Belföld

2010.08.09. 10:49

A gyerekeknek bármi eladható?

Falunap, búcsú, fesztivál. Alkalmak egy-egy település lakosságának szórakoztatására. A szervezők a legifjabbakra is gondolnak, de vajon kellő igényességgel választanak? És mi a helyzet a fellépőkkel?

Péter Gyöngyi

Természetesen az ár nem mindig garancia a minőségre.

- Mire véget ért a műsor, kiürült a sátor - említett egy friss példát Farkas Gyuláné, a tekenyei részönkormányzat tagja. Hozzátette, egy kistelepülésről kevesen jutnak el bárhova is, így egy addig még nem látott műsorral szerették volna meglepni a gyereksereget némi változtosságot csempészve a szokásos falunapi programok közé. Sajnos melléfogtak, ráadásul az új előadó több pénzt kért, mint az, aki korábban járt náluk és nemcsak a kicsik körében volt sikeres, hanem a felnőtteket is magával ragadta produkciója. Egy kisközségben nehezen szedik össze a szórakoztatásra valót, sok a hátrányos helyzetű gyerek, a fellépők tekintettel lehetnének minderre.

Találkoztak falunapon gyengébb műsorral Zalaháshágyon is, tanulságnak jó volt.

- A bevált előadókat favorizáljuk, őket hívjuk vissza, hiszen nekik sem csak egyféle műsoruk van, így a változatosság is adott - mondta Büki József polgármester, hogyan kerülik el a csalódást. - Nem szórjuk a pénzt, de nem az efféle programon spórolunk, fontosnak tartjuk, hogy igényes műsort kapjon a falu lakossága, beleértve természetesen a gyerekeket is. Nem hívunk drága, kétes fővárosi társulatokat, helyben, Zalában is vannak jók, sokszor talán sokkal nívósabbak.

Fordított helyzet persze előfordul, Oláh Tamást, Mutyi bohócot például budapesti partikra invitálják.

- Sok gyerekszülinapon vettünk részt, négy-öt bohóc előadását is láttuk, de egyik sem volt az igazi. A kicsiknek ugyan tetszett, de felnőttként sokszor gyengének, sablonosnak tartottam őket. Mutyi bohócot és kísérőit egy zalai szállodában láttuk, a kisfiamnak nagyon megtetszettek, így esett rájuk a választás - indokolta a fővárosi Sárdi Andrea, miért Egerszegről választott. - A gyerekek felhőtlenül szórakoztak, nemcsak a szülinapossal foglalkozott a csapat, hanem valamennyi kis vendéggel. Odafigyeltek mindenkire és a műsort nem egyszerűsítették le azzal, hogy az ünnepelt kapott egy hajtogatott lufit és CD-ről szólt Halász Judit Boldog születésnapot! című dala.

Sokan azt gondolják, hogy a gyerekeknek bármi eladható, pedig éppen az ő figyelmüket nehéz lekötni, osztotta meg velünk tapasztalatait Oláh Tamás, aki maga is szembesül vele időnként, mennyire felhigult a szakma. Hallott már olyan mondatot előadótól, miszerint: Nem baj, ha nem elégedettek és nem keresnek legközelebb, van elég falu a megyében!

- Nekem az az öröm, az elismerés, ha visszahívnak. A Hevesi-színházban statisztáltam évekkel ezelőtt, akkor mondta egy művész, hogyha a néző másnap már nem emlékszik rá, kit látott előző este, akkor jobb, ha az illető művész nem megy többet színpadra. Ezt tartom szem előtt. A közönség az első, na, meg színpadi alázat. Az nem jó, ha a pénz diktál, ha valaki egy fellépésből azonnal meg akar gazdagodni - vélekedett Tamás. - Mindig új műsorral jelentkezem, ugyanaz a közönség ne lássa ugyanazt kétszer. Új dalokat íratok, képzem magam, bűvészhez járok. Fejlődni kell, ha az ember színvonalas előadással szeretne megjelenni. Falunapokon sem szabad gagyival előállni. Húsz éve szerepelek színpadon, hét éve foglalkozom gyerekműsorokkal, de még mindig lelkiismeret-furdalásom van, ha valami nem úgy sikerül, ahogy szerettem volna. A lurkókat partnernek kell tekinteni, nem szabad őket lenézni.

Tamást, mint fogalmazott, nem zavarja a konkurencia, ha nívós produkcióról van szó. A baj csak az, hogy ma már mindenki színpadra lép, aki kicsit is belekóstolt valamilyen előadóművészetbe. Márpedig az igénytelen szereplő megpecsételheti az igényesebbek sorsát is, hiszen az a megrendelő, aki egyszer pórul járt, előítélettel közelít a jobbakhoz is. Hangsúlyozta, a szervezők felelőssége nagy, végül is a közönségnek tesznek jót azzal, ha előre utánanéznek, kit, kiket invitálnak meg.

Ezzel egyetért Molnár Árpád is, aki 20 éve szervezi az egerszegi Tarka-Forgó Pódiumszínház programját.

- A másik, amit tehet az ember az az, hogy azokkal dolgozik, akik már bizonyítottak. Az utóbbi években már erre törekedtem, illetve akkor hívtam ismeretleneket, ha a már bevált fellépők ajánlották a figyelmembe - hangoztatta Molnár Árpád. Példaként a Nektár Színházat és a Fabula Bábszínházat említette, a két csapat rendszeres visszatérő. Hozzáfűzte, az elismert, országos hírű előadókban sem csalódik az ember, de az igazság az, hogy ők meg gyakorta megfizethetetlenek, ha csak nincs pályázati segítség, kevés az esély a fellépésükre. - Az óvodások, kisiskolások esetében még áldoz a szülő az előadásokra, ez tehát olyan terület, amit sok társulat jó pénzbevételi forrásnak tekint, de sokszor sem művészi, sem pedagógiai szempontból nem ér fel. Az is megesik, hogy művészileg nem kifogásolható a produkció, de az nem való az adott korosztálynak.

 


Igaz, sokszor ízlésbeli különbségek is adódhatnak, van, hogy a szervező jónak vél valamit, de a gyermekkel tartó felnőttnek nem tetszik. Előfordul, hogy a pedagógus megfeledkezik róla, az előadás nem neki szól: a gyerekek cserélődnek, így egy remek produkciót akár vissza is lehetne hívni néhány év kihagyással, ám a kísérő nem mindig ért ezzel egyet, mondván, már látta...

 


Az egerszegi Keresztury ÁMK Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység moderntánc tagozatosai kortársaikat is rendre meglepik egy-egy előadással. Idén A bátor kis csikóhal című meséjükkel szórakoztatták őket, mellyel majd Nagykanizsára is ellátogatnak.

- Az volt a legnagyobb élmény, ahogy az óvodások, kisiskolások figyeltek, tátott szájjal nézték a táncjátékot - idézte fel a koreográfus, táncpedagógus Háriné Molnár Ágnes. Mint mondta, a kicsiket a színes jelmezek is elvarázsolják, lenyűgözi őket a látvány, de az előadók tudását, felkészültségét ez nem váltja ki még akkor sem, ha maguk a szereplők is gyerekek.

Nem csak az azonnali reakció érdekelte persze az alkotókat, hiszen a folytatáshoz, egy következő történet színreviteléhez szükség van minden tapasztalatra. A szakember elárulta, kíváncsi volt arra, megragadta-e a lurkókat mindaz, amit láttak, így az előadás kapcsán rajzpályázatot is hirdettek. A beküldött remek alkotások alapján képet kaphattak arról, mi volt az, amire még hetekkel később is emlékeztek a kis nézők. A mélytengeri utazásról szóló produkció másként érintette az óvodásokat, mint a picit idősebbeket. Előbbiek a tengeri csillagokat, kagylótündéreket rajzolták meg, utóbbiak fantáziáját a cápák indították el.

- Érdekes volt szembesülni ezzel, számomra mindez fontos visszajelzés volt - összegzett végül a koreográfus.

 

● Számtalan műfajból választhatnak a szervezők, bohóc- és bűvészshow, színházi előadás, zenekarok koncertje, illetve bábelőadás egyaránt szerepel a fellépők kínálatában.
● Az előadók többségének műsoraiból az internetes portálokon is ízelítőt kaphat az érdeklődő.
● Kedvelt az arcfestés, a trambulin, az ugrálóvár a gyerekeknek szóló rendezvényeken.

Műsorokról és műfajokról

Szerintem 

Az önmenedzselés jelentősége felértékelő dött az utóbbi években, különösen az elő adói pályán ténykedő knek kellett megtanulniuk, hogy enélkül sokszor bizony nem jutnak feladathoz. Ezért aztán a programszervezők számára sem meglepő  ma már, ha valaki egyszerűen bejelentkezik azzal, hogy fellépne az adott településen, művelődési házban. Sajnos a magukat ajánlgatók sokszor mindenféle önkontrollnak híján vannak, ha csak kicsit is értenek valamihez, máris művészként aposztrofálják magukat. Ám, ha nem elég felkészültek, ha lenézik a közönséget, nem hívják ő ket többször. Remélhetőleg. 
 

Ezek is érdekelhetik