MSZP: a köztársasági elnök a pártját és nem a jogállamiságot képviselte

A szocialista pártnak az MTI-hez szombaton eljuttatott közleménye szerint Schmitt Pál az elődjével, Sólyom Lászlóval pénteken folytatott megbeszélését követően sem változtatott álláspontján, amikor olyan nyilatkozatot tett, amely az MSZP számára elfogadhatatlan, annak értékrendje és a benne megfogalmazott gondolatok politikai elfogultsága miatt.
   
"A jogállam elleni újabb támadásként értékeljük a köztársasági elnök szavait, amelyek úgy hatottak, mint amikor egy katonát a golyózápor elé küldenek. A köztársasági elnök tekintélyét feláldozva, éppen az ellenkezőjét mondta annak, amiben az MSZP bízott, amikor az LMP-vel közösen megfogalmazott levelet küldött Schmitt Pálnak az alkotmánybíróság hatáskörét csorbító fideszes törvény objektív mérlegelése érdekében.
   
A köztársasági elnök üzenetének lényege sajnos ellentmond nyitó mondatainak, melyek szerint a jogállamiságról soha sem mondhatunk le. Mindezek ismeretében aligha lehet remélni, hogy a Fidesz által sürgetett új alkotmány az ország és nem a hataloméhes kormányzópárt érdekeit fogja szolgálni" - olvasható a közleményben.
   
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót; ezután Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt a politikus változatlan tartalommal terjesztette be újra a parlamentnek.
Az MSZP és az LMP frakcióvezetője szerdán jelentette be, hogy közösen fordulnak Schmitt Pálhoz a Fidesz legújabb alkotmánymódosítási javaslata miatt. Mint Schiffer András és Mesterházy Attila elmondta, nyílt levélben azt kérik az államfőtől, "vesse latba tekintélyét és emelje fel szavát a jogállamiságot ért támadások ellen".

Schiffer András azt mondta, élnek azzal a köztársasági elnök által a hétfői frakcióvezetői egyeztetéseken felajánlott lehetőséggel, amely szerint, ha szükséges a közbenjárása, akkor nyitva áll a kapuja.

Mesterházy Attila úgy fogalmazott: állásfoglalást kérnek Schmitt Páltól arról, hogyan látja a kialakult helyzetet és mit gondol a Lázár János által kedden bejelentett alkotmánymódosítási javaslatról.

A Schmitt Pálnak küldött levelükben a frakcióvezetők felidézték azt is: az államfő korábban annak a véleményének adott hangot, hogy az új alkotmányban nagyobb teret kellene adni a népszavazás intézményének.

Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken fogadta Sólyom Lászlót. A megbeszélésen a volt államfő elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntése után kialakult alkotmányjogi helyzetet.

A köztársasági elnök a Magyar Televízióban péntek este elmondott nyilatkozatában közölte: az Alkotmánybíróságnak joga és kötelessége volt döntését meghozni az indokolatlan végkielégítések megadóztatását célzó törvényről, az Országgyűlés ugyanakkor a választópolgárok akaratának igyekszik eleget tenni a 98 százalékos különadóról szóló jogszabállyal. Úgy fogalmazott, Magyarországon működnek az egymástól független demokratikus intézmények, és mindegyik teszi a maga dolgát.
 
 Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, brüsszeli látogatásán a sajtónak nyilatkozva kiállt az Alkotmánybíróság jogkörének megváltoztatását célzó javaslat mellett. "Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk" - fogalmazott a kormányfő. Szerinte a konfliktus lényege a jövendőbeli Magyarország összeütközése a régi szabályokkal.