Megszavazta az Országgyűlés a jövő évi adó- és járuléktörvényeket (frissítve)

Az Országgyűlés 259 igen és 104 nem, valamint 1 tartózkodás mellett fogadta el az adó- és járuléktörvények módosítását; a kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.
   
A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20-25 százalék.)
   
A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.
   
Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
   
A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.
   
Az szja törvény módosítása az előzetes számítások szerint 308 milliárd forinttal hagy többet az adózók zsebében.
   
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.
   
A cafetériával kapcsolatos változás, hogy visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a  munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.
    
A képviselők elfogadták azt is, amely szerint a 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték - legfeljebb 12 havi - részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.
   
Az adótörvény visszahelyezi a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű (16 százalék szja + 27 százalék eho) közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú "szóró ajándékot".
   
A megszavazott adótörvény szerint 12 ezerről 13 ezerre növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség. Az indítvány mintegy 50 ezer adóalanyt érint, közülük megközelítőleg 25 ezer adóalanynak már nem kell adót fizetni és  csaknem 25 ezer adózónak ezer forinttal kevesebb lesz az adófizetési kötelezettsége.
   
Az adótörvényhez kapcsolva szavazták meg a képviselők a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértékének emelését 9,5 százalékról 10 százalékra.
   
A társasági adó - 500 millió forint éves adóalapig - január elsejétől 10 százalék lesz. A kör kiterjesztésével és az osztalékadó bevonásával a 10 százalékos adómérték általános jellegű lesz 2013-től.
   
A parlamenti többség a zárószavazás előtt a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott módosító indítványokat fogadott el. Ennek a csomagnak a keretében a hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük.
   
A bankadó szabálya egy módosító indítvány alapján módosult: a pénzügyi szektorra kivetett különadót a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik. A most elfogadott hitelintézeti különadó a nyereség 30 százaléka lesz. A hitelintézeti különadó összegét ugyanakkor le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.
   
A biztosítók adóterhelése sávos lesz: eddig egységesen az adóalap  6,2 százalékát kellett befizetniük, 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség, amelynek célja, hogy a kisebb biztosítók versenyhátránya csökkenjen. (A számítások szerint a pénzintézeti különadó teljes összege 182 milliárd forint.)
   
A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós  irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. Cigarettára eddig ezer darabonként 6.450 forintot és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százalékát kitevő, de legalább 10.380 forint/ezer darab jövedéki adót kellett fizetni. Ehelyett az adó mértéke 2011-től ezer darabonként 9.750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18.080 forint/ezer darab lesz.

OLDALTÖRÉS: Krónika 1. rész (napirend előtt: Rádió C, ET, panel, álomsziget)

Krónika 1. rész (napirend előtt: Rádió C, ET, panel, álomsziget)

A Rádió C nehéz helyzetéről és a romák médiabeli megjelenéséről, Magyarország Európa Tanácshoz való csatlakozásáról, a panelprogramról és az Álomsziget beruházásról volt szó kedden napirend előtt a parlamentben.


LMP: találjon megoldást a kormány a Rádió C megmentésére!

Osztolykán Ágnes a romák médiában történő megjelenése kapcsán kiemelte, hogy társadalmi integrációjuk össztársadalmi érdek és cél. Szerinte megjelenítésük a médiában enyhén szólva sem pozitív. Ma nyíltan lehet zsidózni, cigányozni, s különböző színes köntösökbe bújtatva még uszítani is - fogalmazott, hozzátéve: a sztereotípiák erősítése és közlése nem közelebb hozza e kisebbségi csoportot a többséghez, hanem "fényévnyi távolságra" taszítja. Ma a 830 fős Magyar Rádióban 3-an, az 1.500 fős Magyar Televízióban 14-en vannak, akik vállalják roma származásukat. Szóvá tette azt is, hogy a Rádió C-nek be kellett szüntetnie műsorszolgáltatását, s ma már csak zenét sugároz. Az LMP nevében azt kérte, hogy szakmai alapon találjon megoldást a rádió megmentésére a kormány, s ne hagyja, hogy a politika áldozatává váljon.

Balog Zoltán államtitkár szerint ez a kérdés nem elsősorban a kormány felelőssége, a kabinet általános szabályozások elvének mentén szólhat bele ilyesmibe. Az új médiatörvény az emberi méltóságot sokkal inkább tekintetbe veszi - jegyezte meg. A Rádió C-ről azt mondta, nagyon fontos, hogy a magyarországi romák képviselői saját hangon meg tudjon szólalni a médiában. A rádió története sikerként indult, ugyanakkor nem egy működő konstrukció, amely évente több tízmilliós adósságot halmoz fel, s aztán a nyilvánosságtól várja a megoldást - jegyezte meg. Köztartozással rendelkező intézménynek nem lehet költségvetési támogatást adni - mondta, hozzátéve: ugyanakkor büdzsében szerepel tétel a roma médiumok támogatására.


Fidesz: 20 éve csatlakozott Magyarország az Európa Tanácshoz

Braun Márton arról beszélt, hogy Magyarország húsz éve csatlakozott az Európa Tanácshoz, amely világos, politikai és ideológiai állásfoglalást felmutató szervezet, alapítói elkötelezték magukat a plurális demokrácia, emberi jogok mellett. Mára 47 taggal a legszélesebb európai fórummá vált, s mind jogi, mind politikai értelemben a nemzeti kisebbségeknek legfontosabb fóruma - emelte ki. Az elmúlt 20 évben 84 magyar képviselő volt tagja az ET közgyűlésének, így nem csak lehetőséget kapott Magyarország, hanem maga is hozzájárult egy európai értékközösség formálásához.

Németh Zsolt külügyi államtitkár arról beszélt, hogy az elmúlt 20 évben a magyar diplomácia nagyon aktív szerepet tudott vállalni a szervezet munkájában. A kisebbségvédelem területén egyedülálló eszközrendszer alakult ki - mondta, kiemelve a nyelvi chartát és a kisebbségi keretegyezményt. Megjegyezte, 94 kötelező erejű egyezmény kapcsolódik az ET-hez.


MSZP: folytatja a kormány a panelprogramot?

Tóth József a panelprogram folytatásáról érdeklődött. Felidézte, hogy a meghirdetett pályázati kiírásokra az elmúlt években egyre többen jelentkeztek, az ilyen házakban élők egyre nagyobb hányada ismerte fel a korszerűsítésben rejlő lehetőségeket. Egy példaértékű, értékteremtő program volt, amely szociálisan érzékeny és környezetkímélő is volt egyben, s új munkahelyeket is teremtett - értékelte. A jövő évi büdzséből az olvasható ki, hogy a 2008-as pályázatokra van pénz. Folytatódik a program, biztosítanak rá forrásokat? - kérdezte.
   
Czomba Sándor államtitkár azt mondta, hogy a kormány kiemelten fontos feladatnak tekinti az épületek energiatakarékos felújítását. Egy új egységes nemzeti épületrekonstrukciós és energetikai program kidolgozását kezdték meg a nemzeti fejlesztési tárcával, amely nem csak a panelépületek, hanem a hagyományos téglaépületek és családi házak, önkormányzati, alapítványi, felekezeti fenntartású középületeke energiahatékony felújítására is kiterjed.
   
Ezeket a programokat 2011. januárjában hirdetnék meg az új Széchenyi-terv részeként. Az elsődleges cél a lakosság és állam energiafelhasználásának és költségeknek csökkentése, az ország energiafüggősének oldása, a pályázatokban szigorúbb műszaki és energetikai feltételeket rögzítenek majd, amelyek betartását szigorúan ellenőrzik. Az első évek során évi 100 ezer, majd 150-200 ezer lakás, ingatlan felújításával számolnak. A program több milliárdos nagyságrendű megrendelést jelenthet a kis- és középvállalkozások számára. Országos mentori hálózatot felállítanak is, hogy a lakosság a szükséges információkhoz hozzájusson - jelezte.


Jobbik: ne legyenek kaszinóvárosok Magyarországon

Z. Kárpát Dániel az Álomsziget elnevezésű beruházás kapcsán üdvözölte, hogy büntetőeljárást helyeztek kilátásba azok számára, akik felelősek lehetnek az ügyben. A Hajógyári sziget déli harmadának elvétele mintegy 500 milliárdos üzlet - jegyezte meg. A jobbikos politikus ugyanakkor örömének adott hangot, hogy már nem kiemelt a beruházás, s mint mondta, ma már több mint gyanús, hogy a befektető aránytalanul olcsón jutott hozzá a területhez. Bagóért és ilyenfokú korrupcióval szinte csak Magyarországon lehet értékes zöldterületeket szerezni - mondta, s kijelentette: kaszinóvárosokra, a nemzetközi alvilág fellegvárára nincs szükség.
   
Czomba Sándor államtitkár felidézte, hogy a szigetre tervezett 400 milliárdos beruházás koncessziós szerződését 2008-ban írták alá. Az előző kormány az Álomszigetet és Sukorót úgy nyilvánította kiemelt beruházássá, hogy az ehhez megkövetelt közcél és feltételek nem álltak fenn. A vonatkozó szerződés titkosítását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter feloldotta, s az iratokat hamarosan nyilvánosságra hozzák. A vizsgálat kiterjed az érintett ingatlanok értékesítésére és a lefolytatott privatizációs eljárásokra is - jelezte.

Krónika 1. rész (napirend előtt: Rádió C, ET, panel, álomsziget)

A Rádió C nehéz helyzetéről és a romák médiabeli megjelenéséről, Magyarország Európa Tanácshoz való csatlakozásáról, a panelprogramról és az Álomsziget beruházásról volt szó kedden napirend előtt a parlamentben.


LMP: találjon megoldást a kormány a Rádió C megmentésére!

Osztolykán Ágnes a romák médiában történő megjelenése kapcsán kiemelte, hogy társadalmi integrációjuk össztársadalmi érdek és cél. Szerinte megjelenítésük a médiában enyhén szólva sem pozitív. Ma nyíltan lehet zsidózni, cigányozni, s különböző színes köntösökbe bújtatva még uszítani is - fogalmazott, hozzátéve: a sztereotípiák erősítése és közlése nem közelebb hozza e kisebbségi csoportot a többséghez, hanem "fényévnyi távolságra" taszítja. Ma a 830 fős Magyar Rádióban 3-an, az 1.500 fős Magyar Televízióban 14-en vannak, akik vállalják roma származásukat. Szóvá tette azt is, hogy a Rádió C-nek be kellett szüntetnie műsorszolgáltatását, s ma már csak zenét sugároz. Az LMP nevében azt kérte, hogy szakmai alapon találjon megoldást a rádió megmentésére a kormány, s ne hagyja, hogy a politika áldozatává váljon.

Balog Zoltán államtitkár szerint ez a kérdés nem elsősorban a kormány felelőssége, a kabinet általános szabályozások elvének mentén szólhat bele ilyesmibe. Az új médiatörvény az emberi méltóságot sokkal inkább tekintetbe veszi - jegyezte meg. A Rádió C-ről azt mondta, nagyon fontos, hogy a magyarországi romák képviselői saját hangon meg tudjon szólalni a médiában. A rádió története sikerként indult, ugyanakkor nem egy működő konstrukció, amely évente több tízmilliós adósságot halmoz fel, s aztán a nyilvánosságtól várja a megoldást - jegyezte meg. Köztartozással rendelkező intézménynek nem lehet költségvetési támogatást adni - mondta, hozzátéve: ugyanakkor büdzsében szerepel tétel a roma médiumok támogatására.


Fidesz: 20 éve csatlakozott Magyarország az Európa Tanácshoz

Braun Márton arról beszélt, hogy Magyarország húsz éve csatlakozott az Európa Tanácshoz, amely világos, politikai és ideológiai állásfoglalást felmutató szervezet, alapítói elkötelezték magukat a plurális demokrácia, emberi jogok mellett. Mára 47 taggal a legszélesebb európai fórummá vált, s mind jogi, mind politikai értelemben a nemzeti kisebbségeknek legfontosabb fóruma - emelte ki. Az elmúlt 20 évben 84 magyar képviselő volt tagja az ET közgyűlésének, így nem csak lehetőséget kapott Magyarország, hanem maga is hozzájárult egy európai értékközösség formálásához.

Németh Zsolt külügyi államtitkár arról beszélt, hogy az elmúlt 20 évben a magyar diplomácia nagyon aktív szerepet tudott vállalni a szervezet munkájában. A kisebbségvédelem területén egyedülálló eszközrendszer alakult ki - mondta, kiemelve a nyelvi chartát és a kisebbségi keretegyezményt. Megjegyezte, 94 kötelező erejű egyezmény kapcsolódik az ET-hez.


MSZP: folytatja a kormány a panelprogramot?

Tóth József a panelprogram folytatásáról érdeklődött. Felidézte, hogy a meghirdetett pályázati kiírásokra az elmúlt években egyre többen jelentkeztek, az ilyen házakban élők egyre nagyobb hányada ismerte fel a korszerűsítésben rejlő lehetőségeket. Egy példaértékű, értékteremtő program volt, amely szociálisan érzékeny és környezetkímélő is volt egyben, s új munkahelyeket is teremtett - értékelte. A jövő évi büdzséből az olvasható ki, hogy a 2008-as pályázatokra van pénz. Folytatódik a program, biztosítanak rá forrásokat? - kérdezte.
   
Czomba Sándor államtitkár azt mondta, hogy a kormány kiemelten fontos feladatnak tekinti az épületek energiatakarékos felújítását. Egy új egységes nemzeti épületrekonstrukciós és energetikai program kidolgozását kezdték meg a nemzeti fejlesztési tárcával, amely nem csak a panelépületek, hanem a hagyományos téglaépületek és családi házak, önkormányzati, alapítványi, felekezeti fenntartású középületeke energiahatékony felújítására is kiterjed.
   
Ezeket a programokat 2011. januárjában hirdetnék meg az új Széchenyi-terv részeként. Az elsődleges cél a lakosság és állam energiafelhasználásának és költségeknek csökkentése, az ország energiafüggősének oldása, a pályázatokban szigorúbb műszaki és energetikai feltételeket rögzítenek majd, amelyek betartását szigorúan ellenőrzik. Az első évek során évi 100 ezer, majd 150-200 ezer lakás, ingatlan felújításával számolnak. A program több milliárdos nagyságrendű megrendelést jelenthet a kis- és középvállalkozások számára. Országos mentori hálózatot felállítanak is, hogy a lakosság a szükséges információkhoz hozzájusson - jelezte.


Jobbik: ne legyenek kaszinóvárosok Magyarországon

Z. Kárpát Dániel az Álomsziget elnevezésű beruházás kapcsán üdvözölte, hogy büntetőeljárást helyeztek kilátásba azok számára, akik felelősek lehetnek az ügyben. A Hajógyári sziget déli harmadának elvétele mintegy 500 milliárdos üzlet - jegyezte meg. A jobbikos politikus ugyanakkor örömének adott hangot, hogy már nem kiemelt a beruházás, s mint mondta, ma már több mint gyanús, hogy a befektető aránytalanul olcsón jutott hozzá a területhez. Bagóért és ilyenfokú korrupcióval szinte csak Magyarországon lehet értékes zöldterületeket szerezni - mondta, s kijelentette: kaszinóvárosokra, a nemzetközi alvilág fellegvárára nincs szükség.
   
Czomba Sándor államtitkár felidézte, hogy a szigetre tervezett 400 milliárdos beruházás koncessziós szerződését 2008-ban írták alá. Az előző kormány az Álomszigetet és Sukorót úgy nyilvánította kiemelt beruházássá, hogy az ehhez megkövetelt közcél és feltételek nem álltak fenn. A vonatkozó szerződés titkosítását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter feloldotta, s az iratokat hamarosan nyilvánosságra hozzák. A vizsgálat kiterjed az érintett ingatlanok értékesítésére és a lefolytatott privatizációs eljárásokra is - jelezte.

Krónika 1. rész (napirend előtt: Rádió C, ET, panel, álomsziget)

A Rádió C nehéz helyzetéről és a romák médiabeli megjelenéséről, Magyarország Európa Tanácshoz való csatlakozásáról, a panelprogramról és az Álomsziget beruházásról volt szó kedden napirend előtt a parlamentben.


LMP: találjon megoldást a kormány a Rádió C megmentésére!

Osztolykán Ágnes a romák médiában történő megjelenése kapcsán kiemelte, hogy társadalmi integrációjuk össztársadalmi érdek és cél. Szerinte megjelenítésük a médiában enyhén szólva sem pozitív. Ma nyíltan lehet zsidózni, cigányozni, s különböző színes köntösökbe bújtatva még uszítani is - fogalmazott, hozzátéve: a sztereotípiák erősítése és közlése nem közelebb hozza e kisebbségi csoportot a többséghez, hanem "fényévnyi távolságra" taszítja. Ma a 830 fős Magyar Rádióban 3-an, az 1.500 fős Magyar Televízióban 14-en vannak, akik vállalják roma származásukat. Szóvá tette azt is, hogy a Rádió C-nek be kellett szüntetnie műsorszolgáltatását, s ma már csak zenét sugároz. Az LMP nevében azt kérte, hogy szakmai alapon találjon megoldást a rádió megmentésére a kormány, s ne hagyja, hogy a politika áldozatává váljon.

Balog Zoltán államtitkár szerint ez a kérdés nem elsősorban a kormány felelőssége, a kabinet általános szabályozások elvének mentén szólhat bele ilyesmibe. Az új médiatörvény az emberi méltóságot sokkal inkább tekintetbe veszi - jegyezte meg. A Rádió C-ről azt mondta, nagyon fontos, hogy a magyarországi romák képviselői saját hangon meg tudjon szólalni a médiában. A rádió története sikerként indult, ugyanakkor nem egy működő konstrukció, amely évente több tízmilliós adósságot halmoz fel, s aztán a nyilvánosságtól várja a megoldást - jegyezte meg. Köztartozással rendelkező intézménynek nem lehet költségvetési támogatást adni - mondta, hozzátéve: ugyanakkor büdzsében szerepel tétel a roma médiumok támogatására.


Fidesz: 20 éve csatlakozott Magyarország az Európa Tanácshoz

Braun Márton arról beszélt, hogy Magyarország húsz éve csatlakozott az Európa Tanácshoz, amely világos, politikai és ideológiai állásfoglalást felmutató szervezet, alapítói elkötelezték magukat a plurális demokrácia, emberi jogok mellett. Mára 47 taggal a legszélesebb európai fórummá vált, s mind jogi, mind politikai értelemben a nemzeti kisebbségeknek legfontosabb fóruma - emelte ki. Az elmúlt 20 évben 84 magyar képviselő volt tagja az ET közgyűlésének, így nem csak lehetőséget kapott Magyarország, hanem maga is hozzájárult egy európai értékközösség formálásához.

Németh Zsolt külügyi államtitkár arról beszélt, hogy az elmúlt 20 évben a magyar diplomácia nagyon aktív szerepet tudott vállalni a szervezet munkájában. A kisebbségvédelem területén egyedülálló eszközrendszer alakult ki - mondta, kiemelve a nyelvi chartát és a kisebbségi keretegyezményt. Megjegyezte, 94 kötelező erejű egyezmény kapcsolódik az ET-hez.


MSZP: folytatja a kormány a panelprogramot?

Tóth József a panelprogram folytatásáról érdeklődött. Felidézte, hogy a meghirdetett pályázati kiírásokra az elmúlt években egyre többen jelentkeztek, az ilyen házakban élők egyre nagyobb hányada ismerte fel a korszerűsítésben rejlő lehetőségeket. Egy példaértékű, értékteremtő program volt, amely szociálisan érzékeny és környezetkímélő is volt egyben, s új munkahelyeket is teremtett - értékelte. A jövő évi büdzséből az olvasható ki, hogy a 2008-as pályázatokra van pénz. Folytatódik a program, biztosítanak rá forrásokat? - kérdezte.
   
Czomba Sándor államtitkár azt mondta, hogy a kormány kiemelten fontos feladatnak tekinti az épületek energiatakarékos felújítását. Egy új egységes nemzeti épületrekonstrukciós és energetikai program kidolgozását kezdték meg a nemzeti fejlesztési tárcával, amely nem csak a panelépületek, hanem a hagyományos téglaépületek és családi házak, önkormányzati, alapítványi, felekezeti fenntartású középületeke energiahatékony felújítására is kiterjed.
   
Ezeket a programokat 2011. januárjában hirdetnék meg az új Széchenyi-terv részeként. Az elsődleges cél a lakosság és állam energiafelhasználásának és költségeknek csökkentése, az ország energiafüggősének oldása, a pályázatokban szigorúbb műszaki és energetikai feltételeket rögzítenek majd, amelyek betartását szigorúan ellenőrzik. Az első évek során évi 100 ezer, majd 150-200 ezer lakás, ingatlan felújításával számolnak. A program több milliárdos nagyságrendű megrendelést jelenthet a kis- és középvállalkozások számára. Országos mentori hálózatot felállítanak is, hogy a lakosság a szükséges információkhoz hozzájusson - jelezte.


Jobbik: ne legyenek kaszinóvárosok Magyarországon

Z. Kárpát Dániel az Álomsziget elnevezésű beruházás kapcsán üdvözölte, hogy büntetőeljárást helyeztek kilátásba azok számára, akik felelősek lehetnek az ügyben. A Hajógyári sziget déli harmadának elvétele mintegy 500 milliárdos üzlet - jegyezte meg. A jobbikos politikus ugyanakkor örömének adott hangot, hogy már nem kiemelt a beruházás, s mint mondta, ma már több mint gyanús, hogy a befektető aránytalanul olcsón jutott hozzá a területhez. Bagóért és ilyenfokú korrupcióval szinte csak Magyarországon lehet értékes zöldterületeket szerezni - mondta, s kijelentette: kaszinóvárosokra, a nemzetközi alvilág fellegvárára nincs szükség.
   
Czomba Sándor államtitkár felidézte, hogy a szigetre tervezett 400 milliárdos beruházás koncessziós szerződését 2008-ban írták alá. Az előző kormány az Álomszigetet és Sukorót úgy nyilvánította kiemelt beruházássá, hogy az ehhez megkövetelt közcél és feltételek nem álltak fenn. A vonatkozó szerződés titkosítását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter feloldotta, s az iratokat hamarosan nyilvánosságra hozzák. A vizsgálat kiterjed az érintett ingatlanok értékesítésére és a lefolytatott privatizációs eljárásokra is - jelezte.

OLDALTÖRÉS: Krónika 2. rész (MNB, alkotmánymódosítás, Alkotmánybíróság, különadó)

Krónika 2. rész (MNB, alkotmánymódosítás, Alkotmánybíróság, különadó)

Az Országgyűlés kedden megválasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új felügyelőbizottságát (fb), és elfogadta a fideszes Lázár János által benyújtott, a 98 százalékos különadóval összefüggő javaslatokat, köztük az alkotmány módosítását, amelyhekhez még a zárószavazás előtt is érkezett módosító indítvány az előterjesztőtől.


Megválasztották az MNB új felügyelő bizottságát

A testület elnöke Járai Zsigmond volt MNB-elnök lett. Az fb - 345 igen szavazattal és egy tartózkodó vokssal megválasztott - tagjai: Szényei Gábor András, Katona Tamás, Róna Péter és Varga István. A testület megválasztott tagjai letették esküjüket; a szintén jelölt Madarász Lászlót, a Malév fb jelenlegi elnökét, a Postabank 1998-2002 közötti vezérigazgatóját - akit Járai Zsigmond mellett a Fidesz javasolt a testületbe - a jövő héten választhatja fb-taggá a Ház.


Lázár a zárószavazás előtt még módosított javaslatain

Négy, zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be kedd reggel Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az általa jegyzett, a 98 százalékos különadóval összefüggésben beterjesztett három javaslathoz.

Az indítványok záróvitájában éles vita alakult ki az Országgyűlésben. A parlamentben mindhárom ellenzéki párt képviselője éles bírálatot fogalmazott meg az alkotmány, az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosításával, valamint a 98 százalékos különadóról szóló javaslattal kapcsolatban, amelyeket kormánypárti képviselők - köztük Lázár János - jegyeznek.
Az MSZP-s Lamperth Mónika azt ígérte, ha pártja többségbe kerül, lesz a kezükben alkotmányos eszköz, akkor visszaállítják az Ab teljes jog- és hatáskörét.
Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András szerint van valami báj abban, hogy pontosan 92 évvel azután tárgyalja a Ház a "jogállamiságot megcsonkító törvénycsomagot", hogy kikiáltották az első köztársaságot a Kossuth téren.
Novák Előd (Jobbik) egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmánymódosításban szerepel egy felesleges névelő, amely szerint az Ab tagjai nem lehetnek tagjai "a pártnak". Frakciótársa, Gyüre Csaba hangsúlyozta, attól tartanak, hogy párturalmi alaptörvény születik majd Magyarországon.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az ellenzéki felszólalásokra úgy reagált: "bebizonyítjuk a választópolgároknak, hogy Magyarországon becsületesen jobban megéri élni, mint huncutkodni". Nem a 98 százalékos különadó az alkotmányellenes, hanem az, hogy ezeket a pénzeket fel lehetett venni - jelentette ki.
Lázár János felszólalásában azt emelte ki, hogy a választóknak tett ígéret betartása nem gyengíti, hanem erősíti a demokráciát. Hangsúlyozta, előterjesztése egy ideiglenes megoldás.
Az alkotmánymódosításhoz benyújtott zárószavazás előtti módosítási javaslatok a vita után megkapták a kétharmados többséget, igennel a kormánypártok voksoltak, nemmel az MSZP és az LMP szavazott, a Jobbik tartózkodott.


Szűkül az Alkotmánybíróság hatásköre

Csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg az Alkotmánybíróság (Ab) a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket ezután - így döntött az Országgyűlés kétharmados többsége kedden.
   
A parlament a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el név szerinti szavazással - 261 igen szavazattal - az alkotmány módosítását, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az alkotmánybírósági törvény megváltoztatásáról gépi szavazással voksoltak, a javaslat 260 igen és 100 nem voksot kapott.
   
A fideszes Lázár János, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre indítványa alapján az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik. A módosítás egyúttal lehetővé teszi, hogy a közszférában dolgozókra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadót öt évre visszamenőleg kelljen megfizetni.
   
Az LMP képviselőcsoportja a szavazás után egy lepedőt emelt fel, melyen Orbán Viktor egy 2007. június 23-i kijelentése volt olvasható: "az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia vastörvénye."


Elfogadta a Ház a különadó új szabályait

A munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára.
   
Az Országgyűlés kedden 304 igen és 58 nem szavazattal - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot. Ennek értelmében a különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni. Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványával még több ponton módosították a különadó szabályait: beemelték például a javaslatba, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető.


Migrációs törvények: igen a támogatott módosítókra

Az Országgyűlés támogatta az egyes migrációs tárgyú törvények módosításához benyújtott módosító javaslatokat. Ezzel szemben egyetlen ellenzéki módosító sem kapta meg a szükséges támogató szavazatot.

Krónika 2. rész (MNB, alkotmánymódosítás, Alkotmánybíróság, különadó)

Az Országgyűlés kedden megválasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új felügyelőbizottságát (fb), és elfogadta a fideszes Lázár János által benyújtott, a 98 százalékos különadóval összefüggő javaslatokat, köztük az alkotmány módosítását, amelyhekhez még a zárószavazás előtt is érkezett módosító indítvány az előterjesztőtől.


Megválasztották az MNB új felügyelő bizottságát

A testület elnöke Járai Zsigmond volt MNB-elnök lett. Az fb - 345 igen szavazattal és egy tartózkodó vokssal megválasztott - tagjai: Szényei Gábor András, Katona Tamás, Róna Péter és Varga István. A testület megválasztott tagjai letették esküjüket; a szintén jelölt Madarász Lászlót, a Malév fb jelenlegi elnökét, a Postabank 1998-2002 közötti vezérigazgatóját - akit Járai Zsigmond mellett a Fidesz javasolt a testületbe - a jövő héten választhatja fb-taggá a Ház.


Lázár a zárószavazás előtt még módosított javaslatain

Négy, zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be kedd reggel Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az általa jegyzett, a 98 százalékos különadóval összefüggésben beterjesztett három javaslathoz.

Az indítványok záróvitájában éles vita alakult ki az Országgyűlésben. A parlamentben mindhárom ellenzéki párt képviselője éles bírálatot fogalmazott meg az alkotmány, az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosításával, valamint a 98 százalékos különadóról szóló javaslattal kapcsolatban, amelyeket kormánypárti képviselők - köztük Lázár János - jegyeznek.
Az MSZP-s Lamperth Mónika azt ígérte, ha pártja többségbe kerül, lesz a kezükben alkotmányos eszköz, akkor visszaállítják az Ab teljes jog- és hatáskörét.
Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András szerint van valami báj abban, hogy pontosan 92 évvel azután tárgyalja a Ház a "jogállamiságot megcsonkító törvénycsomagot", hogy kikiáltották az első köztársaságot a Kossuth téren.
Novák Előd (Jobbik) egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmánymódosításban szerepel egy felesleges névelő, amely szerint az Ab tagjai nem lehetnek tagjai "a pártnak". Frakciótársa, Gyüre Csaba hangsúlyozta, attól tartanak, hogy párturalmi alaptörvény születik majd Magyarországon.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az ellenzéki felszólalásokra úgy reagált: "bebizonyítjuk a választópolgároknak, hogy Magyarországon becsületesen jobban megéri élni, mint huncutkodni". Nem a 98 százalékos különadó az alkotmányellenes, hanem az, hogy ezeket a pénzeket fel lehetett venni - jelentette ki.
Lázár János felszólalásában azt emelte ki, hogy a választóknak tett ígéret betartása nem gyengíti, hanem erősíti a demokráciát. Hangsúlyozta, előterjesztése egy ideiglenes megoldás.
Az alkotmánymódosításhoz benyújtott zárószavazás előtti módosítási javaslatok a vita után megkapták a kétharmados többséget, igennel a kormánypártok voksoltak, nemmel az MSZP és az LMP szavazott, a Jobbik tartózkodott.


Szűkül az Alkotmánybíróság hatásköre

Csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg az Alkotmánybíróság (Ab) a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket ezután - így döntött az Országgyűlés kétharmados többsége kedden.
   
A parlament a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el név szerinti szavazással - 261 igen szavazattal - az alkotmány módosítását, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az alkotmánybírósági törvény megváltoztatásáról gépi szavazással voksoltak, a javaslat 260 igen és 100 nem voksot kapott.
   
A fideszes Lázár János, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre indítványa alapján az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik. A módosítás egyúttal lehetővé teszi, hogy a közszférában dolgozókra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadót öt évre visszamenőleg kelljen megfizetni.
   
Az LMP képviselőcsoportja a szavazás után egy lepedőt emelt fel, melyen Orbán Viktor egy 2007. június 23-i kijelentése volt olvasható: "az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia vastörvénye."


Elfogadta a Ház a különadó új szabályait

A munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára.
   
Az Országgyűlés kedden 304 igen és 58 nem szavazattal - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot. Ennek értelmében a különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni. Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványával még több ponton módosították a különadó szabályait: beemelték például a javaslatba, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető.


Migrációs törvények: igen a támogatott módosítókra

Az Országgyűlés támogatta az egyes migrációs tárgyú törvények módosításához benyújtott módosító javaslatokat. Ezzel szemben egyetlen ellenzéki módosító sem kapta meg a szükséges támogató szavazatot.

Krónika 2. rész (MNB, alkotmánymódosítás, Alkotmánybíróság, különadó)

Az Országgyűlés kedden megválasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új felügyelőbizottságát (fb), és elfogadta a fideszes Lázár János által benyújtott, a 98 százalékos különadóval összefüggő javaslatokat, köztük az alkotmány módosítását, amelyhekhez még a zárószavazás előtt is érkezett módosító indítvány az előterjesztőtől.


Megválasztották az MNB új felügyelő bizottságát

A testület elnöke Járai Zsigmond volt MNB-elnök lett. Az fb - 345 igen szavazattal és egy tartózkodó vokssal megválasztott - tagjai: Szényei Gábor András, Katona Tamás, Róna Péter és Varga István. A testület megválasztott tagjai letették esküjüket; a szintén jelölt Madarász Lászlót, a Malév fb jelenlegi elnökét, a Postabank 1998-2002 közötti vezérigazgatóját - akit Járai Zsigmond mellett a Fidesz javasolt a testületbe - a jövő héten választhatja fb-taggá a Ház.


Lázár a zárószavazás előtt még módosított javaslatain

Négy, zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be kedd reggel Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az általa jegyzett, a 98 százalékos különadóval összefüggésben beterjesztett három javaslathoz.

Az indítványok záróvitájában éles vita alakult ki az Országgyűlésben. A parlamentben mindhárom ellenzéki párt képviselője éles bírálatot fogalmazott meg az alkotmány, az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosításával, valamint a 98 százalékos különadóról szóló javaslattal kapcsolatban, amelyeket kormánypárti képviselők - köztük Lázár János - jegyeznek.
Az MSZP-s Lamperth Mónika azt ígérte, ha pártja többségbe kerül, lesz a kezükben alkotmányos eszköz, akkor visszaállítják az Ab teljes jog- és hatáskörét.
Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András szerint van valami báj abban, hogy pontosan 92 évvel azután tárgyalja a Ház a "jogállamiságot megcsonkító törvénycsomagot", hogy kikiáltották az első köztársaságot a Kossuth téren.
Novák Előd (Jobbik) egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmánymódosításban szerepel egy felesleges névelő, amely szerint az Ab tagjai nem lehetnek tagjai "a pártnak". Frakciótársa, Gyüre Csaba hangsúlyozta, attól tartanak, hogy párturalmi alaptörvény születik majd Magyarországon.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az ellenzéki felszólalásokra úgy reagált: "bebizonyítjuk a választópolgároknak, hogy Magyarországon becsületesen jobban megéri élni, mint huncutkodni". Nem a 98 százalékos különadó az alkotmányellenes, hanem az, hogy ezeket a pénzeket fel lehetett venni - jelentette ki.
Lázár János felszólalásában azt emelte ki, hogy a választóknak tett ígéret betartása nem gyengíti, hanem erősíti a demokráciát. Hangsúlyozta, előterjesztése egy ideiglenes megoldás.
Az alkotmánymódosításhoz benyújtott zárószavazás előtti módosítási javaslatok a vita után megkapták a kétharmados többséget, igennel a kormánypártok voksoltak, nemmel az MSZP és az LMP szavazott, a Jobbik tartózkodott.


Szűkül az Alkotmánybíróság hatásköre

Csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg az Alkotmánybíróság (Ab) a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket ezután - így döntött az Országgyűlés kétharmados többsége kedden.
   
A parlament a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el név szerinti szavazással - 261 igen szavazattal - az alkotmány módosítását, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az alkotmánybírósági törvény megváltoztatásáról gépi szavazással voksoltak, a javaslat 260 igen és 100 nem voksot kapott.
   
A fideszes Lázár János, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre indítványa alapján az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik. A módosítás egyúttal lehetővé teszi, hogy a közszférában dolgozókra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadót öt évre visszamenőleg kelljen megfizetni.
   
Az LMP képviselőcsoportja a szavazás után egy lepedőt emelt fel, melyen Orbán Viktor egy 2007. június 23-i kijelentése volt olvasható: "az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia vastörvénye."


Elfogadta a Ház a különadó új szabályait

A munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára.
   
Az Országgyűlés kedden 304 igen és 58 nem szavazattal - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot. Ennek értelmében a különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni. Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványával még több ponton módosították a különadó szabályait: beemelték például a javaslatba, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető.


Migrációs törvények: igen a támogatott módosítókra

Az Országgyűlés támogatta az egyes migrációs tárgyú törvények módosításához benyújtott módosító javaslatokat. Ezzel szemben egyetlen ellenzéki módosító sem kapta meg a szükséges támogató szavazatot.

OLDALTÖRÉS: Krónika 3. rész (határozathozatalok, költségvetés)

Krónika 3. rész (határozathozatalok, költségvetés)

Az Országgyűlés kedden megszavazta a jövő évi adó- és járuléktörvényeket, amelyeket még az utolsó pillanatban is módosítani javasolt a kabinet. Jövő év január 1-től létrejön a Nemzeti Adó és Vámhivatal, megalakulnak a kormányhivatalok; módosult az ügyészségi törvény, parlamenti bizottság vizsgálja majd a MÁV jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti döntéseket. Folytatódott a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitája is.


Megszavazta az Országgyűlés a jövő évi adó- és járuléktörvényeket

A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben, amelyekhez még a zárószavazás előtt is érkezett egy 38 oldalas módosítócsomag a kormánytól.
A kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte.


További törvényjavaslatokat fogadtak el

Jövő év január 1-jétől létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VP) összeolvadásával. A NAV elnökét a nemzetgazdasági miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre. A NAV államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal; a NAV ellát majd bűnüldözési feladatokat is, megjelennek az adónyomozók. 
Az Országgyűlés a jövőben a köztársasági elnök javaslatára kilenc évre választja a legfőbb ügyészt a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül az ügyészségi szolgálati viszonyról elfogadott törvénymódosítás alapján.
   
Január 1-jén létrejöhet a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal, az Országgyűlés ugyanis kedden elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot is, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter terjesztett be. A fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként jön létre 2011. január 1-jétől a fővárosi, valamint a 19 megyei kormányhivatal, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része.
A külképviseleteken - a kettős állampolgársághoz kapcsolódó, várhatóan emelkedő számú igénylés miatt - kezdeményezett eljárások egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lebonyolításának érdekében módosította a konzuli védelemről szóló törvényt is a Ház.
   
Vizsgálóbizottság tekinti át a MÁV gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti döntéseket. 
A jövőben könnyebb lesz behajtani a gyerektartást az uniós országokban élő szülőtől, miután az Országgyűlés elfogadta a tartással kapcsolatos törvénymódosításokat is.


Fidesz: lényegesen nő a családok nettó jövedelme 2011-ben

Kedden folytatódott a 2011-es költségvetési törvényjavaslat általános vitája a parlamentben. Talabér Márta arról beszélt, hogy a családpolitikai stratégiai fontosságú a Fidesz-KDNP-kormány tevékenységében, és ez szerinte a költségvetés számain is látszik. A családok nettó jövedelme lényegesen nőni fog 2011-ben - mondta. Kiemelte, a munkahelyteremtés fontos eszköze a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása. Beszélt arról, hogy 358 milliárd forintot szán a kormány családi pótlékra, gyermekgondozási segélyre pedig 65 milliárd forint az előirányzat. Hozzátette: a kormány a gyermekgondozási díjra 93 milliárd forintot fordít.
 
A tárca 2011-ben közel kétmilliárd forint támogatást nyújt az apákat megillető munkaidő kedvezmény távolléti díjának megtérítésére; a segélyezésben áttér a tárca a feltételekhez kötött támogatások rendszerére - mondta.


MSZP: hiteltelen a 2011-es költségvetés

Gúr Nándor hiteltelennek nevezte a költségvetést, melynek a fedezetét a kormány részben "a magántulajdon szentségét sértve" teremti meg. Szerinte a három százalékpontos gazdasági növekedést felültervezte a kormány, az inflációt pedig alultervezte.
Egy három gyermeket nevelő 100 ezer forintos jövedelemmel rendelkező családnak jövőre mindössze 700 forinttal nő a bevétele - jelentette ki. Felhívta a kormány figyelmét arra: csökkenteni kell az élő munkát terhelő járulékokat.
Bárándy Gergely arról beszélt, hogy ugyan nem csökkent a bírósági fejezet támogatása a költségvetésben, azonban többletfeladatot kaptak a bíróságok.


KDNP: 2011-ben nő az oktatás támogatása

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a magyar oktatási rendszer fejlődéséről beszélt. Kijelentette: az oktatásba minél többet kell beruházni. Mint mondta, az elmúlt nyolc évben 100 milliárd forintos nagyságrendben vontak ki pénzeket az oktatásból, az elmúlt években radikális mértékben csökkent a művészeti oktatás, a sport, az érettségi, valamint az egyházi iskolák támogatása. Megemlítette, hogy az ország adósságállománya 20 ezer milliárd forint, ez azt jelenti, hogy minden egyes állampolgárnak kétmillió forint adóssága van. Kiemelte: hosszú évek után jövőre nem csökken, hanem ha kis mértékben is, de nő az oktatás támogatása. Elmondta, hogy egymilliárd forint támogatást kap a költségvetésből az érettségi, valamint másfél milliárd forint lesz a pedagógusok továbbképzési támogatására. Beszélt arról, hogy központi forrásból támogatást kaphatnak azok a pályázó önkormányzatok, melyek újra kívánják indítani kisiskolájukat. Megemlítette, hogy kilencmilliárd forintos támogatást kapott a felsőoktatás.
   
A szocialista Hiller István az oktatási államtitkár felszólalására azt mondta: a kormány a 2011-es tanévtől az államilag támogatott létszámot csökkenteni kívánja. Mint mondta, jelenleg 55 ezer az államilag finanszírozott keretszám, amit a kormány 50 ezer alá kíván vinni. 
Hoffmann Rózsa minderre azt válaszolta: minden évben jelentősen csökken a mindenkori érettségiző korosztály, melynek nagyjából fele vesz részt felsőoktatási képzésben.

Krónika 3. rész (határozathozatalok, költségvetés)

Az Országgyűlés kedden megszavazta a jövő évi adó- és járuléktörvényeket, amelyeket még az utolsó pillanatban is módosítani javasolt a kabinet. Jövő év január 1-től létrejön a Nemzeti Adó és Vámhivatal, megalakulnak a kormányhivatalok; módosult az ügyészségi törvény, parlamenti bizottság vizsgálja majd a MÁV jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti döntéseket. Folytatódott a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitája is.


Megszavazta az Országgyűlés a jövő évi adó- és járuléktörvényeket

A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben, amelyekhez még a zárószavazás előtt is érkezett egy 38 oldalas módosítócsomag a kormánytól.
A kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte.


További törvényjavaslatokat fogadtak el

Jövő év január 1-jétől létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VP) összeolvadásával. A NAV elnökét a nemzetgazdasági miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre. A NAV államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal; a NAV ellát majd bűnüldözési feladatokat is, megjelennek az adónyomozók. 
Az Országgyűlés a jövőben a köztársasági elnök javaslatára kilenc évre választja a legfőbb ügyészt a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül az ügyészségi szolgálati viszonyról elfogadott törvénymódosítás alapján.
   
Január 1-jén létrejöhet a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal, az Országgyűlés ugyanis kedden elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot is, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter terjesztett be. A fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként jön létre 2011. január 1-jétől a fővárosi, valamint a 19 megyei kormányhivatal, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része.
A külképviseleteken - a kettős állampolgársághoz kapcsolódó, várhatóan emelkedő számú igénylés miatt - kezdeményezett eljárások egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lebonyolításának érdekében módosította a konzuli védelemről szóló törvényt is a Ház.
   
Vizsgálóbizottság tekinti át a MÁV gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti döntéseket. 
A jövőben könnyebb lesz behajtani a gyerektartást az uniós országokban élő szülőtől, miután az Országgyűlés elfogadta a tartással kapcsolatos törvénymódosításokat is.


Fidesz: lényegesen nő a családok nettó jövedelme 2011-ben

Kedden folytatódott a 2011-es költségvetési törvényjavaslat általános vitája a parlamentben. Talabér Márta arról beszélt, hogy a családpolitikai stratégiai fontosságú a Fidesz-KDNP-kormány tevékenységében, és ez szerinte a költségvetés számain is látszik. A családok nettó jövedelme lényegesen nőni fog 2011-ben - mondta. Kiemelte, a munkahelyteremtés fontos eszköze a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása. Beszélt arról, hogy 358 milliárd forintot szán a kormány családi pótlékra, gyermekgondozási segélyre pedig 65 milliárd forint az előirányzat. Hozzátette: a kormány a gyermekgondozási díjra 93 milliárd forintot fordít.
 
A tárca 2011-ben közel kétmilliárd forint támogatást nyújt az apákat megillető munkaidő kedvezmény távolléti díjának megtérítésére; a segélyezésben áttér a tárca a feltételekhez kötött támogatások rendszerére - mondta.


MSZP: hiteltelen a 2011-es költségvetés

Gúr Nándor hiteltelennek nevezte a költségvetést, melynek a fedezetét a kormány részben "a magántulajdon szentségét sértve" teremti meg. Szerinte a három százalékpontos gazdasági növekedést felültervezte a kormány, az inflációt pedig alultervezte.
Egy három gyermeket nevelő 100 ezer forintos jövedelemmel rendelkező családnak jövőre mindössze 700 forinttal nő a bevétele - jelentette ki. Felhívta a kormány figyelmét arra: csökkenteni kell az élő munkát terhelő járulékokat.
Bárándy Gergely arról beszélt, hogy ugyan nem csökkent a bírósági fejezet támogatása a költségvetésben, azonban többletfeladatot kaptak a bíróságok.


KDNP: 2011-ben nő az oktatás támogatása

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a magyar oktatási rendszer fejlődéséről beszélt. Kijelentette: az oktatásba minél többet kell beruházni. Mint mondta, az elmúlt nyolc évben 100 milliárd forintos nagyságrendben vontak ki pénzeket az oktatásból, az elmúlt években radikális mértékben csökkent a művészeti oktatás, a sport, az érettségi, valamint az egyházi iskolák támogatása. Megemlítette, hogy az ország adósságállománya 20 ezer milliárd forint, ez azt jelenti, hogy minden egyes állampolgárnak kétmillió forint adóssága van. Kiemelte: hosszú évek után jövőre nem csökken, hanem ha kis mértékben is, de nő az oktatás támogatása. Elmondta, hogy egymilliárd forint támogatást kap a költségvetésből az érettségi, valamint másfél milliárd forint lesz a pedagógusok továbbképzési támogatására. Beszélt arról, hogy központi forrásból támogatást kaphatnak azok a pályázó önkormányzatok, melyek újra kívánják indítani kisiskolájukat. Megemlítette, hogy kilencmilliárd forintos támogatást kapott a felsőoktatás.
   
A szocialista Hiller István az oktatási államtitkár felszólalására azt mondta: a kormány a 2011-es tanévtől az államilag támogatott létszámot csökkenteni kívánja. Mint mondta, jelenleg 55 ezer az államilag finanszírozott keretszám, amit a kormány 50 ezer alá kíván vinni. 
Hoffmann Rózsa minderre azt válaszolta: minden évben jelentősen csökken a mindenkori érettségiző korosztály, melynek nagyjából fele vesz részt felsőoktatási képzésben.

Krónika 3. rész (határozathozatalok, költségvetés)

Az Országgyűlés kedden megszavazta a jövő évi adó- és járuléktörvényeket, amelyeket még az utolsó pillanatban is módosítani javasolt a kabinet. Jövő év január 1-től létrejön a Nemzeti Adó és Vámhivatal, megalakulnak a kormányhivatalok; módosult az ügyészségi törvény, parlamenti bizottság vizsgálja majd a MÁV jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti döntéseket. Folytatódott a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitája is.


Megszavazta az Országgyűlés a jövő évi adó- és járuléktörvényeket

A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben, amelyekhez még a zárószavazás előtt is érkezett egy 38 oldalas módosítócsomag a kormánytól.
A kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte.


További törvényjavaslatokat fogadtak el

Jövő év január 1-jétől létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VP) összeolvadásával. A NAV elnökét a nemzetgazdasági miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre. A NAV államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal; a NAV ellát majd bűnüldözési feladatokat is, megjelennek az adónyomozók. 
Az Országgyűlés a jövőben a köztársasági elnök javaslatára kilenc évre választja a legfőbb ügyészt a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül az ügyészségi szolgálati viszonyról elfogadott törvénymódosítás alapján.
   
Január 1-jén létrejöhet a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal, az Országgyűlés ugyanis kedden elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot is, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter terjesztett be. A fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként jön létre 2011. január 1-jétől a fővárosi, valamint a 19 megyei kormányhivatal, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része.
A külképviseleteken - a kettős állampolgársághoz kapcsolódó, várhatóan emelkedő számú igénylés miatt - kezdeményezett eljárások egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lebonyolításának érdekében módosította a konzuli védelemről szóló törvényt is a Ház.
   
Vizsgálóbizottság tekinti át a MÁV gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti döntéseket. 
A jövőben könnyebb lesz behajtani a gyerektartást az uniós országokban élő szülőtől, miután az Országgyűlés elfogadta a tartással kapcsolatos törvénymódosításokat is.


Fidesz: lényegesen nő a családok nettó jövedelme 2011-ben

Kedden folytatódott a 2011-es költségvetési törvényjavaslat általános vitája a parlamentben. Talabér Márta arról beszélt, hogy a családpolitikai stratégiai fontosságú a Fidesz-KDNP-kormány tevékenységében, és ez szerinte a költségvetés számain is látszik. A családok nettó jövedelme lényegesen nőni fog 2011-ben - mondta. Kiemelte, a munkahelyteremtés fontos eszköze a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása. Beszélt arról, hogy 358 milliárd forintot szán a kormány családi pótlékra, gyermekgondozási segélyre pedig 65 milliárd forint az előirányzat. Hozzátette: a kormány a gyermekgondozási díjra 93 milliárd forintot fordít.
 
A tárca 2011-ben közel kétmilliárd forint támogatást nyújt az apákat megillető munkaidő kedvezmény távolléti díjának megtérítésére; a segélyezésben áttér a tárca a feltételekhez kötött támogatások rendszerére - mondta.


MSZP: hiteltelen a 2011-es költségvetés

Gúr Nándor hiteltelennek nevezte a költségvetést, melynek a fedezetét a kormány részben "a magántulajdon szentségét sértve" teremti meg. Szerinte a három százalékpontos gazdasági növekedést felültervezte a kormány, az inflációt pedig alultervezte.
Egy három gyermeket nevelő 100 ezer forintos jövedelemmel rendelkező családnak jövőre mindössze 700 forinttal nő a bevétele - jelentette ki. Felhívta a kormány figyelmét arra: csökkenteni kell az élő munkát terhelő járulékokat.
Bárándy Gergely arról beszélt, hogy ugyan nem csökkent a bírósági fejezet támogatása a költségvetésben, azonban többletfeladatot kaptak a bíróságok.


KDNP: 2011-ben nő az oktatás támogatása

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a magyar oktatási rendszer fejlődéséről beszélt. Kijelentette: az oktatásba minél többet kell beruházni. Mint mondta, az elmúlt nyolc évben 100 milliárd forintos nagyságrendben vontak ki pénzeket az oktatásból, az elmúlt években radikális mértékben csökkent a művészeti oktatás, a sport, az érettségi, valamint az egyházi iskolák támogatása. Megemlítette, hogy az ország adósságállománya 20 ezer milliárd forint, ez azt jelenti, hogy minden egyes állampolgárnak kétmillió forint adóssága van. Kiemelte: hosszú évek után jövőre nem csökken, hanem ha kis mértékben is, de nő az oktatás támogatása. Elmondta, hogy egymilliárd forint támogatást kap a költségvetésből az érettségi, valamint másfél milliárd forint lesz a pedagógusok továbbképzési támogatására. Beszélt arról, hogy központi forrásból támogatást kaphatnak azok a pályázó önkormányzatok, melyek újra kívánják indítani kisiskolájukat. Megemlítette, hogy kilencmilliárd forintos támogatást kapott a felsőoktatás.
   
A szocialista Hiller István az oktatási államtitkár felszólalására azt mondta: a kormány a 2011-es tanévtől az államilag támogatott létszámot csökkenteni kívánja. Mint mondta, jelenleg 55 ezer az államilag finanszírozott keretszám, amit a kormány 50 ezer alá kíván vinni. 
Hoffmann Rózsa minderre azt válaszolta: minden évben jelentősen csökken a mindenkori érettségiző korosztály, melynek nagyjából fele vesz részt felsőoktatási képzésben.

OLDALTÖRÉS: Krónika 4. rész (költségvetés: az általános vita folytatása)

Krónika 4. rész (költségvetés: az általános vita folytatása)

Az Országgyűlés kedden délután folytatta a jövő évi költségvetés általános vitáját. A képviselők a 2011-es büdzsé fő számai mellett a javaslat honvédséget, önkormányzatokat, és a civilszférát érintő fejezeteire is kitértek.   


Jobbik: egyedül a hiánycél látszik reálisnak a költségvetés számai közül

Rozgonyi Ernő szerint egyedül a hiánycél látszik reálisnak a költségvetés számai közül. Annak a véleményének adott hangot: nem szabad megengedni azt, hogy évről évre növekedjen a hiány. Kijelentette: költségoldali inflációt nem lehet monetáris eszközökkel befolyásolni. Mint fogalmazott, a kormány a gazdaság élénkítését úgy képzeli el, hogy a belső fogyasztást is növelni fogják.  Nem tartja igazságosnak az egykulcsos adórendszert, mert annak eredményeként a lakosság húsz százaléka egyre gazdagabb lesz, míg nyolcvan százaléka egyre mélyebbre süllyed. A jobbikos képviselő szerint minden romokban lévő gazdaságot úgy támasztottak fel, hogy lépcsős, progresszív adórendszert vezettek be.
   
Arról is beszélt, hogy nem lehet mindenben egyetérteni a Széchenyi-terv célkitűzéseivel. Hol van a tervből az élelmiszeripar? - kérdezte. Véleménye szerint az euró rendkívül ingatag fizetőeszköz. Rozgonyi Ernő úgy látja: a benyújtott költségvetési javaslatot bizonytalan, azt szellemében és szemléletében is nehéz elfogadni, ezért a Jobbik nem támogatja az indítványt.


LMP: a kormány "ne einstandolja" a Nemzeti Civil Alapprogram forrásait!

Ertesy Katalin hangsúlyozta: a költségvetési vitában mindenkinek el kell gondolkodnia arról, hova vezet az a lejtő, amelyen a kormány elindult az Alkotmánybíróság megtámadásával. Véleménye szerint sokan nem is tudják, hogy az Országgyűlés kedden kivette a megvédhető jogok közül az egészséges környezethez való jogot és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Hozzátette: ezek után "logikusan" az következik, hogy a kormány lefejezi a civil társadalmat, megfelezi a Nemzeti Civil Alapprogram keretét és megvonja a civilek jogorvoslati lehetőségét.
Emlékeztetett arra, ennek volt köszönhető, hogy a civil szervezetek meg tudták például akadályozni a a tubesi NATO-lokátor megépítését. Ennek hiányában marad az utca - közölte.
Az LMP-s politikus felszólította a kormányt, hogy "ne einstandolja" a Nemzeti Civil Alapprogram forrásait, inkább dolgozzon ki olyan teljesítménymérő rendszert, amely társadalmi hasznosság és az elvégzett munka alapján tud szelektálni a civil szervezet között.


A KDNP jónak tartja a költségvetés honvédelmi fejezetét

Simicskó István úgy vélekedett: a honvédelem tervezett költségvetésénél érezhető a megújulás szándéka, a terület a korábbinál jelentősen több pénzt kap. A pozitívumok közé sorolta, hogy a tervezet érvényesíti a katonákra vonatkozóan a fontos társadalmi célkitűzéseket. Jelezte: a honvédelem költségvetése nem tartalmaz trükköket, csak a tényleges költségeket mutatja.
A részletekről szólva kiemelte: megfelelő összeg áll rendelkezésre egyebek mellett az önkéntes-tartalékos rendszer kiépítésére és a korábbinál nagyobb támogatást kap a két katonai titkosszolgálat.


MSZP: ez a jövőtlenség költségvetése

Tukacs István nem értett egyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azon kijelentésével, mely szerint a 2011-es büdzsé a pénzügyi konszolidáció költségvetése. Álláspontja szerint nem ez az alaptétel, hanem a "jövőtlenség". Hangsúlyozta: a költségvetés tervezete a szegényektől elvesz, a gazdagoknak ad, és ehhez egyszeri bevételeket keres. Szavai szerint a konszolidáció az lenne, ha szembe néznének a problémákkal.


Fidesz: a következő év a túlélés éve az önkormányzatoknak

Tasó Lászó véleménye szerint az előző kormányok olyan helyzetet hagytak hátra, hogy a jelenlegi kabinet a következő évben a nagy problémákat kell kezelnie. Úgy fogalmazott: a polgármestereknek - ahogy neki is - meg kell érteniük, hogy 2011 a túlélés éve lesz. Jövőre meg kell erősíteni a gazdaságot - tette hozzá. Mint mondta, nem az ellenzéki pártoktól várnak megértést, hanem az emberektől.


Ivády Gábor: szabályozatlan az önkormányzati támogatások elosztása

A független Ivády Gábor felszólalásában az önkormányzati támogatások csökkenését kifogásolta.
A politikus szerint a jövő évi költségvetésben nincsenek megteremtve annak feltételei, hogy a helyhatóságok milyen feltételek mellett hívhatják le támogatásaikat igazságos és a rászorultsági elvnek megfelelő módon.


KDNP: munkaalapú társadalmat teremtene a költségvetés

A jövő évi költségvetés a foglalkoztatottság növelését és a munkaalapú társadalom megteremtését tekinti legfontosabb f