Víz viszi vagy buldózer az ártérre épült házakat?

A nagyvízi medrek kijelölése tavaly Zalában is megtörtént. Mivel a megyében csak a Mura számít folyónak (a Zala, a Kerka csupán vízfolyás), csak itt kellett bejelölni a veszélyeztetett területeket.

- A kijelöléskor figyelembe vettük a hullámteret (a folyó és az árvízvédelmi töltés közti terület) és a folyó mértékadó árvízszintje (ez az elmúlt 100 év legnagyobb áradása) által elöntött területet is - jelezte Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese. - A jogszabályok alapján ezekre a helyekre nem adható ki építési engedély, sőt, a korábban épített ingatlanokra is széljegyzet került a földhivatalokban. Úgy tudjuk, egyedül Muraszemenye cserneci falurészében vannak lakóingatlanok a nagyvízi mederben, ám ezeket jóval a kijelölés előtt építették. Természetesen a megye többi vízfolyásánál is tisztában vagyunk az árterek nagyságával, ám ez a kérdés jogilag még rendezetlen. Megoldást jelentene, ha az önkormányzatok hozzánk is elküldenék a rendezési terveiket, bár ennek is csak akkor lenne értelme, ha ezekre aztán később nem adnának ki építési engedélyeket.

Muraszemenye kapcsán meg kell jegyezni: a folyó mentén ez az egyetlen település, ahol nincs állami védvonal, így a Mura az átlagosnál is többször veszélyeztet.

- Az elmúlt időszak legnagyobb árvize 2005-ben volt, akkor több házat is elöntött a folyó - emlékezett vissza Stefanec Mária polgármester. - Az állami védvonal nagyon hiányzik, önerőből kellene kiépítenünk a gátat, de erre korábban sem volt és a jövőben sem lesz pénzünk. Marad hát a homokzsákolás, utoljára éppen tavaly kellett megállítani a Murát, akkor a Zrínyi utca felől támadott a folyó.

- Ez a terület hivatalosan nem számít ártérnek, olykor mégis védekeznünk kell - mondta Varga Géza, aki szintén a Zrínyi utca lakója. - Amúgy azt gondolom, aki ártérre építkezik, az vállalja ennek a következményeit is.

A település úgynevezett cserneci falurészében élők is megtapasztalták már, milyen az, amikor jön a Mura .

- Bizony minket is elöntött a folyó, a víz csak úgy zúdult be a kerítésen - emlékezett Pál Julianna. - Azzal magam is egyetértek, hogy ártérre ne lehessen építkezni, ám a mi házunk a század elején épült, amikor még nem voltak vízierőművek, zsilipek. A Murával alapvetően most sem lenne gond, ha az osztrák vízierőművek miatt időnként nem duzzadna óriásira a folyó.

A folyó Murarátkát is gyakran veszélyezteti, ott két holtág okoz problémát. A helyiek 2005-ben, a nagy árvíz idején szinte el voltak vágva a külvilágtól, még a Letenye-Lenti út is víz alá került. Nem messze innen, de már a Kerka fenyegetésében van Szécsisziget, mely árvíz-szempontból igazi gyöngyszem. Mint Vaski Endre, a nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóság zalaegerszegi üzemmérnökségének vezetője elmondta: a falut nem védik művek a víztől, folyamatosan napirenden is van ezek kiépítése, ám a falualapítók bölcsessége eddig erősebbnek bizonyult minden töltésnél. A vidéken mértékadónak elfogadott, 1998-as nagy áradás idején sem ment be a víz a faluba: a házak 20 centivel akkor is vezettek .

- Az illetékességi területünkön szinte kizárólag jó példákat tudok felsorolni - erősítette meg Vaski Endre a zalaegerszegi építéshatóságtól származó információt, miszerint a környéken nincs engedély nélküli ártéri építkezés. - Vannak ugyan épületek a gátakon belül, ilyen például a megyeszékhelyi, Zala-parti Suzuki-szalon, de utóbbi külön engedéllyel kerülhetett oda. A hatóság olyan kerítés megépítését írta elő, ami árvíz esetén töltésként működik.

Ha ragaszkodunk hozzá, hogy a nagy vizeket levezető teljes terület egy adott vízfolyás ártere, akkor az 1998-as kerkai árvíz által leginkább érintett Csesztregen több utca is e kategóriába tartozik. A falu polgármestere, Czupi Sándorné viszont ezzel nem ért egyet. Szerinte csak olyan épületek lennének rossz helyen, amelyeket a védműveken belül építettek fel - ilyen azonban Csesztregen sincs.

- Csesztregen mindig is voltak házak közvetlenül a Kerka mellett, a maiak eleink példáját követve építkeznek patak menti utcákba - magyarázta. - Más kérdés, hogy a falut nem védi töltés, a vízügyi szakemberek ezért is tartották indokoltnak 1998 után az alsószenterzsébeti víztározót megépíteni. Azóta a Kerka völgyében a miénk a legbiztonságosabb település.

A költség is tengernyi

● Nyolc megyében települések tucatjait, több tízezer embert (közülük 3700-at kitelepítettek) érintett a május-júniusi északmagyarországi árvíz
● A védekezésben az állami szervek 14 milliárd, az önkormányzatok 4 milliárd forintot költöttek. És a károkról még szó sem esett
● A kárenyhítésben megmozdult az ország: talán nincs is település, ahonnan ne indítottak volna segélyszállítmányt a katasztrófa sújtotta térségbe. Legalább egyet

Szerintem

Vízügyesektől békeidőben is gyakran hallani, hogy tizedannyi gondot sem okoznának a hazai áradások, ha az emberek nem építkeznének olcsó árterületi telkekre. Volt szakember, aki „jegyzetfüzeten kívül” e téma kapcsán úgy fogalmazott: szerinte is le kell dózerolni ezeket az épületeket, de csak azután, hogy a megépítésükre engedélyt adó tisztviselőket beléjük költöztették. Probléma van is, nagy is, a megoldást keresve pedig csak oda jutunk el, hogy „majd ha a jogkövetés eluralkodik ebben az országban”. De hát közlekedési balesetek sem történnének soha, ha mindenki tisztelné a rendőrlámpa színét és a megengedett sebességet.
Varga Andor    

Bármikor kialakulhat árvíz Zalában - Törékeny hölgy is rakta a homokzsákokat


A Zalai Hírlap is segíti az árvíz károsultjait

Továbbra is várjuk a pénzadományokat a lent olvasható számlaszámra, hogy együtt enyhíthessük a természeti csapás miatt nehéz helyzetbe került emberek gondjait.
Számlaszám: OTP Bank 11749008-20139995 Megjegyzés: „adomány”

Jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára - Szerdán még licitálhattak!

Olvassa el dossziénkat az árvízsegélyről - Klikk ide