Épphogy működik, de fejleszt...

 Szavait alátámasztja, hogy Letenye a pár hete kihirdetett eredmény szerint 14,1 millió forintot nyert a működésre felhasználható országos keretből.

A kimutatások szerint az önkormányzatok kétharmada képtelen az önálló működésre. A támogatásukhoz kapcsolódó pályázati követelményrendszert a költségvetési törvény tartalmazza, ez évről évre szigorúbb. Idén minden eddiginél alacsonyabb összeget tett ki az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatása. A költségvetési keret 10 milliárd forint, az első ütemben 4,1 milliárd forintot kapott 467 önkormányzat. Tavaly ilyenkor mintegy 700 önkormányzat jutott e módon 8,5 milliárd forinthoz.

Mindezt árnyalja, hogy a működésképtelenség, tehát a bérek, a közüzemi díjak, a segélyek fizetése, az intézményfenntartás nehézségekbe ütközik, ennek ellenére az önkormányzatok fejlesztenek, kórházakat, iskolákat, idősotthonokat bővítenek, teleházakat hoznak létre.

Miből?

Az anomália feloldása egyszerű: míg egy ház felépítéséhez el lehet érni a fejlesztési forrásokat, addig annak befűtéséhez már nem elegendő a szintén egyre szűkülő állami normatíva, s a személyi jövedelemadó visszajuttatott hányada. Ugyanabban a kabátban keresgélünk hát, csak másik zsebben.

- Sokkal ésszerűbb lenne, ha az állam visszavenné például az oktatást, az egészségügyi ellátást - vélekedett Halmi Béla. Ezzel az ötlettel a hírek szerint a parlament már ősszel foglalkozik. Letenye egyébként évi 900 millióból iskolát, óvodát, gondozó otthont tart fenn, önként pedig zeneiskolát, strandot, tűzoltózenekart. A rideg számokat kezelők azt mondják, ha gondja van, számolja fel a nem kötelező feladatokat. Utóbbiaktól erkölcsi okokból sem válhat meg, hiszen épp a zenészek viszik messzire a kisváros jó hírét.

- Amíg az autópálya-építés zajlott, az iparűzési adó miatt jó helyzetben voltunk. Jó adottságaink vannak, csakhogy az utolsó munkahelyteremtés 1989-ben volt. Most talán sikerül egy logisztikai telepet létrehozni, ami száznál több embert foglalkoztatna.

Letenye az utóbbi időben a főteret újította fel a 42 milliós régiós forrásnak köszönhetően, így adva eredeti hangulatot a határ menti kisvárosnak.

Az idei zalai ÖNHIKI-s listát böngészve a néhány milliós támogatási összegek sem adnak okot nyugalomra, de ha a Nemesapátinak jutott összegre esik a pillantás, az ember már csak nevet, nyilván elkeseredésében. Írd és mond, a falu 50 ezer forintot kapott! Mit szóltak ehhez az 500 fős település sorsát igazgatók?

- Ez a minimum, amit adhatnak, könnyen megeshet, ha összeszámolnánk, a pályázati procedúra költsége többre jönne ki mondta hüledezésemre Simon Margit körjegyző. Nagyon sok költséget nem ismertek el az idén sem. Már minden kötelező feladatot - iskola, óvoda, szociális alapellátások - társulásban oldunk meg, a falugondnok az egyetlen saját alkalmazott. A 86 millió forintos költségvetés 17 milliós hiánnyal küzd, ennek jelentős leszorításához szerettünk volna ÖNHIKI-ből támogatást kapni. Évek óta egyre kevesebbet, tavaly 2,9 milliót nyertünk. Megpróbáljuk az egyéb ÖNHIKI-pályázatot, de ahogy a többi önkormányzat sikereit figyeljük, túl sokra nem számíthatunk onnan sem. Évek óta a folyószámlahitel marad az utolsó lehetőség. Így nehéz előrelépni, de azért igyekszünk fejleszteni is a helyi igények szerint. A közösségi házat két év alatt felújítottuk 8 milliós önerőből, 10 milliós pályázati támogatásból.

Idén a zalai települések közül Zalalövő kapta a legtöbbet az ÖNHIKI-ből, nevezetesen 39 millió forintot. Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző elmondta, így is 100 milliós lyuk tátong az 507 millió főösszegű éves költségvetésen.

- Rendkívüli közgyűlés döntött arról, hogy pályázunk az egyéb támogatáshoz is, valamint a szakminisztériumi önerőalaphoz is benyújtjuk az igényünket - mondta a köztisztviselő. - Tíz éve ÖNHIKI-s település vagyunk, gyenge az adóbevételünk, s persze szerencsére, de nagy intézményhálózatot kell fenntartanunk.

Az élet a forrásszűkösség miatt mégsem állhat meg, a városban az óvoda sürgős bővítésre szorul, hiszen örömükre nyolc óvónőhöz 120 gyermek jár, de a 29 fős csoportokban nehéz nevelni a kicsiket. Az új foglalkoztató terem és öltöző megépítéséhez a Nyugat-dunántúli Regionális Tanácstól nyertek 59 milliót, a beruházás azonban körülbelül 70 millióba kerül.Az ÖNHIKI-támogatáson kívül létezik az úgynevezett működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása (MHÖET) elnevezésű forma, amelyet igénybe vehet például a megyei önkormányzat, miután a klasszikus ÖNHIKI-hez 2007-től nem pályázhat.

Mint dr. Sifter Rózsa főjegyzőtől és Mádl Andrea pénzügyi osztályvezetőtől megtudtuk, a Zala Megyei Önkormányzat utoljára 2006-ban kapott az ÖNHIKI forrásaiból, azt a 83 millió forintot az energia áremelés kompenzálására, valamint a hiány csökkentésére fordította a megyei önkormányzat.

Három éve a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatásának nevezett csomaghoz nyújt be pályázatot a megye, innen 2007-ben 25 millió, 2008-ban szintén 25 millió, 2009-ben 15 millió forint jutott hozzájuk, persze ennél jóval nagyobb összeget (körülbelül 700 milliót) szerettek volna. Ezt a pénzt a működési hiány csökkentésére lehet fordítani, ami azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb működési hitelt kellett felvenniük az összevonások után létrejött 24 intézményük fenntartására.

- Idén is fogunk pályázni, most dolgozunk rajta - mondta a főjegyző. Hiszen az elmúlt négy év alatt végbement központi elvonások, benne az szja és a normatív támogatás, köztük a 2009-es 624 millió forint mínusz, valamint az illetékbevétel ránk eső részének folyamatos csökkenése - itt három év alatt 710 millióval kevesebb érkezett - miatt mind nehezebb a kötelező feladatok teljesítése.

Mindezek ellenére két nagy megyei kórházi beruházás is zajlik: a sürgősségi ellátás fejlesztésére 637 milliós EU-forrással rendelkeznek, melyhez 71 milliót kellett hozzátenniük. A kardiológia és szívsebészet 4,2 milliárdos infrastruktúra-fejlesztéséhez 500 milliót kötvénykibocsátásból saját maga teremt elő a megye.

Ráadásul a zalai kistelepüléseket, ha szerényen is, de támogatja a megye, a sikeres pályázatokhoz szükséges önrészbe száll be. Erre három év alatt 60 milliót szántak.

A megyei önkormányzat elérte azt az állapotot, hogy a kormányzati elvonások miatt a korábbi kötvénykibocsátásból keletkezett összeghez is hozzá kellett nyúlnia.

OLDALTÖRÉS: A többség tízmillió alatt

A többség  tízmillió alatt

A többség  tízmillió alatt

A többség  tízmillió alatt

Az ÖNHIKI-t igénylő zalai települések közül Gyűrűs pályázatát utasították el. A Magyar Közlönyben és a volt pénzügyminisztériumi honlapon közzétett lista szerint Zalalövőn, Letenyén kívül tízmilliónál nagyobb összeget kapott még Sármellék (12,5), Csesztreg (14,8). A megyék közül a legtöbbet Szabolcs (1,2 milliárd), Hajdú (630 millió), Borsod (615 millió) kapta, a szomszédok közül Somogy 428, Vas 605 milliót nyert. 

OLDALTÖRÉS: Szerintem...

Szerintem (jegyzet)
 Az önkormányzatok a nehéz helyzetben sem veszítik el a humorérzéküket. Az ÖNHIKI- n túli egyéb támogatást először Lamperth-forintnak titulálták, az akkori miniszter asszony után. Majd jött a Bajnai-fillér, azután pedig a Varga-peták. A címletelnevezés jelezte, az összeg nem nő, csökken. De a házi meghatározásban az a vélekedés is ott lapul, hogy a nyertesek névsora politikai szimpátiára engedett következtetni. Ismeretes, az elmúlt időszak egyetlen, minimálisan szocialista többségű megyéje, Heves nagyobb figyelemben részesült, mint hasonló kondíciójú társai. Kérdés, igazolható-e, kiküszöbölhető e az effajta elfogultság.