Történelmi forrás

Az 1800 körül megépített barokk épület még az 1920-30-as években is magtárként működött. Az utóbbi évtizedekben azonban rendkívül leromlott az állaga, rekonstrukciója elodázhatatlan volt. Végül az Európai Unió Phare-programja keretében sikerült a költségek fedezetét előteremtenie a városnak, s a felújítással párhuzamosan az illetékesek a ház új funkcióját is kiötlötték. Halász Gyula önkormányzati képviselő vetette fel először, hogy plakátmúzeumot kellene kialakítani a patinás épületben, s erre a nagykanizsai közgyűlés is rábólintott. Az elképzelés mára valósult meg. - Városunk nagyobb szeletet kíván magának szakítani az idegenforgalomból - jelezte ünnepi szónoklatában Litter Nándor polgármester. - Ennek érdekében hajtottunk végre beruházásokat, s ezek egyike a plakátház létrehozása, mely reményeink szerint számos turistát vonz majd Nagykanizsára. Ezt követően Polgár Tibor, a VÁTI Kht. szombathelyi vezetője dicsérte a kanizsai projektet, s felhívta a figyelmet arra, hogy a dél-zalai város nagyon helyes úton jár, amikor azt keresi: miként tud speciális, egyedi lenni. - Nagykanizsa kultúrája erős történelmi gyökerekből táplálkozik - ecsetelte Kiss László, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezető főtanácsosa. - Az itt élők méltán büszkék városukra, annak történelmi emlékeire, sokoldalú kultúrájukra. Most már egy országosan emblematikus intézményre is büszkék lehetnek, mely nélkülözhetetlen forrása lesz a magyar kultúrtörténeti kutatásoknak. A Hevesi Sándor Művelődési Központ keretében működő Magyar Plakát Ház - melynek vezetésével Kőfalvi Csilla történész-igazgatóhelyettest bízták meg - első kiállításának anyagát a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből válogatták ki a szakemberek. A tárlatotdr. Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy, a múzeum főigazgatója nyitotta meg, rövid áttekintést adva a magyar plakátok történetéről, funkcióikról és fejlődésük irányairól.