Belföld

2011.01.31. 08:01

Csődben a mintafalu! Sikkasztás, hűtlen kezelés a gyanú

Államtitkárok, miniszterek sora, de még Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is járt a vidékfejlesztési mintaként emlegetett Gelsén - melynek önkormányzata minap adósságrendezési eljárást kért, magyarán csődbe került.

Szalabán Attila

A pénzügyi helyzet tarthatatlanságát a 2010 októberében megválasztott képviselő-testület látta be, miután részletes tájékoztatást kért a Gelsét is magába foglaló körjegyzőség munkatársaitól a falu vagyoni mérlegéről. A számok megdöbbentették a grémium tagjait - pedig közülük többen eddig is részesei voltak az önkormányzatnál zajló munkának, Szegedi Ferenc polgármester például tavalyelőtti lemondásáig alpolgármesterként tevékenykedett.

Gregor Zoltán, Kenessey Rudolf Istvánné és Vigh Györgyné pedig ismételten képviselői mandátumot nyert. Testületileg végül is úgy döntöttek: adósságrendezési eljárást kérnek a Zala Megyei Bíróságtól.


A végzés meg is született, a cégbíróság pénzügyi biztosnak a megyében a Zalahús felszámolásakor ismertté vált Vectigalis Zrt.-t jelölte ki.
- Első feladat az volt, hogy a bérek rendben legyenek, most a vagyoni helyzet pontos felmérése, egy részletes mérleg készítése zajlik - árulta el Péter Márta a cég részéről.

A gelsei képviselő-testület már a decemberben rendelkezésére álló adatok alapján egy összefoglaló levélben tájékoztatott minden helybelit a falu anyagi helyzetéről. Ebben is leírták: az önkormányzat 60 napon túli tartozásainak összege immár meghaladja a 292 millió forintot - a lejárt fizetési határidejű számlák miatt elvileg bárki kezdeményezhette volna már az adósságrendezési eljárást. Az eddig rendelkezésükre álló adatok szerint Gelse számláját az elmúlt években felvett 955 millió forintnyi hitel, és annak kamatai is terhelik, de ezen felül 40 millió forintos folyószámlahitelt is ki kellene fizetniük. Mivel az önkormányzat számlájával szemben jelentős mértékű inkasszót nyújtottak be a hitelezők - s így a befolyó bevételeket azonnal leemelik onnan -, a bérek kifizetése is problémássá vált: januárban 2 és fél hetet csúszott a folyósítás. Összességében az önkormányzat tartozásainak mértékét minimálisan 1,5 milliárd forintra taksálja a 2010 októberében megalakult faluvezetés - nem titkolva azon félelmét, hogy a végső összeg 2 milliárd forint fölé emelkedhet. Félő ugyanis, hogy bizonyos pályázati támogatásokat is vissza kell fizetni - sok múlik a tárgyalások sikerén.


Mindehhez nagymértékben hozzájárultak az elmúlt évtized során megvalósított beruházások, melyekhez pályázati úton rendkívül jelentős állami, európai uniós támogatásokat szereztek ugyan, de a szükséges önerőt hitelből teremtették elő. A projektek mindenesetre egyfajta mintafaluvá varázsolták Gelsét: a 2003-ban megkezdődött fejlesztési folyamat eredményeként megújult a Petőfi Sándor Emlékkönyvtár, egy évvel később a faluközpont, 2005-ben az óvoda és a sportöltöző, majd a térség legkorszerűbb intézményévé vált a körzeti általános iskola, s jutott pénz a hivatal 2008-as korszerűsítésére is. Eközben egy megaprojektbe is belevágott az önkormányzat: tanuszodaként is működő, fedett termálfürdőt épített, melyhez megint csak több száz milliós állami támogatást kapott. Gelse kivételezett helyzete egyébként annyira egyértelmű volt, hogy emiatt 2008-ban Manninger Jenő országgyűlési képviselő szóvá is tette, a kormányt azzal vádolva meg, hogy politikai alapon osztogatja a pénzt. A falut egészen tavaly októberig ugyanis az akkor még kormánypárt (SZDSZ) színeiben induló Rácz József irányította polgármesterként. Már akkor is felvetődött, miként kaphatott Gelse a pályázati sikerek mellett 2007-ben és 2008-ban is ÖNHIKI támogatást .


A volt polgármestert nem sikerült elérnünk, mobiltelefonját nem vette föl. Gelsei házának kapuját zárva találtuk, ablakain a redőnyöket lehúzva. Rácz József azonban nemrég írásban eljuttatta álláspontját a gelseieknek. Kétoldalas levelében úgy fogalmaz: szerinte a jelenlegi képviselő-testület számos állítása valótlan, így az is, hogy az önkormányzat nem tett meg mindent bevételei behajtására. Írásában jelezte: az eddigi gelsei képviselő-testületek minden fejlesztésről, pályázatról ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntöttek.

A helyzet megosztja a helybelieket.

- Egy kicsit aggódom, mert nagyon rosszak a hírek - jelezte Gergely Lászlóné. - Nem kellett volna ennyire eladósítani a falut. Mindenesetre bízom benne, hogy Gelse talpra áll.


A település önkormányzata ismeretlen tettes ellen sikkasztás, hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett, s az - mint ezt Salamon Róbert alezredes, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette - a minap megérkezett a nagykanizsai rendőrkapitányságra. Emellett fegyelmi eljárást indítottak Téglás Zsuzsanna körjegyző ellen, aki azonban nem várta meg az eljárás végét, december közepén lemondott.

Az önkormányzat működését a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség is ellenőrizte a múlt hét végén, a körjegyzőség pályázati dokumentációit nézték át, ezenkívül a Zala Megyei Kormányhivatal is élt törvényességi felügyeleti jogkörével.
Mint azt dr. Sipos János törvényességi ellenőrzési és felügyeleti főosztályvezető jelezte:
- Bekértük a 2009-ben és 2010-ben megtartott képviselő-testületi ülések hiányzó jegyzőkönyveit - jelezte- Több hiányosságot, törvénytelenséget is észleltünk. Felhívtuk a testületet a jegyzőkönyvek hitelességével kapcsolatos kérdések tisztázására is, hiszen azok fénymásolt jelenléti ívet, aláírásokat és pecsétlenyomatokat tartalmaztak. 

OLDALTÖRÉS: A vezetés a kiutat keresi



A vezetés a kiutat keresi



A vezetés a kiutat keresi



A vezetés a kiutat keresi

Kovács Károly alpolgármester – aki már a 2000- es évek elején szóvá tette lapunkban a gelsei önkormányzatnál általa tapasztalt visszásságokat – a mostani helyzetre célozva kiemelte: nem tehettek mást, mint amit tettek. 

– Tudtuk, hogy ez esetben 5 évig kizárják az önkormányzatot mindenfajta pályázatból, de nem volt választásunk. Volt olyan tartozásunk is, melynek kifizetése több ezer napja halasztódott, tehát bármikor elindíthatták volna velünk szemben ugyanezt az eljárást – magyarázta. – Most egyrészt maximálisan együttmûködünk a pénzügyi biztossal, másrészt keressük a kiutat. Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyai jelzáloggal terheltek, ez is nehezíti a dolgunkat, s nem tudjuk még azt sem, hogy az iskola kivitelezésével kapcsolatos, utolsó tételeket miként fogjuk kifizetni. Szörnyû kimondani, de látszik, hogy vállalkozások fognak összedőlni a gelsei önkormányzat miatt. A felelőst persze meg kell találni.

Az alpolgármester hozzátette: befektetőt vagy üzemeltetőt keresnek például az amúgy nagy értéket képviselő Termálvölgy fürdőre, s bár az önkormányzat 5 évig nem pályázhat sehová, más utakon szeretnének hasznos, sikeres projekteket megvalósítani a faluban. Rámutatott, hogy rendelkeznek forgalomképes önkormányzati vagyonnal – mely nagy részét jelzálogjog terheli –, ám az még kérdés, hogy eladás esetén mekkorra összeget, hány forintot kapnak mindezért, ki tudják-e egyenlíteni a számlákat. Úgy fogalmazott: az adósságrendezési eljárás befejezése után pedig közösségi összefogással szeretnének más, fejlődő Gelsét létrehozni.  

OLDALTÖRÉS: Szerintem



Szerintem (Szalabán Attila jegyzete)

Az elmúlt évben rekordot döntött a magyar gazdaság – de erre korántsem lehetünk büszkék. Soha ennyi (szám szerint 17 420) cég ellen nem indult még felszámolás, mint tavaly. Nem számít fehér hollónak már az a hír sem, ha egy önkormányzat jelent „csődöt”, s kér a bíróságtól adósságrendezési eljárást. Most egy olyan település iratkozott fel a listára, melyet korábban mintafaluként emlegettek. A „bedőlő” szervezetek számának emelkedése még akkor is az ország nehézségeit mutatja, ha tudjuk, hogy a képet árnyalja a rengeteg a valóságos tevékenységet nem végző, fantomcég, melyek megszüntetése indokolt. Sőt akkor is, ha hozzátesszük: a magyarországi gyakorlatban sokan ügyeskedésre használják a csődeljárást, így kívánnak olcsón megszabadulni a hiteleiktől. Az önkormányzatok köréből érkező rossz hírek azért ijesztőek, mert esetükben szó sem lehet trükközésről – éppen ellenkezőleg, egy település vezetése mindig a legvégsőkig küzd, hogy ne kelljen adósságrendezési eljárás alá vetni magát. Csakhogy a bevételek fogynak, az állam egyre szorítja a nadrágszíjat, miközben a kötelező feladatok és a költségek egyre emelkednek – egyre nehezebb az egyensúlyt megtartani. Szigetvár, Neszmély után most Gelse adta fel a harcot.



Szerintem (Szalabán Attila jegyzete)

Az elmúlt évben rekordot döntött a magyar gazdaság – de erre korántsem lehetünk büszkék. Soha ennyi (szám szerint 17 420) cég ellen nem indult még felszámolás, mint tavaly. Nem számít fehér hollónak már az a hír sem, ha egy önkormányzat jelent „csődöt”, s kér a bíróságtól adósságrendezési eljárást. Most egy olyan település iratkozott fel a listára, melyet korábban mintafaluként emlegettek. A „bedőlő” szervezetek számának emelkedése még akkor is az ország nehézségeit mutatja, ha tudjuk, hogy a képet árnyalja a rengeteg a valóságos tevékenységet nem végző, fantomcég, melyek megszüntetése indokolt. Sőt akkor is, ha hozzátesszük: a magyarországi gyakorlatban sokan ügyeskedésre használják a csődeljárást, így kívánnak olcsón megszabadulni a hiteleiktől. Az önkormányzatok köréből érkező rossz hírek azért ijesztőek, mert esetükben szó sem lehet trükközésről – éppen ellenkezőleg, egy település vezetése mindig a legvégsőkig küzd, hogy ne kelljen adósságrendezési eljárás alá vetni magát. Csakhogy a bevételek fogynak, az állam egyre szorítja a nadrágszíjat, miközben a kötelező feladatok és a költségek egyre emelkednek – egyre nehezebb az egyensúlyt megtartani. Szigetvár, Neszmély után most Gelse adta fel a harcot.



Szerintem (Szalabán Attila jegyzete)

Az elmúlt évben rekordot döntött a magyar gazdaság – de erre korántsem lehetünk büszkék. Soha ennyi (szám szerint 17 420) cég ellen nem indult még felszámolás, mint tavaly. Nem számít fehér hollónak már az a hír sem, ha egy önkormányzat jelent „csődöt”, s kér a bíróságtól adósságrendezési eljárást. Most egy olyan település iratkozott fel a listára, melyet korábban mintafaluként emlegettek. A „bedőlő” szervezetek számának emelkedése még akkor is az ország nehézségeit mutatja, ha tudjuk, hogy a képet árnyalja a rengeteg a valóságos tevékenységet nem végző, fantomcég, melyek megszüntetése indokolt. Sőt akkor is, ha hozzátesszük: a magyarországi gyakorlatban sokan ügyeskedésre használják a csődeljárást, így kívánnak olcsón megszabadulni a hiteleiktől. Az önkormányzatok köréből érkező rossz hírek azért ijesztőek, mert esetükben szó sem lehet trükközésről – éppen ellenkezőleg, egy település vezetése mindig a legvégsőkig küzd, hogy ne kelljen adósságrendezési eljárás alá vetni magát. Csakhogy a bevételek fogynak, az állam egyre szorítja a nadrágszíjat, miközben a kötelező feladatok és a költségek egyre emelkednek – egyre nehezebb az egyensúlyt megtartani. Szigetvár, Neszmély után most Gelse adta fel a harcot.

Ezek is érdekelhetik