Másfél év kontroll nélkül - Kikényszeríthető a jogszerűség

Ebben a tekintetben valószínűleg Kanizsa volt a legviharosabb hely a megyében, dr. Tuboly Marianna jegyzőnek több mint 50 törvényességi észrevételt kellett tennie a polgármester törvénysértő intézkedési miatt. Ezek között egészen abszurd ügyek is voltak, mint amikor a polgármester egyszerűen elvonta Cseresnyés Péter alpolgármester valamennyi hatáskörét , vagy amikor képviselői előterjesztéseket - például a polgármester szabadságra küldését - nem vett napirendre Marton István. A jegyző különféle szerződések kapcsán is tett törvényességi észrevételt az elmúlt két évben, ilyen volt például az Olajbányász Sporttelep megvásárlása, amit nem jegyzett ellen dr. Tuboly Marianna, mivel nem hirdettek közbeszerzési eljárást az ingatlan megvásárlására.

- A közgyűlés a jogsértések nagy részét az észrevételek alapján orvosolta, ám éppen a polgármesteri saját jogkörben, illetve a közgyűlés korlátozására irányuló jogsértések tekintetében tehetetlennek bizonyult - mondta dr. Tuboly Marianna jegyző. - Mindebből jól látható, hogy komoly szükség lett volna az Alkotmányban is előírt, közigazgatási hivatal általi törvényességi ellenőrzésre, valamint a hivatal intézkedéseire a törvényes önkormányzati működés biztosítása érdekében.

PARTTALANUL
Az ex lex állapot hátulütőit az is érezhette, aki figyelemmel kísérte a pacsai képviselő-testület tevékenységét. A testületben folyó viták kapcsán hol a polgármester, hol a körjegyző fordult állásfoglalásért a közigazgatási hivatal jogutódjához, amely azonban legfeljebb szakmai tanácsot adhatott az elmúlt másfél évben. Elhúzódó vita zajlott például arról, hogy a törvények szert át kell-e alakulnia a pacsai körjegyzőségnek polgármesteri hivatallá, de arról is kértek szakmai véleményt, hogy érvényes-e a rendelet, amely annak a képviselőnek a szavazatával kapta meg a minősített többséget, akinek nem volt leadva a vagyonnyilatkozata, s számít-e, hogy önhibáján kívül alakult így a helyzet vagy sem.

FELÜLVIZSGÁLAT
A zalaegerszegi önkormányzattól sem tanácsért, sem állásfoglalásért nem fordultak az elmúlt bő másfél évben a közigazgatási hivatalhoz.

- Ezzel együtt örülök, hogy visszaáll a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogköre, mert a hiánya alkalmas volt arra, hogy meggassa a polgárok közszolgálatba vetett bizalmát - fogalmazta meg véleményét dr. Kovács Gábor, Zalaegerszeg jegyzője.

- Nem szabadott volna megváltoztatni a jól működő rendszert, hiszen az önkormányzatoknak - mivel azokat is emberek vezetik - szükségük van törvényességi kontrollra - ezt már dr. Weller-Jakus Tamás, Zalakomár jegyzője mondta, aki szerint a törvényességi ellenőrzési jogkör megszüntetése olyan volt, mintha egy gépkocsiból kiszerelnék a kormányt, előbb vagy utóbb árokba hajt a sofőr.

- Kirívó példák biztos előfordultak, de tapasztalataim szerint a testületek többsége jogkövető magatartást folytatott, megfogadta a jegyzők észrevételeit, ha netán jogszerűtlen rendeletet vagy határozatot hoztak.

Bár a törvényességi ellenőrzési jogkört nem pótolhatta az Alkotmánybíróság, a taláros testületet a 2009 elejétől ez év szeptemberéig tartó időszakban is megkereshették azok, akiknek kétségük támadt egy-egy önkormányzati rendelet törvényességét illetően. Zalából ugyanakkor nem érkezett ilyen beadvány, tájékoztatta lapunkat Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője. Régebben viszont előfordult, hogy az Alkotmánybíróság előtt kötött ki egy-egy, zalai önkormányzat által jegyzett jogszabály.

- Magyarországon körülbelül százezer önkormányzati rendelet van hatályban. Ezek közül évente átlagosan 60-80 fordul meg az Alkotmánybíróságon. Több zalai önkormányzati rendeletet is felülvizsgált már a testület, 2008 végén például a zalaegerszegi önkormányzat rendeletét a közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés díjáról, amit alkotmányosnak talált. Négy évvel ezelőtt viszont megsemmisítették az alkotmánybírák a zalaegerszegi önkormányzat elővásárlási jogról szóló rendeletét - emlékeztetett Sereg András.

Az utóbbi, 1999-ben hozott rendelet alapján elővásárlási jogot jegyeztetett be a város a településrendezési szempontból fontosnak ítélt ingatlanokra. Ezzel korlátozta a tulajdonhoz való jogot, mondta ki az Alkotmánybíróság.

INDÍTVÁNYOK
A testület tavaly egy kanizsai közgyűlés által elfogadott, a víz- és csatornadíjak megállapítására, a számlázás és díjfizetés feltételeire vonatkozó rendeletről is véleményt mondott. Az alkotmányosságát kifogásoló dítványt elutasította az AB, nem úgy, mint 1995-ben, amikor megsemmisítette a kanizsai közgyűlés lakások és helyiségek bérletéről alkotott rendeletének egyik bekezdését.

OLDALTÖRÉS: Átnézik visszamenőleg?

Átnézik visszamenőleg?
Szeptember elsejétől ismét közigazgatási hivatalhoz fordulhatunk, ha törvényellenesnek tartunk egy-egy helyi jogszabályt, de felülvizsgálják-e visszamenőleg az önkormányzati döntéseket? 
A kérdéssel dr. Sifter Rózsához, a regionális államigazgatási hivatal jogutódjaként szeptember elsejével létrejött Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjéhez fordultunk. – A szeptember elsejét követően megszületett önkormányzati rendeleteket és határozatokat teljes körűen fogjuk ellenőrizni törvényességi szempontból. Szükség esetén törvényességi észrevételt teszünk, s ha az adott időponton belül az önkormányzat nem intézkedik, Alkotmánybírósághoz, illetve bírósághoz fordulhatunk, kezdeményezhetjük az önkormányzat tisztségviselőjének felelősségre vonását, illetve a törvénysértés megszüntetésére a képviselő- testület összehívását. A fentieken túl kezdeményezhetjük az Állami Számvevőszék vizsgálatát is. A 2009. január 1. és 2010. augusztus 31. között alkotott rendeleteket, illetve határozatokat érintő beadványokat ki fogjuk vizsgálni. Hivatalunknak az adott időpontban hatályos rendeletek törvényességét kell vizsgálnia, függetlenül a megalkotásuk időpontjától – válaszolt dr. Sifter Rózsa. – El kell mondanom – folytatta hivatalvezető –, hogy a közigazgatási hivatal jogelődje és az önkormányzatok munkakapcsolata az elmúlt másfél évben sem szakadt meg. Kollégáink segítették a jegyzők munkáját, s a jegyzők igényelték is a segítséget, állásfoglalásokat kértek, jogértelmezési kérdésekben fordultak a közigazgatási hivatal jogelődjéhez, a regionális államigazgatási hivatalhoz.  
 

Szerintem (Pásztor András jegyzete)
Sohasem irigyeltem a jegyzőket, pláne nem az elmúlt időszakban. Azzal ugyanis, hogy megszűnt a közigazgatási hivatalok törvényességet ellenőrző jogköre, pont azt a „mankót” vették ki a jegyzők hóna alól, mely biztosította az önkormányzatok törvényes működését, s visszaigazolást adott nekik, hogy jól értelmezik- e a paragrafusok szövegét. Mint kiderült: Kanizsán több mint 50 alkalommal kellett a jegyzőnek törvényességi észrevételt tenni... A helyi politika egyébként roppant cinikusan állt a problémához, a dél-zalai város közgyűlésében szinte szállóigévé vált a mondat: ha nem tetszik valami, el lehet menni a bíróságra. A mondat pontosan arra a kiskapura világított rá, miszerint bármit meg lehet tenni, annak nem lesz semmilyen következménye, vagy ha mégis, akkor csak hónapok, évek múltán, amikor a bíróság napirendre tűzi a kérdést. Persze olykor a fagyi visszanyal, hiszen a Marton István által oly´ gyakran idézett mondatot a közgyűlés is magáévá tette, amikor kényszerszabadságra küldte a polgármestert. Szóval ha nem tetszik, el lehet menni a bíróságra. Mindez sokat elárul a helyi politika minőségéről, már ha ebben az értelemben lehet minőségről beszélni.

Átnézik visszamenőleg?
Szeptember elsejétől ismét közigazgatási hivatalhoz fordulhatunk, ha törvényellenesnek tartunk egy-egy helyi jogszabályt, de felülvizsgálják-e visszamenőleg az önkormányzati döntéseket? 
A kérdéssel dr. Sifter Rózsához, a regionális államigazgatási hivatal jogutódjaként szeptember elsejével létrejött Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjéhez fordultunk. – A szeptember elsejét követően megszületett önkormányzati rendeleteket és határozatokat teljes körűen fogjuk ellenőrizni törvényességi szempontból. Szükség esetén törvényességi észrevételt teszünk, s ha az adott időponton belül az önkormányzat nem intézkedik, Alkotmánybírósághoz, illetve bírósághoz fordulhatunk, kezdeményezhetjük az önkormányzat tisztségviselőjének felelősségre vonását, illetve a törvénysértés megszüntetésére a képviselő- testület összehívását. A fentieken túl kezdeményezhetjük az Állami Számvevőszék vizsgálatát is. A 2009. január 1. és 2010. augusztus 31. között alkotott rendeleteket, illetve határozatokat érintő beadványokat ki fogjuk vizsgálni. Hivatalunknak az adott időpontban hatályos rendeletek törvényességét kell vizsgálnia, függetlenül a megalkotásuk időpontjától – válaszolt dr. Sifter Rózsa. – El kell mondanom – folytatta hivatalvezető –, hogy a közigazgatási hivatal jogelődje és az önkormányzatok munkakapcsolata az elmúlt másfél évben sem szakadt meg. Kollégáink segítették a jegyzők munkáját, s a jegyzők igényelték is a segítséget, állásfoglalásokat kértek, jogértelmezési kérdésekben fordultak a közigazgatási hivatal jogelődjéhez, a regionális államigazgatási hivatalhoz.  
 

Szerintem (Pásztor András jegyzete)
Sohasem irigyeltem a jegyzőket, pláne nem az elmúlt időszakban. Azzal ugyanis, hogy megszűnt a közigazgatási hivatalok törvényességet ellenőrző jogköre, pont azt a „mankót” vették ki a jegyzők hóna alól, mely biztosította az önkormányzatok törvényes működését, s visszaigazolást adott nekik, hogy jól értelmezik- e a paragrafusok szövegét. Mint kiderült: Kanizsán több mint 50 alkalommal kellett a jegyzőnek törvényességi észrevételt tenni... A helyi politika egyébként roppant cinikusan állt a problémához, a dél-zalai város közgyűlésében szinte szállóigévé vált a mondat: ha nem tetszik valami, el lehet menni a bíróságra. A mondat pontosan arra a kiskapura világított rá, miszerint bármit meg lehet tenni, annak nem lesz semmilyen következménye, vagy ha mégis, akkor csak hónapok, évek múltán, amikor a bíróság napirendre tűzi a kérdést. Persze olykor a fagyi visszanyal, hiszen a Marton István által oly´ gyakran idézett mondatot a közgyűlés is magáévá tette, amikor kényszerszabadságra küldte a polgármestert. Szóval ha nem tetszik, el lehet menni a bíróságra. Mindez sokat elárul a helyi politika minőségéről, már ha ebben az értelemben lehet minőségről beszélni.

Átnézik visszamenőleg?
Szeptember elsejétől ismét közigazgatási hivatalhoz fordulhatunk, ha törvényellenesnek tartunk egy-egy helyi jogszabályt, de felülvizsgálják-e visszamenőleg az önkormányzati döntéseket? 
A kérdéssel dr. Sifter Rózsához, a regionális államigazgatási hivatal jogutódjaként szeptember elsejével létrejött Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjéhez fordultunk. – A szeptember elsejét követően megszületett önkormányzati rendeleteket és határozatokat teljes körűen fogjuk ellenőrizni törvényességi szempontból. Szükség esetén törvényességi észrevételt teszünk, s ha az adott időponton belül az önkormányzat nem intézkedik, Alkotmánybírósághoz, illetve bírósághoz fordulhatunk, kezdeményezhetjük az önkormányzat tisztségviselőjének felelősségre vonását, illetve a törvénysértés megszüntetésére a képviselő- testület összehívását. A fentieken túl kezdeményezhetjük az Állami Számvevőszék vizsgálatát is. A 2009. január 1. és 2010. augusztus 31. között alkotott rendeleteket, illetve határozatokat érintő beadványokat ki fogjuk vizsgálni. Hivatalunknak az adott időpontban hatályos rendeletek törvényességét kell vizsgálnia, függetlenül a megalkotásuk időpontjától – válaszolt dr. Sifter Rózsa. – El kell mondanom – folytatta hivatalvezető –, hogy a közigazgatási hivatal jogelődje és az önkormányzatok munkakapcsolata az elmúlt másfél évben sem szakadt meg. Kollégáink segítették a jegyzők munkáját, s a jegyzők igényelték is a segítséget, állásfoglalásokat kértek, jogértelmezési kérdésekben fordultak a közigazgatási hivatal jogelődjéhez, a regionális államigazgatási hivatalhoz.  
 

Szerintem (Pásztor András jegyzete)
Sohasem irigyeltem a jegyzőket, pláne nem az elmúlt időszakban. Azzal ugyanis, hogy megszűnt a közigazgatási hivatalok törvényességet ellenőrző jogköre, pont azt a „mankót” vették ki a jegyzők hóna alól, mely biztosította az önkormányzatok törvényes működését, s visszaigazolást adott nekik, hogy jól értelmezik- e a paragrafusok szövegét. Mint kiderült: Kanizsán több mint 50 alkalommal kellett a jegyzőnek törvényességi észrevételt tenni... A helyi politika egyébként roppant cinikusan állt a problémához, a dél-zalai város közgyűlésében szinte szállóigévé vált a mondat: ha nem tetszik valami, el lehet menni a bíróságra. A mondat pontosan arra a kiskapura világított rá, miszerint bármit meg lehet tenni, annak nem lesz semmilyen következménye, vagy ha mégis, akkor csak hónapok, évek múltán, amikor a bíróság napirendre tűzi a kérdést. Persze olykor a fagyi visszanyal, hiszen a Marton István által oly´ gyakran idézett mondatot a közgyűlés is magáévá tette, amikor kényszerszabadságra küldte a polgármestert. Szóval ha nem tetszik, el lehet menni a bíróságra. Mindez sokat elárul a helyi politika minőségéről, már ha ebben az értelemben lehet minőségről beszélni.