Belföld

2010.08.03. 02:29

40 év szolgálat után nyugdíjba mehetnének a nők - És a férfiak?

Ha az én szakmámban 40 évet lehúz az ember, akkor már csak pihenésre,nyugalomra vágyik - az 55 esztendős Batári László 42 év szolgálati idővel, 36 éve dolgozik a Kanizsa Pékségnél. Habár az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el, lehet, hogy jövőre mégis nyugdíjba mehet.

Hajdu Péter

Feltéve, hogy a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete által jegyzett kezdeményezés átmegy az Alkotmánybíróság rostáján, s a voksolásra jogosultak többsége támogatja azt. A szakszervezet azért indítana aláírásgyűjtést, hogy népszavazás keretében maguk az érintettek döntsék el: nyugdíjba lehessen-e vonulni 40 évnyi szolgálati idővel, kortól függetlenül, az öregségi nyugdíj csökkenése nélkül is? Az aláírásgyűjtés bő két hét múlva startolhat, hiszen az Országos Választási Bizottság a minap meghozta határozatát, miszerint az ügy referendumra érdemes.

A szakszervezet voltaképpen elébe ment a kormánynak, merthogy a Fidesz hasonló ígéretet tett a kampányban, igaz, csak a nőkre vonatkoztatva. Aztán az elmúlt időszak törvényalkotási dömpingjében valahogy nem került újra elő a kérdés - egészen e hét elejéig, Iván László, a Fidesz szakpolitikusa ugyanis egy napilapnak nyilatkozva elmondta: a kormány már döntött arról, hogy a negyven éve dolgozó nők januártól nyugdíjba mehetnek, a parlament pedig az őszi ülésszakon szavaz az ügyben.

- 1969-ben kezdtem a szakmát Mátészalkán - mondta a Kanizsa Pékség kemencéi mellett Batári László, aki, ha az új szabály lenne érvényben, már nyugdíjas éveit élvezhetné. - Ez egy fárasztó munka, sokat kivesz az emberből, maga is érzi, mekkora itt a hőség. Véleményem szerint esetünkben nem életszerű a 62 évet meghaladó öregségi nyugdíjkorhatár. Mi nem az íróasztal mellett ülünk, nekünk annyi idősen is meg kell fogni a péklapátot, ugyanúgy, mintha 20 évesek lennénk. Úgyhogy jó ötletnek tartom a kezdeményezést - a kérdés csak az, mennyi lesz a nyugdíj?

 


Hozzátette: hogy mennyire fárasztó mesterség az övé, az is jelzi, 2-3 éve nyugdíjba vonult munkatársai csak rövid ideig élvezhették a szabadságot - ma már a temetőben nyugszanak. Ha korábban kiszállhatnának , az esélyt jelentene nekik pár év nyugalomra.

A munkáltató működésében nem okozna fennakadásokat a teljes állomány 12 százalékát érintő lépés. Az érintettek ugyanis folyamatosan érnék el az új szabályok szerint felállított nyugdíjkorhatárt - mondta el Polgár Ervin, a Kanizsa Pékség cégvezetője.

Hatodik éve dolgozik a nagykanizsai König Hotel konyháján a miklósfai Bankó Jenőné Pannika, akinek összesen 39 évnyi szolgálati ideje van, melynek nagyobb hányadát konyhákon töltötte.

- Természetesen, én is örülnék, ha hamarabb mehetnék nyugdíjba - régen a nők 55 évesen tehették le a lantot, milyen jó is volt az! Szerintem sokan így gondolkodunk, a népszavazás eredménye ezért borítékolható.

Rózsás János nagykanizsai könyvelő szkeptikus a kezdeményezéssel kapcsolatban.

- Úgy látom, meglehetősen kidolgozatlan az intézkedés nemzetgazdaságra gyakorolt hatása. Mert ha tömegével mennek nyugdíjba a most még aktív munkavállalók, ki tartja életben a nyugdíjrendszert, ki finanszírozza működését? S az sem tisztázott, mi alapján számítanák ki az új nyugdíjat.

E témában a legbeszédesebb adat nyilván az lenne, hogy a munkaképes korú lakosságon belül mennyi szolgálati idővel rendelkeznek a különböző korosztályok, ám hazánkban ezt az adatsort nem vezetik, így csak becsülni lehet, kik állhatnak közel a 40 éves szolgálati időhöz, s ebből a szempontból, mint Szekeres Jánosné, a KSH zalaegerszegi képviseletvezetője elmondta, két korosztály jöhet szóba, az 50-59 évesek és a 60-64 évesek. A teljes zalai lakosság tavalyi, valamivel több, mint 290 ezres, valamint az említett korosztályok számát alapul véve, a megyében elvileg minden 7-8. ember rendelkezhet a 40 éves szolgálati idővel.

 


Bár a részletek egyelőre nem ismertek, a kiszivárgott hírek azt valószínűsítik, hogy a kormány tervei szerint a 40 év szolgálati idő megléte - életkortól függetlenül - teljes öregségi nyugdíjra jogosítja majd azokat a nőket, akik élni kívánnak a lehetőséggel. Pillanatnyilag ennél jóval szigorúbbak a feltételek, hisz a teljes öregségi nyugdíjhoz ugyan mindössze minimum 20 év szolgálati időt kell igazolni, szükséges az irányadó korhatár betöltése is, ami idéntől ráadásul fokozatosan emelkedik...

- 2010-től a nyugdíjkorhatár az 1952-es születésűekkel kezdve születési évenként fél esztendővel emelkedik, ennek megfelelően az ebben az évben született nők és férfiak is 62,5 évesen mehetnek nyugdíjba, míg az 1957-ben s az utána születetteknél már 65 év lesz az irányadó korhatár - részletezi a hatályos szabályokat dr. Fürediné Kerkai Valéria, a Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója.

 


A nyugdíjas évek azonban most is előrehozhatók, ám anyagi kompromisszumok nélkül ezzel a lehetőséggel utoljára az 1950-ben született férfiak s az 1953-ban született nők élhetnek - ha rendelkeznek 40 év szolgálati idővel. Esetükben ugyanis az előrehozott öregségi nyugdíjat csökkentés nélkül állapítják meg.

- 2010-ben a nők előrehozott öregséginyugdíj-korhatára 59 év, amit az év folyamán az 1951-ben születettek töltenek be. S bár az 52-es és az 53-as születésűeknél már 62,5, illetve 63 év a nyugdíjkorhatár, ők 2011-ben, illetve 2012-ben 59 évesen még élhetnek az előrehozás lehetőségével, ha megvan a 40 évük. A férfiak közül az 1950-ben születettek mehetnek idén előrehozott öregségi nyugdíjba - magyarázza az igazgató. - Ha ugyanezen kör a 40 helyett 37 év szolgálati időt szerez, a korhatár betöltésével már csak csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat kaphat. Azt, hogy mennyivel lesz kevesebb a járandóság, az életkor és a szolgálati idő hossza határozza meg.

 


Az 1950. december 31. után született férfiaknak és az 1953. december 31. után született nőknek, amennyiben úgy döntenek: korábban mennek nyugdíjba, 37 év szolgálati időt kell igazolniuk, s mindenképp a csökkentett összeggel kell számolniuk. Esetükben a csökkentés, melynek maximális mértéke egyébként 8,4 százalék, már kizárólag attól függ: a korhatár elérése előtt hány hónappal korábban kívánnak nyugdíjba menni. A nőknél maradva: az 54 és 57 közt születettek a rájuk nézve irányadó korhatár betöltése előtt 3 évvel, míg az 58-asok 2,5 évvel korábban vehetik igénybe a csökkentett előrehozott nyugdíjat. Ha pedig a munkáltató vállalja, hogy az öregségi nyugdíjtól maximum öt évre levő munkavállalója után az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig járó nyugdíj összegét egyben befizeti, a korengedményes nyugdíj is egy lehetőség, ami azonban már csak idén vehető igénybe.

Amennyiben azonban a parlament megszavazza a kormány előterjesztését, jövőre akár az 54 éves nők is nyugdíjba mehetnek, hisz az 1995. április 1-je előtt végzett szakmunkásképző szolgálati időnek számít, azaz nekik már 14 éves koruktól ketyeg a mérő.

- A szolgálati időt gyarapítják az 1998 előtt nappali tagozaton folytatott tanulmányok is, ezt követően azonban a főiskola, egyetem csak akkor számít, ha ezen évek alatt megfizették a járulékot. 95. április 1-je után pedig a szakmunkásképző is csak akkor gyarapítja a szolgálati időt, ha a tanuló ösztöndíjat vagy szakmunkásbért kapott. A gyerekek közül pedig csak az 1968 előtt születettek adnak hozzá egy-egy évet a szolgálati időhöz - sorolja Fürediné Kerkai Valéria, aki szerint jelenleg nem túl nagy azoknak a nőknek a száma, akiknek jóval az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt meglesz a 40 év munkaviszonya.

Feloszt és kiró, de meddig?

Szakemberek szerint a Bismarc által az 1800-as évek végén megalkotott felosztó-kirovó rendszer hosszú távon nem fenntartható. Hiszen, míg most a teljes népességen belül 30 százalék körüli a nyugdíjasok aránya, addig 2019-ben, amikor várhatóan már csak 8,9 millióan leszünk, ez közel 40 százalékra nô. S míg jelenleg 100 keresôre 76 nyugdíjas jut, addig 2050-ben 100 dolgozónak már 103 idős ember ellátását kellene finanszíroznia...


Szerintem (Varga Lívia jegyzete)

No de miből? Ez a leggyakoribb kérdés most nyugdíjügyben. A fogyó és öregedô népesedés problémájára a fejlett országok a korhatár emelésével válaszoltak, s bár – az érthetően népszerűtlen – folyamat nálunk is elindult, a közgazdászok által javasolt nyugdíjkassza-stabilizáció most megtorpanhat, hiszen ha a tervek végül valósággá válnak, még kevesebb dolgozó tart majd el még több inaktív embert. Persze, a szándék üdvözlendő, de igazán csak akkor örülhetünk, ha valaki, akinek a bölcsek köve a zsebében van, megmutatja: hogyan lesz anyáinknak 20 év múlva is nyugdíja...

OLDALTÖRÉS: OVB: nem lehet népszavazást tartani a 60. év előtti öregségi nyugdíjról

 

 

 

OVB: nem lehet népszavazást tartani a 60. év előtti öregségi nyugdíjról


 Megtagadta annak a népszavazási aláírásgyűjtő ívnek a hitelesítését keddi ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB), amely arra irányult, hogy a 60. életév betöltése előtt senki ne kaphasson öregségi nyugdíjat.

Egy magánszemély kezdeményezett népszavazást, a feltett kérdés pedig úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a 60. életév betöltése előtt senki se kaphasson öregségi nyugdíjat?"
   
Az OVB keddi ülésén tárgyalta a kérdés hitelesítését, a vitában Bordás Vilmos, az OVB elnöke kifejtette: véleménye szerint a kérdés hitelesítése és egy eredményes népszavazás sértené a jogbiztonság elvét, ugyanis aki "jelen pillanatban" 60 év alatti, és már nyugdíjban részesül, annak a népszavazás nyomán a nyugdíjjárulékát el kellene venni, ami sértené a jogbiztonság alkotmányos alapelvét.
   
A testület egyhangú szavazással tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
   
Az OVB múlt pénteken azonban hitelesített egy szintén az öregségi nyugdíjjal összefüggő kérdést. Az a népszavazási kezdeményezés arra irányult, hogy 40 év szolgálati idő után igénybe vehető legyen az öregségi nyugdíj a nyugdíj csökkentése nélkül.

 

 

Ezek is érdekelhetik