Bajokat terjesztő vérszívók

Mint a tisztiorvosi szolgálat zalaegerszegi kirendeltség-vezetője, dr. Menyhárt Ildikó elmondta, tavaly Zala megyében kullancs-encephalitis miatt 20 beteget kezeltek, míg Lyme-kórt 108-an kaptak. Egy évvel korábban 28 páciens szorult kezelésre agyvelő- és agyhártyagyulladás miatt, míg Lyme-kórral 79 beteget kezeltek.

Ezek az adatok azt is jelentik, hogy megyénkben az országoshoz képeset többszöröse a kullancs okozta megbetegedéseknek. Míg országosan 100 ezer lakosra 0,7 encephalitis megbetegedés jut, addig Zalában 9,5 ez a szám. Lyme-kórra vetítve pedig a 9,4-es országos adattal szemben 26,9 a zalai mutató.

Kullancs-encephalitisszel hazánkban egyébként 193 beteget kezeltek 2004-ben, egy évvel később 165 esetre derült fény, míg 2006-ban csak nyár közepéig 153 beteg került orvoshoz.

Lyme-kór miatt ezekben az években 1100-1500 pácienst kezeltek, de 2006-ban bő fél év alatt 1160 esetet regisztráltak.

A szakirodalom szerint a közepesen fertőzött területeken minden ezredik kullancs hordozza az encephalitis vírusát, míg a Lyme-kórt okozó baktériumot 30-50 százalékuknál lehet kimutatni. A Lyme-kórt az amerikai Connecticut államban fedezték fel 1977-ben. Álnok, arcátlan betegség, rendkívül változatos kórképet mutathat. Fáradékonyság, mozgáslassulás, izületi- és izomfájdalmak, idegrendszeri panaszok, fejfájás, ingerültség, memória zavarok, nyirokcsomó duzzanatok kísérhetik, komoly gondot jelenthet a helyes diagnózis felállítása. Gyanú esetén a legbiztosabb a vérvételi minta vizsgálata. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás, de gyógyítható! Idült esetben viszont hosszú időt, esetenként 1-2 évet is igényel a teljes gyógyulás.

Vérszívásukkor szerencsére nem minden esetben fertőznek a kullancsok. Épp ezért fontos, hogy minél hamarabb távolítsuk el a kis pókszabású, atkaféle élősködőt. Bizonyos esetekben, ha a kullancs a köldökbe, fülbe, nehezen hozzáférhető helyre fúrta be magát, orvoshoz kell fordulni.

Az, hogy Lyme-kór (borreliosis) baktériuma az áldozatba kerüljön, a kullancs bőrbe rögzülésétől számított 4- 6 óra elteltével a legvalószínűbb. Ezért a csípés után, különösen, ha körülötte vörös folt keletkezik, azonnal forduljunk orvoshoz. Kezelés nélkül, a bőrtüneteket követően mozgásszervi panaszok, szívpanaszok és neurológiai tünetek is kialakulhatnak. Ezért fontos a megelőzés, mert már a kiskertekben, városi parkokban is előfordulhatnak kullancsok.

Aki rendszeresen szabadban tölti idejét, annak érdemes megfontolni a védőoltást a kullancs-encephalitis ellen. Ez 3 oltásos alapimmunizálásból áll. Az oltást - a megfelelő védettség kialakulása érdekében - ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. A hosszantartó védettség biztosítására 3 évenként emlékeztető oltás szükséges.

Hazánkban egyébként 42-féle kullancs gyötri a vadállatokat. Ezek közül fél tucat faj jelent veszélyt a háziállatokra és az emberekre is.

Kullancstámadásra két irányból számíthatunk. A szemmel rendelkező, látó kullancsok a gyepi növénytársulásokat lakják és a fűszálak árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből várják áldozatukat, akire alulról kapaszkodnak fel. E stratégiát alkalmazza például a birkakullancs. A szem nélküli, vak kullancsok a lombos erdők lakói. Tájékozódásuk fő eszköze az elülső lábaikon lévő Haller-szerv, amely biológiai-kémiai radarként üzemel és jelez, ha potenciális áldozat közeledik. Ahhoz, hogy ily módon tájékozódjon a vak kullancs, magasra, de legfeljebb másfél méterre kell másznia a cserjéken vagy a facsemetéken. Az árnyékot adó levelek fonákján kapaszkodó vak kullancs fentről ejti magát áldozatára.

A kullancs rendkívül szapora. Egyetlen nőstény 3000 petét rak, melynek eredményeképp - ha a nőstény fertőzött volt - mintegy 500 fertőző kullancs lép akcióba.

Szeptemberben jelenik meg új generációjuk. A hónapokkal korábban lepetézett nőstények pusztulása után a peték elkezdik egyedfejlődésüket. A belőlük kikelő hatlábú kullancslárvák a talaj üregeiben élő kisrágcsálók kölykein szívják meg magukat vérrel. A lárvák puha páncéllal rendelkeznek csupán, szívó szájszervük is puha még ahhoz, hogy az emberi bőrbe hatoljon. Ha kellő fejlettségűre nőttek, a lárvák külseje felreped és kilép belőlük a nyolclábú kullancsnimfa, mely az erdei állatokon, s olykor az emberen szívja meg magát vérrel. Az emberből kiszedett kullancsok nagy része ilyen nimfa. Ennek a formának még nincs neme. Továbbfejlődés után bőréből kilépve már kifejlett nőstény- vagy hímkullanccsá lesz. Az egyedfejlődési állomásokon, az erdei vadakból szívott vérrel veszik magukhoz a kórokozó mikroorganizmusokat és oltják be következő áldozatukba.

A háziállat és az ember megfertőzése azon múlik, hogy az adott területen az erdei állatok körében milyen kullancs terjesztette betegség honos, mert annak a kórokozóját oltja tovább a kedvenc háziállatba, vagy az emberbe.

A kullancs leggyakrabban a szúrásával, nyálával fertőz, ám erre másként is képes. A kullancs székletében is vannak kórokozók. A beszáradt széklet porától a közelben lévő állat és ember légúti fertőződést szenved. A bőrsebbe került széklet fertőz. Az elhalt kullancs testében élve maradnak a kórokozók, és a tetem porladása után is megvan a széklethez hasonlóan a belégzéses fertőződés lehetősége. A kullancs terjesztette kórokozókkal fertőzött erdei állatok szennyezik a növényzetet és a természetes vizeket, ahol - közvetett úton - mi is megkaphatjuk a kullancs terjesztette betegségeket.

A természetben legelő birka vagy kecske tején keresztül is fertőződhetünk. A kullancs vagy annak ürüléke lenyelésével is bekövetkezhet a fertőződés, elsősorban kutyánál, és kisgyermeknél. Az élősködő szakszerűtlen eltávolításakor is történhet fertőződés, mert a szétszakadt kullancs testéből kiömlő kórokozó-tartalmú testváladék fertőzheti a megcsípett személyt. Ha körömmel tépték ki, még a körömágyi hajszálrepedésű sebeken keresztül is fertőzhet. Ennek kivédésére szolgálhat a patikákban vehető kullancseltávolító kanál, de ez is csak egyszer használható épp a fertőzésveszély miatt.

Kontinensünkön a kullancs terjesztette fertőző betegségek közül előfordul a nyúlpestis (tularemia), a kérdőjeles láz (Q-láz), a vérzéses kullancsláz (Ehrlichiosis), a mediterrán foltos láz, a Tibola és a közismert agyhártya- és agyvelőgyulladás (kullancs-encephalitis). E kórokozók az embereket és a háziállatokat egyaránt megbetegíthetik.

A különböző kórokozók eltérő idő elteltével jutnak az áldozatba. Mivel a kullancsfajok más-más ideig szívnak vért áldozatukból, így változik a fertőződés ideje. Továbbá a kullancsoknak kilencféle nyálmirigye van, s mindegyik nyálmirigy más céllal termel nyálat az érzéstelenítés, a szúrás, a rögzülés, a vérszívás és a kilökődés elősegítésére.

A nyálmirigyek eltérő kémiai, biológiai környezete miatt más helyen élnek a kórokozók. Ez az áldozatba jutás idejét is meghatározza, mert a nyálmirigyek aszerint lépnek működésbe, hogy a kullancs táplálkozásának mely fázisába lép. Ezért nem szabad olyan eszközt vagy módszert alkalmazni eltávolítására, amely a kullancs nyakának megragadását célozza, mert akkor magunk préselhetjük a bőrbe a vérszívó kórokozóval teli nyálát.