Lászlóné, aki kevés pénz szülte nehéz helyzetét is megosztotta velük. A 36 éves Lenk Krisztinát 3 éve százalékolták le. Rokkantnyugdíja kevés, így többekkel együtt arról érdeklődött, jogosult-e méltányossági emelésre?

- Igen - válaszolta Kovács Józsefné. - Méltányossági emelést rokkantsági és hozzátartozói nyugdíjban részesülők is kérhetnek, amennyiben nyugdíjuk és rendszeres pénzellátásuk együttes összege nem haladja meg a 70 ezer forintot. Járadékra azonban ez nem igényelhető.

- Feleségem 57 évesen ment el 30 százalékkal csökkentett előrehozott nyugdíjba, 26 ezer 895 forintot kap. Jogosult-e méltányossági emelésre? - kérdezte Szalai László.

Beteg fiammal élek egy háztartásban, kettőnkre jut 76 ezer forint, amiből csak a gyógyszerek elvisznek 40-et. Szeretném megkérdezni, hova forduljak az emelés iránti kérelmemmel? - írta Pálinkás Ferencné. Özvegy édesanyám idén lesz 70 éves, és nyugdíja nem éri el a 37 ezer forintot - írta Cséplő Sándorné, aki szintén a méltányossági emelésről érdeklődött. És a sor még nagyon sokáig bővíthető lenne. Ezért arra kértük a szakértőket: foglalják össze az ezzel kapcsolatos szabályokat. (Lásd grafikon.) Kovács Józsefné hozzátette: a különös méltánylást érdemlő körülményeket a kérelem indoklási részében fel kell tüntetni.

Akik a méltányossági emelésről érdeklődtek, alacsony nyugdíjuk okán sok esetben a nyugdíj melletti munkavégzés szabályairól is kérdezősködtek. Így tett Kissné is, Lentiből.

- Aki betöltötte a rá irányadó korhatárt, korlátozás nélkül dolgozhat - tájékoztatott Joó Katalin. - Aki előrehozott öregségi nyugdíj mellett vállal munkát, s éves bruttó jövedelme nem éri el a minimálbér (idén 78 ezer) tizennyolcszorosát, szintén korlátlanul dolgozhat egész évben. Ha meghaladja, nyugdíját a keresetmaximum elérését követő hónaptól szüneteltetni fogják. Amennyiben a munkabér decemberben lépi túl a keretet, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni. A jövedelemből pedig az idén már 10 százalékos nyugdíjjárulékot vonnak és 16 százalékos szja-t.

Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a korkedvezményes nyugdíjasokra is, világosítottak fel egy nyugállományú rendőrt a szakemberek.

Munkát vállalni természetesen rehabilitációs járadék és rokkantsági nyugdíj mellett is lehet, erről a lehetőségről is többen érdeklődtek. Itt a kereseti korlátozás kizárólag az 50-79 százalékos egészségkárosodással rendelkező nyugdíjasokra vonatkozik, 79 százalék felett nincs korlátozás.


KORENGEDMÉNY ÉS KORKEDVEZMÉNY


Többeket, így Papp Lajost, Pus Józsefet és Vasas Juditot a korengedményes nyugdíj érdekelte. Ez nem egyenlő a korkedvezményessel, bár sok telefonáló, e-mailező összekeverte a két lehetőséget, igaz szinte kizárólag csak az előbbiről kérdeztek. (Utóbbiban az részesülhet, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, így például az a telefonálónk, aki 27 évet húzott le egy melegüzemben, amiért 5 év kedvezmény jár neki.) – Meghosszabbodott a korengedményes nyugdíjazás lehetősége, tehát a foglalkoztató idén is köthet a dolgozóval megállapodást, ám az érintettek köre nem változott: az 1953-ban születettek az utolsók, akik élhetnek ezzel – hangsúlyozta Joó Katalin. – A korengedményes nyugdíj feltétele is ugyanaz maradt: a munkahelynek vállalnia kell, hogy egy összegben befizeti az előrehozott korhatár elérésééig járó nyugdíjat. A lehetőséggel legkorábban 5 évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt élhetnek az érintettek.  

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Szerintem - Varga Lívia jegyzete

Szerintem - Varga Lívia jegyzete

Régen a nyugdíj az élet egy jelentős szakaszát ölelte fel. Érdemes volt várni rá, hiszen a homokórában az aktív szakasz lezárása után is hosszan peregtek még a szemek. Manapság azonban már a nagymamák is dolgoznak. Fiaik, lányaik, unokáik pedig félelemmel vegyes aggodalommal tekintenek a jövőbe, s azt kérdik, amit néhány pénzügyi tanácsadó tényként állít: nekünk már nem lesz nyugdíjunk? Ez az ellátás azonban ma már nemcsak a szépkorúak privilégiuma. Az ötvenesek is számolgatnak, egyfajta menekülőútként tekintve a nyugdíjra. Mentsvárként a munkanélküliség, a kiszolgáltatottság, a minimálbéres rabszolgaság elől. S persze akadnak trükközők is, akik a közöst dézsmálják. Tucatnyi esetet ismerünk egykét százezerért vásárolt „betegségről”, „rokkantságról”. És tucatnyit valódi szenvedőkről, akiknek járandósága tán a gyógyszerköltséget sem fedezi. Kérdő- és felkiáltójelek sorjáznak e téma kapcsán. S félő, mint annyiszor, ezúttal is az élet teszi majd ki a pontot. 

Szerintem - Varga Lívia jegyzete

Régen a nyugdíj az élet egy jelentős szakaszát ölelte fel. Érdemes volt várni rá, hiszen a homokórában az aktív szakasz lezárása után is hosszan peregtek még a szemek. Manapság azonban már a nagymamák is dolgoznak. Fiaik, lányaik, unokáik pedig félelemmel vegyes aggodalommal tekintenek a jövőbe, s azt kérdik, amit néhány pénzügyi tanácsadó tényként állít: nekünk már nem lesz nyugdíjunk? Ez az ellátás azonban ma már nemcsak a szépkorúak privilégiuma. Az ötvenesek is számolgatnak, egyfajta menekülőútként tekintve a nyugdíjra. Mentsvárként a munkanélküliség, a kiszolgáltatottság, a minimálbéres rabszolgaság elől. S persze akadnak trükközők is, akik a közöst dézsmálják. Tucatnyi esetet ismerünk egykét százezerért vásárolt „betegségről”, „rokkantságról”. És tucatnyit valódi szenvedőkről, akiknek járandósága tán a gyógyszerköltséget sem fedezi. Kérdő- és felkiáltójelek sorjáznak e téma kapcsán. S félő, mint annyiszor, ezúttal is az élet teszi majd ki a pontot. 

Szerintem - Varga Lívia jegyzete

Régen a nyugdíj az élet egy jelentős szakaszát ölelte fel. Érdemes volt várni rá, hiszen a homokórában az aktív szakasz lezárása után is hosszan peregtek még a szemek. Manapság azonban már a nagymamák is dolgoznak. Fiaik, lányaik, unokáik pedig félelemmel vegyes aggodalommal tekintenek a jövőbe, s azt kérdik, amit néhány pénzügyi tanácsadó tényként állít: nekünk már nem lesz nyugdíjunk? Ez az ellátás azonban ma már nemcsak a szépkorúak privilégiuma. Az ötvenesek is számolgatnak, egyfajta menekülőútként tekintve a nyugdíjra. Mentsvárként a munkanélküliség, a kiszolgáltatottság, a minimálbéres rabszolgaság elől. S persze akadnak trükközők is, akik a közöst dézsmálják. Tucatnyi esetet ismerünk egykét százezerért vásárolt „betegségről”, „rokkantságról”. És tucatnyit valódi szenvedőkről, akiknek járandósága tán a gyógyszerköltséget sem fedezi. Kérdő- és felkiáltójelek sorjáznak e téma kapcsán. S félő, mint annyiszor, ezúttal is az élet teszi majd ki a pontot.