Olaszliszka: ítélethirdetés november 13-án

Szögi Lajos tiszavasvári tanárt a gyermekei szeme láttára verték agyon 2006. október 15-én a Borsod megyei Olaszliszkán, miután a feltételezések szerint elsodort egy kislányt, aki árokba esett, de nem sérült meg. Az ügyben nyolc ember ellen emeltek vádat.
   
Helmeczy László, a sértett jogi képviselője a Debreceni Ítélőtábla előtt pénteken elmondott perbeszédében lincselésnek minősítette a gyilkosságot. Hangsúlyozta: az elkövetés módját tekintve a magyar büntetőjog történetében példátlan, ami Olaszliszkán történt. "Ami ott történt, az fizikai és lelki kegyetlenség" - tette hozzá.
   
Az ügyvéd csaknem egy órás perbeszédében utalt arra, hogy Szögi Lajos nem ütötte el a gyereket, aki miatt a konfliktus kirobbant. Közölte, hogy az ügynek több elkövetője, felbujtója és bűnsegédje még nem került bíróság elé, de tettük nem évül el. 

Helmeczy László utalt az elkövetés különösen kegyetlen módjára is, megjegyezve: egyetlen jóérzésű ember nem volt, aki próbálta volna megakadályozni a történteket.
"Ha összeadjuk, hány rúgást ismernek el a vádlottak, Szögi Lajos magát verte agyon" - mondta annak kapcsán, hogy mindössze három vádlott ismert el egy-egy rúgást, illetve egyetlen pofont, miközben Szögi Lajost "nyaktól felfelé ötven közepes vagy nagyobb behatás érte".
   
A sértett jogi képviselője bejelentette: a vádlottak az összebeszéléssel, a szerepek előzetes "leosztásával", személyiségi jogi perrel való fenyegetőzéssel végig színjátékot űztek, ezért megteszi a feljelentést hatósági eljárás akadályoztatása miatt.
   
Helmeczy László csatlakozott a fellebbviteli főügyész csütörtöki perbeszédében elhangzott indítványához, amelyben a vád képviselője a felnőtt korú vádlottak esetében a büntetés súlyosbítását indítványozta. 
"Ebben az ügyben példát kell statuálni" - mondta a jogi képviselő.
   
Tóth István fellebviteli főügyész az elsőrendű vádlott (ifjú H. Dezső) esetében az első fokon kiszabott 15 év fegyházbüntetés súlyosbítását indítványozta. A harmadrendű (Sz. András), az ötödrendű (id. H. Dezsőné), a hatodrendű (F. György) és a hetedrendű vádlottra (J. Gusztáv) korábban kiszabott 15 éves fegyházbüntetés helyett életfogytig tartó fegyházbüntetést indítványozott azzal, hogy feltételes szabadlábra a leghamarabb 30 év múltán legyenek bocsáthatók.
   
Az első fokon eljáró bíróság korábban életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a másodrendű vádlottat, id. H. Dezsőt (a lány apját), és a kiszabható leghosszabb, 10-10 év szabadságvesztésre a két fiatalkorú elkövetőt, Sz. Gergő Rolandot és H. Krisztiánt. 
   
Az elsőrendű vádlott védője a kiszabott büntetés enyhítését kérte. A másod- és az ötödrendű vádlott (id. H. Dezső és felesége) védője megalapozatlanságra hivatkozva az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, illetve felmentést kezdeményezett. A többi vádlott védői felmentést, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, illetve új eljárást indítványoztak.
   
J. Gusztáv hetedrendű vádlott a tárgyaláson az utolsó szó jogán azt mondta: "Magyarország szégyenei vagyunk". Arra kérte Helmeczy Lászlót, a sértett jogi képviselőjét, hogy tolmácsolja részvétüket Szögi László családjának; bocsánatot kért tőlük és "egész Magyarországtól".
   
A fiatalkorú Sz. Gergő Roland negyedrendű vádlott már az előző tárgyalási napon bocsánatot kért tettükért, a többi vádlott azonban ezt az utolsó szó jogán sem tette meg.
   
Az elsőrendű vádlott, ifj. H. Dezső és apja, a másodrendű vádlott azt mondta, megbánta tettét, szégyelli magát, de az kérte a bíróságtól, hogy csupán azért marasztalja el őket, amit tettek. Mindketten tagadták, hogy agyonverték volna Szögi Lajost, mint ahogy ártatlannak vallotta magát a család további két tagja, id. H. Dezsőné és a fiatalkorú H. Krisztián is.