Belföld

2008.10.14. 02:29

Kezdődhet az oltás

<b>Zalaegerszeg</b>- Elfeledettnek hitt kórokozók bukkannak fel (nemrégiben paratífusszal ápoltak egy indiai férfit a megyei kórházban), s az influenzavírus is új mutációt produkált. Az új, már hozzáférhető védőoltás azonban ez ellen is véd.

Magyar Hajnalka

- Ami a közelgő influenzát illeti, nem jelent meg alapvetően új vírustörzs, az idei kórokozó antigén szerkezete majdnem ugyanolyan mint a tavalyié és a korábbi években előfordulóké - szögezi le dr. Belencsák Ágnes, az ÁNTSZ Zalaegerszeg, Lenti kistérségi intézetének tiszti főorvosa. - Az influenzavírus jellemző tulajdonsága, hogy folyamatosan változik, apró módosulásokat produkál. Ennyi történt most is, nincs szó radikális, hirtelen átalakulásról. Ez utóbbira is lehet példa, ilyenkor törnek ki a nagy pandémiák, hiszen az új vírus ellen senkinek sincs védettsége. Legutóbb az 1968-as hongkongi influenza okozott világjárványt. A prognózis szerint most nem kell ilyentől tartanunk, de hogy végül is hányan betegszenek meg, mekkora lesz a járvány, azt nem lehet megjósolni.

A múlt századi pandémiák tapasztalatai szerint az influenzavírus átlagosan 30-40 évente változik meg drasztikusan, s 68-hoz képest éppen idén telik le a 40 éves periódus. A nagy mutáció bekövetkezésének valószínűsége tehát növekszik, de a pontos idejét nem tudjuk.

Az viszont egészen bizonyos, hogy a védekezés leghatásosabb formája továbbra is az oltás. A veszélyeztetett csoportok ingyen juthatnak a vakcinához, s már meg is érkezett megyénkbe 39 ezer adag oltóanyag. A készítményt e napokban szállítják ki a háziorvosi körzetekbe, tehát a jogosultak már jelezhetik igényüket.

- Zala megyében az országos átlagot meghaladóan jó a felhasználás aránya, az ingyenes oltások 97 százaléka elkel - folytatja dr. Belencsák Ágnes.

S hogy kik kaphatnak e készletből? A krónikus betegek életkortól függetlenül, tehát a gyerekek is; a 60 év felettiek, köztük az otthonokban élők; továbbá a stratégiai és veszélyeztetett munkahelyeken dolgozók. Hazánkban a 60 év felettiek mintegy 34 százaléka oltatja be magát influenza ellen, ami meglehetősen alacsony arány, az egészségügyi világszervezet (WHO) a 75 százalékot tűzte ki célul. Nem véletlenül propagálják a vakcinát, hiszen bizonyított, hogy az oltás az idősek és a krónikus betegek körében harmadával csökkenti a kórházi kezelés gyakoriságát, s felére a halálozást.

Az egészséges gyerekek és felnőttek receptre vásárolhatnak oltóanyagot a patikákban, 2 ezer forint körüli áron. A rendszeresen közösségbe járóknak különösen tanácsos oltással védekezni, hiszen az influenza fertőzőképessége igen nagy. Egyetlen tüsszentéssel annyi kórokozó jut a levegőbe, amivel számos embertársunk megfertőzhető, fontos tehát a megfelelő zsebkendő-etikett betartása.

Az oltóanyag az aktuális influenzaszezonra nyújt 70-90 százalékos védettséget, egyéntől függően. Azért sem lehet 100 százalékos védettséget ígérni, mivel időközben változhat kissé a vírus szerkezete. Ám az oltás akkor is hasznos, ha mégis megbetegszünk, hiszen a kór lefolyása jóval enyhébb lesz, mint anélkül.

Az influenzával évről évre találkozunk, ám hall néha az ember olyan kórokozókról is, amelyekről azt gondoltuk, rég a sötét középkorban felejtettük. Mennyire kell ettől megijedni? - tudakoljuk dr. Ribiczey Páltól, a Zala Megyei Kórház infektológiájának osztályvezető főorvosától.- A közelmúltban a kórházunkban kezelt tífuszfertőzés külföldről került az ország-ba, de a 60-as, 70-es években még visszatérően gyógyítottunk magyar hastífuszos betegeket is, az elégtelen higiénés viszonyok miatt - mondja elöljáróban. - A betegség maga megfelelő kezeléssel gyógyítható, amennyiben felismerik. Ha azonban nem infektológushoz kerül a páciens, a kollégák többsége, aki valószínűleg még sosem találkozott a kórral, egyszerűen nem gondol tífuszra. Ami baj, régebben volt is ebből haláleset az országban.

Ezért is tartja lesújtó tendenciának, hogy Magyarországon szinte elfogynak a szakorvosok a fertőző osztályokról, e szakterület hiányszakmává vált.

- Öt éve még nyolcan voltunk szakorvosok az osztályon, ma hárman. De létezik nem egy kórház, ahol egyáltalán nincs infektológus. Legalább 5-6 rezidensre volna szükség csak a Dunántúlon, hogy legyen utánpótlás, ehhez képest a minisztérium egyet engedélyezett...

Pedig a határok átjárhatósága növeli a fertőzések kockázatát, a kórokozó nincs tekintettel a schengeni övezetre.

- Számolni kell a behurcolt betegségek felbukkanásával, mint amilyen a tífusz, a malária, a különböző enterális fertőzések, májbetegségek. De itthon is aktivizálódhatnak ritka vagy elfeledett kórokozók, a hanta vírussal például több alkalommal is találkoztunk 2-3 éve.

A vírusoktól csak a vakcina véd meg, s több baktérium ellen ugyancsak létezik oltás. A fertőző osztályokon és a szennyvíztelepeken dolgozókat például ötévente oltják is tífusz ellen.

- A védőoltásoknak köszönhetően bizonyos, korábban világjárványokat okozó betegségek már eltűntek, nincsen például fekete himlő. Átfogó figyelőszolgálat őrködik azon, hogy ez így is maradjon - folytatja dr. Ribiczey Pál. Az eredeti vírustörzsből azért továbbra is őriznek mintát egy londoni, illetve moszkvai laboratóriumban, hogy ha újból feltámadna, például a Himalája valamely rejtett zugában, legyen anyag az oltás legyártásához. Cél, hogy a gyermekbénulás is eltűnjön a földről, hiszen a világ nagy részén már jó ideje nem bukkant fel.

Mint megtudjuk, a pestis és a kolera azonban egyelőre továbbra is tartja magát egyes trópusi országokban. Sőt, 30 évvel ezelőtt még a hazai kórházakban is létezett vészforgatókönyv egy esetleges nagyobb kolerajárvány levezénylésére.

A főorvos elmondja még, hogy a jobbára külföldről behurcolt egzotikus betegségeknél sokkal nagyobb és valóságosabb gondot okoz az úgynevezett baktérium-rezisztencia. Ez azt jelenti, hogy szokványos baktériumok hirtelen, egyik napról a másikra ellenállóvá válnak a korábban sikerrel alkalmazott antibiotikumokkal szemben, s a betegség a hagyományos szerekkel többé nem gyógyítható.

Ezek is érdekelhetik