Öt év a szakképzési rendszerben

Mindez azt jelenti, hogy a szakmára jelentkező diákok akár öt évig is tanulhatnak, mire a bizonyítványt kézhez veszik. Miközben a szakközépiskolások négy év tanulás után érettségit szerezhetnek. A két dolog egymás mellé helyezése nem egészen alaptalan, derült ki a szakiskolai intézményvezetőkkel folytatott beszélgetésekből. Ezzel együtt, úgy tűnik, hogy az idei beiskolázás nem jelentett gondot, mi több, néhány helyen már nem tudták a jelentkezőket elhelyezni.

A zalaegerszegi Ganz- Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola is telt házzal kezdi a tanévet, Horváth József szakképzési igazgatóhelyettes elégedett a különböző szakmák iránt megnövekedett érdeklődéssel.

- Évek óta nem volt példa arra, hogy fémforgácsoló képzésre két tanulócsoportot tudtunk indítani. De ugyanígy harminc karosszérialakatos kezdte a tanévet, s osztálynyi diákot iskoláztunk be a ruhaipari és a fodrász szakmákban is.

Horváth József üdvözli az általános iskola 5-6. osztályáig kinyújtott olvasás, írás, számolási alapkészségek fejlesztését, hiszen nem titok, hogy vannak szakmák, amelyekre gyengébb előképzettségű tanulók jelentkeznek. A tantárgyi követelmények teljesítését nagyban segítette náluk a szakiskolai fejlesztési program, ami lehetővé tette közismereti tárgyaknál a csoportbontást, illetve új tanítási módszerek alkalmazását.

- Előbbrelépést jelentene, ha jobb tanulmányi eredményű diákokat vehetnénk fel, hiszen az alapok magasabb szintre helyezése csakúgy, mint a megfelelő munkahelyi bérezés emelné a szakmatanulás rangját. Örvendetes viszont, hogy elég sokan vállalkoznak ezt követően az érettségi megszerzésére - vázolta a helyzetet a szakképzési igazgatóhelyettes.

Nem éppen kedvező hírt osztott meg velünk dr. Borosán Gyula, az MMIK igazgatója, amikor arról tájékoztatott, hogy 15 év után nem iskolázott be újabb tanulókat a Szakiskola. Idén érdeklődés hiányában nem tudtak indítani kilencedik osztályt abban a három szakmacsoportban - asztalos, házvezetőnő, bőrdíszműves - amelyben az utolsó évfolyamok végeznek.

- Részint a nyolcadik osztályból kilépő gyereklétszám csökkenésével magyarázható a kialakult helyzet, valamint úgy érezzük, hogy a viszonylag gyengébb eredményű tanulók is inkább a szakközépiskolai osztályokba jelentkeznek. Bízva abban, hogy behozzák az addigi lemaradást, és érettségihez jutnak - magyarázta Borosán Gyula. Az intézmény szakiskolájába egyébként főleg hátrányos helyzetű gyerekek kerültek, ami nem jelent egyet azzal, hogy gyengébb képességűek lettek volna. Kétségtelen, sokat tettek a diákok korrepetálásáért, felzárkóztatásáért. Az igazgató jó színvonalúnak értékelte a náluk folyó képzést, bizonyság erre, hogy az asztalos tanulók angol nyelvű bizonyítványt is kapnak, s nem okoz számukra gondot az elhelyezkedés sem.

- A mostani végzős osztály sok vonatkozásban, említhetem például a helikoni ünnepséget, felvette a versenyt a szakközépiskolai vagy akár a gimnáziumi tanulókkal. Nem véletlen, hogy többen jelezték, az érettségi bizonyítványt is megszerzik.

Borosán Gyula hangsúlyozta, ha szünetel is náluk a szakiskolai beiskolázás, véglegesen nem szeretnének lemondani az iskolarendszerű oktatásról.

A keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Szemes Péter elégedetten szólt a beiskolázás alakulásáról, annál is inkább, mivel az egyes szakmákra történt túljelentkezés azt is jelentette, hogy jobb tanuló diákok kerülhettek a képzésbe, ami öt évre szól. Azt viszont nem tudja megjósolni, hogy a felemelt tanulmányi idő hoz-e minőségi változást.

- Magam is kíváncsi vagyok, hiszen a korábbi hároméves képzést felemelték előbb kettő plusz kettőre, s tavaly szeptembertől a plusz 2-ből 3 év lett. A szakemberek véleménye eléggé megoszlik ebben a kérdésben, mindenesetre ezt az időt szeretnénk hasznosítani oly módon, hogy a szakiskolai gyakorlati képzés első évét az iskolai tanműhelyben töltse a tanuló, ezt követően pedig két évig vállalkozónál vagy cégnél dolgozzon. Úgy gondoljuk, ez mindenképpen a szakmai színvonal javulását eredményezi.

Utalt arra is, hogy a szakiskolai szakképzési programban való részvétel 50 millió forint értékű fejlesztést jelentett intézményükben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartaná a minőségi oktatás szempontjából, ha kisebb, tíz fős osztályokat lehetne indítani egy-egy szakmában, de más észrevételt is tett a szakképzésre vonatkozóan.

- Nem tudok egyetérteni az állandó változtatással. Még ki sem fut egy rendszer, nem ismerhető az eredménye, de már módosul az egész. Jó lenne, ha alaposabb előkészítés, átgondolás előzné meg ezeket az intézkedéseket - adott hangot véleményének Szemes Péter, aki nem kis büszkeséggel tette hozzá, végzett diákjaik közül szeptemberben nyolcvanan kezdték el az érettségit adó középiskolát.

Merksz Andor, a nagykanizsai Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola igazgatója azt tapasztalja, hogy a hagyományos szakmunkásképzésre változatlan az igény. Sőt, ebben az évben növekedett az előzetes tervekhez képest náluk a beiskolázás, a meghirdetett képzésekre plusz osztályt kellett indítaniuk. Az ács ugyan továbbra is a hiányszakmák egyike, változatlan a jelentkezés a kőműves, burkoló mesterségre, ám növekedett például a villanyszerelő szakma iránti érdeklődés.

- Olyannyira, hogy vissza is kellett utasítani jelentkezőket - érzékeltette a helyzetet az igazgató. A javuló tendenciát avval magyarázta, elképzelhető, hogy a 10. évfolyam utáni szakmaismertetőn pozitív kép alakult ki a diákokban erről a képzésről, de sokat jelent a szülői hatás, valamint fontos szempont, hogy a munkaerőpiacon is keresett ez a szaktudás.

A túljelentkezés okán elérték, hogy jobb képességű diákokat tudtak beiskolázni, ami azért is fontos, mert magas szintű elméleti oktatásban részesülnek a képzésében résztvevők. Beszélgetés közben az is kiderült, nem minden képesítésnél feltétel a 10. évfolyam elvégzése, enélkül is szerezhetnek szakmát a 16. életévüket betöltött fiatalok.

- Nem örülünk a szakképzési rendszer folytonos változásának, ám hogy a jelenlegi rugalmasabb és jobban igazodik a munkaerő-piaci helyzethez, az kétségtelen. Fokozottan ösztönzi az iskolákat, hogy piacképes szakmákat tanítsanak. Talán ma még nem sikk szakmunkásképzőt végezni, de jól érzékelhető, hogy a fiatalok többre vágynak, hiszen esetenként a négyéves szakközépiskola erőltetése helyett utólag is szép számban törekednek az érettségi megszerzésére, hároméves képzés keretében - fejtette ki véleményét Merksz Andor igazgató.

A zalaegerszegi Ganz- Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola is telt házzal kezdi a tanévet, Horváth József szakképzési igazgatóhelyettes elégedett a különböző szakmák iránt megnövekedett érdeklődéssel.

- Évek óta nem volt példa arra, hogy fémforgácsoló képzésre két tanulócsoportot tudtunk indítani. De ugyanígy harminc karosszérialakatos kezdte a tanévet, s osztálynyi diákot iskoláztunk be a ruhaipari és a fodrász szakmákban is.

Horváth József üdvözli az általános iskola 5-6. osztályáig kinyújtott olvasás, írás, számolási alapkészségek fejlesztését, hiszen nem titok, hogy vannak szakmák, amelyekre gyengébb előképzettségű tanulók jelentkeznek. A tantárgyi követelmények teljesítését nagyban segítette náluk a szakiskolai fejlesztési program, ami lehetővé tette közismereti tárgyaknál a csoportbontást, illetve új tanítási módszerek alkalmazását.

- Előbbrelépést jelentene, ha jobb tanulmányi eredményű diákokat vehetnénk fel, hiszen az alapok magasabb szintre helyezése csakúgy, mint a megfelelő munkahelyi bérezés emelné a szakmatanulás rangját. Örvendetes viszont, hogy elég sokan vállalkoznak ezt követően az érettségi megszerzésére - vázolta a helyzetet a szakképzési igazgatóhelyettes.

Nem éppen kedvező hírt osztott meg velünk dr. Borosán Gyula, az MMIK igazgatója, amikor arról tájékoztatott, hogy 15 év után nem iskolázott be újabb tanulókat a Szakiskola. Idén érdeklődés hiányában nem tudtak indítani kilencedik osztályt abban a három szakmacsoportban - asztalos, házvezetőnő, bőrdíszműves - amelyben az utolsó évfolyamok végeznek.

- Részint a nyolcadik osztályból kilépő gyereklétszám csökkenésével magyarázható a kialakult helyzet, valamint úgy érezzük, hogy a viszonylag gyengébb eredményű tanulók is inkább a szakközépiskolai osztályokba jelentkeznek. Bízva abban, hogy behozzák az addigi lemaradást, és érettségihez jutnak - magyarázta Borosán Gyula. Az intézmény szakiskolájába egyébként főleg hátrányos helyzetű gyerekek kerültek, ami nem jelent egyet azzal, hogy gyengébb képességűek lettek volna. Kétségtelen, sokat tettek a diákok korrepetálásáért, felzárkóztatásáért. Az igazgató jó színvonalúnak értékelte a náluk folyó képzést, bizonyság erre, hogy az asztalos tanulók angol nyelvű bizonyítványt is kapnak, s nem okoz számukra gondot az elhelyezkedés sem.

- A mostani végzős osztály sok vonatkozásban, említhetem például a helikoni ünnepséget, felvette a versenyt a szakközépiskolai vagy akár a gimnáziumi tanulókkal. Nem véletlen, hogy többen jelezték, az érettségi bizonyítványt is megszerzik.

Borosán Gyula hangsúlyozta, ha szünetel is náluk a szakiskolai beiskolázás, véglegesen nem szeretnének lemondani az iskolarendszerű oktatásról.

A keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Szemes Péter elégedetten szólt a beiskolázás alakulásáról, annál is inkább, mivel az egyes szakmákra történt túljelentkezés azt is jelentette, hogy jobb tanuló diákok kerülhettek a képzésbe, ami öt évre szól. Azt viszont nem tudja megjósolni, hogy a felemelt tanulmányi idő hoz-e minőségi változást.

- Magam is kíváncsi vagyok, hiszen a korábbi hároméves képzést felemelték előbb kettő plusz kettőre, s tavaly szeptembertől a plusz 2-ből 3 év lett. A szakemberek véleménye eléggé megoszlik ebben a kérdésben, mindenesetre ezt az időt szeretnénk hasznosítani oly módon, hogy a szakiskolai gyakorlati képzés első évét az iskolai tanműhelyben töltse a tanuló, ezt követően pedig két évig vállalkozónál vagy cégnél dolgozzon. Úgy gondoljuk, ez mindenképpen a szakmai színvonal javulását eredményezi.

Utalt arra is, hogy a szakiskolai szakképzési programban való részvétel 50 millió forint értékű fejlesztést jelentett intézményükben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartaná a minőségi oktatás szempontjából, ha kisebb, tíz fős osztályokat lehetne indítani egy-egy szakmában, de más észrevételt is tett a szakképzésre vonatkozóan.

- Nem tudok egyetérteni az állandó változtatással. Még ki sem fut egy rendszer, nem ismerhető az eredménye, de már módosul az egész. Jó lenne, ha alaposabb előkészítés, átgondolás előzné meg ezeket az intézkedéseket - adott hangot véleményének Szemes Péter, aki nem kis büszkeséggel tette hozzá, végzett diákjaik közül szeptemberben nyolcvanan kezdték el az érettségit adó középiskolát.

Merksz Andor, a nagykanizsai Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola igazgatója azt tapasztalja, hogy a hagyományos szakmunkásképzésre változatlan az igény. Sőt, ebben az évben növekedett az előzetes tervekhez képest náluk a beiskolázás, a meghirdetett képzésekre plusz osztályt kellett indítaniuk. Az ács ugyan továbbra is a hiányszakmák egyike, változatlan a jelentkezés a kőműves, burkoló mesterségre, ám növekedett például a villanyszerelő szakma iránti érdeklődés.

- Olyannyira, hogy vissza is kellett utasítani jelentkezőket - érzékeltette a helyzetet az igazgató. A javuló tendenciát avval magyarázta, elképzelhető, hogy a 10. évfolyam utáni szakmaismertetőn pozitív kép alakult ki a diákokban erről a képzésről, de sokat jelent a szülői hatás, valamint fontos szempont, hogy a munkaerőpiacon is keresett ez a szaktudás.

A túljelentkezés okán elérték, hogy jobb képességű diákokat tudtak beiskolázni, ami azért is fontos, mert magas szintű elméleti oktatásban részesülnek a képzésében résztvevők. Beszélgetés közben az is kiderült, nem minden képesítésnél feltétel a 10. évfolyam elvégzése, enélkül is szerezhetnek szakmát a 16. életévüket betöltött fiatalok.

- Nem örülünk a szakképzési rendszer folytonos változásának, ám hogy a jelenlegi rugalmasabb és jobban igazodik a munkaerő-piaci helyzethez, az kétségtelen. Fokozottan ösztönzi az iskolákat, hogy piacképes szakmákat tanítsanak. Talán ma még nem sikk szakmunkásképzőt végezni, de jól érzékelhető, hogy a fiatalok többre vágynak, hiszen esetenként a négyéves szakközépiskola erőltetése helyett utólag is szép számban törekednek az érettségi megszerzésére, hároméves képzés keretében - fejtette ki véleményét Merksz Andor igazgató.

A zalaegerszegi Ganz- Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola is telt házzal kezdi a tanévet, Horváth József szakképzési igazgatóhelyettes elégedett a különböző szakmák iránt megnövekedett érdeklődéssel.

- Évek óta nem volt példa arra, hogy fémforgácsoló képzésre két tanulócsoportot tudtunk indítani. De ugyanígy harminc karosszérialakatos kezdte a tanévet, s osztálynyi diákot iskoláztunk be a ruhaipari és a fodrász szakmákban is.

Horváth József üdvözli az általános iskola 5-6. osztályáig kinyújtott olvasás, írás, számolási alapkészségek fejlesztését, hiszen nem titok, hogy vannak szakmák, amelyekre gyengébb előképzettségű tanulók jelentkeznek. A tantárgyi követelmények teljesítését nagyban segítette náluk a szakiskolai fejlesztési program, ami lehetővé tette közismereti tárgyaknál a csoportbontást, illetve új tanítási módszerek alkalmazását.

- Előbbrelépést jelentene, ha jobb tanulmányi eredményű diákokat vehetnénk fel, hiszen az alapok magasabb szintre helyezése csakúgy, mint a megfelelő munkahelyi bérezés emelné a szakmatanulás rangját. Örvendetes viszont, hogy elég sokan vállalkoznak ezt követően az érettségi megszerzésére - vázolta a helyzetet a szakképzési igazgatóhelyettes.

Nem éppen kedvező hírt osztott meg velünk dr. Borosán Gyula, az MMIK igazgatója, amikor arról tájékoztatott, hogy 15 év után nem iskolázott be újabb tanulókat a Szakiskola. Idén érdeklődés hiányában nem tudtak indítani kilencedik osztályt abban a három szakmacsoportban - asztalos, házvezetőnő, bőrdíszműves - amelyben az utolsó évfolyamok végeznek.

- Részint a nyolcadik osztályból kilépő gyereklétszám csökkenésével magyarázható a kialakult helyzet, valamint úgy érezzük, hogy a viszonylag gyengébb eredményű tanulók is inkább a szakközépiskolai osztályokba jelentkeznek. Bízva abban, hogy behozzák az addigi lemaradást, és érettségihez jutnak - magyarázta Borosán Gyula. Az intézmény szakiskolájába egyébként főleg hátrányos helyzetű gyerekek kerültek, ami nem jelent egyet azzal, hogy gyengébb képességűek lettek volna. Kétségtelen, sokat tettek a diákok korrepetálásáért, felzárkóztatásáért. Az igazgató jó színvonalúnak értékelte a náluk folyó képzést, bizonyság erre, hogy az asztalos tanulók angol nyelvű bizonyítványt is kapnak, s nem okoz számukra gondot az elhelyezkedés sem.

- A mostani végzős osztály sok vonatkozásban, említhetem például a helikoni ünnepséget, felvette a versenyt a szakközépiskolai vagy akár a gimnáziumi tanulókkal. Nem véletlen, hogy többen jelezték, az érettségi bizonyítványt is megszerzik.

Borosán Gyula hangsúlyozta, ha szünetel is náluk a szakiskolai beiskolázás, véglegesen nem szeretnének lemondani az iskolarendszerű oktatásról.

A keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Szemes Péter elégedetten szólt a beiskolázás alakulásáról, annál is inkább, mivel az egyes szakmákra történt túljelentkezés azt is jelentette, hogy jobb tanuló diákok kerülhettek a képzésbe, ami öt évre szól. Azt viszont nem tudja megjósolni, hogy a felemelt tanulmányi idő hoz-e minőségi változást.

- Magam is kíváncsi vagyok, hiszen a korábbi hároméves képzést felemelték előbb kettő plusz kettőre, s tavaly szeptembertől a plusz 2-ből 3 év lett. A szakemberek véleménye eléggé megoszlik ebben a kérdésben, mindenesetre ezt az időt szeretnénk hasznosítani oly módon, hogy a szakiskolai gyakorlati képzés első évét az iskolai tanműhelyben töltse a tanuló, ezt követően pedig két évig vállalkozónál vagy cégnél dolgozzon. Úgy gondoljuk, ez mindenképpen a szakmai színvonal javulását eredményezi.

Utalt arra is, hogy a szakiskolai szakképzési programban való részvétel 50 millió forint értékű fejlesztést jelentett intézményükben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartaná a minőségi oktatás szempontjából, ha kisebb, tíz fős osztályokat lehetne indítani egy-egy szakmában, de más észrevételt is tett a szakképzésre vonatkozóan.

- Nem tudok egyetérteni az állandó változtatással. Még ki sem fut egy rendszer, nem ismerhető az eredménye, de már módosul az egész. Jó lenne, ha alaposabb előkészítés, átgondolás előzné meg ezeket az intézkedéseket - adott hangot véleményének Szemes Péter, aki nem kis büszkeséggel tette hozzá, végzett diákjaik közül szeptemberben nyolcvanan kezdték el az érettségit adó középiskolát.

Merksz Andor, a nagykanizsai Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola igazgatója azt tapasztalja, hogy a hagyományos szakmunkásképzésre változatlan az igény. Sőt, ebben az évben növekedett az előzetes tervekhez képest náluk a beiskolázás, a meghirdetett képzésekre plusz osztályt kellett indítaniuk. Az ács ugyan továbbra is a hiányszakmák egyike, változatlan a jelentkezés a kőműves, burkoló mesterségre, ám növekedett például a villanyszerelő szakma iránti érdeklődés.

- Olyannyira, hogy vissza is kellett utasítani jelentkezőket - érzékeltette a helyzetet az igazgató. A javuló tendenciát avval magyarázta, elképzelhető, hogy a 10. évfolyam utáni szakmaismertetőn pozitív kép alakult ki a diákokban erről a képzésről, de sokat jelent a szülői hatás, valamint fontos szempont, hogy a munkaerőpiacon is keresett ez a szaktudás.

A túljelentkezés okán elérték, hogy jobb képességű diákokat tudtak beiskolázni, ami azért is fontos, mert magas szintű elméleti oktatásban részesülnek a képzésében résztvevők. Beszélgetés közben az is kiderült, nem minden képesítésnél feltétel a 10. évfolyam elvégzése, enélkül is szerezhetnek szakmát a 16. életévüket betöltött fiatalok.

- Nem örülünk a szakképzési rendszer folytonos változásának, ám hogy a jelenlegi rugalmasabb és jobban igazodik a munkaerő-piaci helyzethez, az kétségtelen. Fokozottan ösztönzi az iskolákat, hogy piacképes szakmákat tanítsanak. Talán ma még nem sikk szakmunkásképzőt végezni, de jól érzékelhető, hogy a fiatalok többre vágynak, hiszen esetenként a négyéves szakközépiskola erőltetése helyett utólag is szép számban törekednek az érettségi megszerzésére, hároméves képzés keretében - fejtette ki véleményét Merksz Andor igazgató.

- Évek óta nem volt példa arra, hogy fémforgácsoló képzésre két tanulócsoportot tudtunk indítani. De ugyanígy harminc karosszérialakatos kezdte a tanévet, s osztálynyi diákot iskoláztunk be a ruhaipari és a fodrász szakmákban is.

Horváth József üdvözli az általános iskola 5-6. osztályáig kinyújtott olvasás, írás, számolási alapkészségek fejlesztését, hiszen nem titok, hogy vannak szakmák, amelyekre gyengébb előképzettségű tanulók jelentkeznek. A tantárgyi követelmények teljesítését nagyban segítette náluk a szakiskolai fejlesztési program, ami lehetővé tette közismereti tárgyaknál a csoportbontást, illetve új tanítási módszerek alkalmazását.

- Előbbrelépést jelentene, ha jobb tanulmányi eredményű diákokat vehetnénk fel, hiszen az alapok magasabb szintre helyezése csakúgy, mint a megfelelő munkahelyi bérezés emelné a szakmatanulás rangját. Örvendetes viszont, hogy elég sokan vállalkoznak ezt követően az érettségi megszerzésére - vázolta a helyzetet a szakképzési igazgatóhelyettes.

Nem éppen kedvező hírt osztott meg velünk dr. Borosán Gyula, az MMIK igazgatója, amikor arról tájékoztatott, hogy 15 év után nem iskolázott be újabb tanulókat a Szakiskola. Idén érdeklődés hiányában nem tudtak indítani kilencedik osztályt abban a három szakmacsoportban - asztalos, házvezetőnő, bőrdíszműves - amelyben az utolsó évfolyamok végeznek.

- Részint a nyolcadik osztályból kilépő gyereklétszám csökkenésével magyarázható a kialakult helyzet, valamint úgy érezzük, hogy a viszonylag gyengébb eredményű tanulók is inkább a szakközépiskolai osztályokba jelentkeznek. Bízva abban, hogy behozzák az addigi lemaradást, és érettségihez jutnak - magyarázta Borosán Gyula. Az intézmény szakiskolájába egyébként főleg hátrányos helyzetű gyerekek kerültek, ami nem jelent egyet azzal, hogy gyengébb képességűek lettek volna. Kétségtelen, sokat tettek a diákok korrepetálásáért, felzárkóztatásáért. Az igazgató jó színvonalúnak értékelte a náluk folyó képzést, bizonyság erre, hogy az asztalos tanulók angol nyelvű bizonyítványt is kapnak, s nem okoz számukra gondot az elhelyezkedés sem.

- A mostani végzős osztály sok vonatkozásban, említhetem például a helikoni ünnepséget, felvette a versenyt a szakközépiskolai vagy akár a gimnáziumi tanulókkal. Nem véletlen, hogy többen jelezték, az érettségi bizonyítványt is megszerzik.

Borosán Gyula hangsúlyozta, ha szünetel is náluk a szakiskolai beiskolázás, véglegesen nem szeretnének lemondani az iskolarendszerű oktatásról.

A keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Szemes Péter elégedetten szólt a beiskolázás alakulásáról, annál is inkább, mivel az egyes szakmákra történt túljelentkezés azt is jelentette, hogy jobb tanuló diákok kerülhettek a képzésbe, ami öt évre szól. Azt viszont nem tudja megjósolni, hogy a felemelt tanulmányi idő hoz-e minőségi változást.

- Magam is kíváncsi vagyok, hiszen a korábbi hároméves képzést felemelték előbb kettő plusz kettőre, s tavaly szeptembertől a plusz 2-ből 3 év lett. A szakemberek véleménye eléggé megoszlik ebben a kérdésben, mindenesetre ezt az időt szeretnénk hasznosítani oly módon, hogy a szakiskolai gyakorlati képzés első évét az iskolai tanműhelyben töltse a tanuló, ezt követően pedig két évig vállalkozónál vagy cégnél dolgozzon. Úgy gondoljuk, ez mindenképpen a szakmai színvonal javulását eredményezi.

Utalt arra is, hogy a szakiskolai szakképzési programban való részvétel 50 millió forint értékű fejlesztést jelentett intézményükben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartaná a minőségi oktatás szempontjából, ha kisebb, tíz fős osztályokat lehetne indítani egy-egy szakmában, de más észrevételt is tett a szakképzésre vonatkozóan.

- Nem tudok egyetérteni az állandó változtatással. Még ki sem fut egy rendszer, nem ismerhető az eredménye, de már módosul az egész. Jó lenne, ha alaposabb előkészítés, átgondolás előzné meg ezeket az intézkedéseket - adott hangot véleményének Szemes Péter, aki nem kis büszkeséggel tette hozzá, végzett diákjaik közül szeptemberben nyolcvanan kezdték el az érettségit adó középiskolát.

Merksz Andor, a nagykanizsai Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola igazgatója azt tapasztalja, hogy a hagyományos szakmunkásképzésre változatlan az igény. Sőt, ebben az évben növekedett az előzetes tervekhez képest náluk a beiskolázás, a meghirdetett képzésekre plusz osztályt kellett indítaniuk. Az ács ugyan továbbra is a hiányszakmák egyike, változatlan a jelentkezés a kőműves, burkoló mesterségre, ám növekedett például a villanyszerelő szakma iránti érdeklődés.

- Olyannyira, hogy vissza is kellett utasítani jelentkezőket - érzékeltette a helyzetet az igazgató. A javuló tendenciát avval magyarázta, elképzelhető, hogy a 10. évfolyam utáni szakmaismertetőn pozitív kép alakult ki a diákokban erről a képzésről, de sokat jelent a szülői hatás, valamint fontos szempont, hogy a munkaerőpiacon is keresett ez a szaktudás.

A túljelentkezés okán elérték, hogy jobb képességű diákokat tudtak beiskolázni, ami azért is fontos, mert magas szintű elméleti oktatásban részesülnek a képzésében résztvevők. Beszélgetés közben az is kiderült, nem minden képesítésnél feltétel a 10. évfolyam elvégzése, enélkül is szerezhetnek szakmát a 16. életévüket betöltött fiatalok.

- Nem örülünk a szakképzési rendszer folytonos változásának, ám hogy a jelenlegi rugalmasabb és jobban igazodik a munkaerő-piaci helyzethez, az kétségtelen. Fokozottan ösztönzi az iskolákat, hogy piacképes szakmákat tanítsanak. Talán ma még nem sikk szakmunkásképzőt végezni, de jól érzékelhető, hogy a fiatalok többre vágynak, hiszen esetenként a négyéves szakközépiskola erőltetése helyett utólag is szép számban törekednek az érettségi megszerzésére, hároméves képzés keretében - fejtette ki véleményét Merksz Andor igazgató.

- Évek óta nem volt példa arra, hogy fémforgácsoló képzésre két tanulócsoportot tudtunk indítani. De ugyanígy harminc karosszérialakatos kezdte a tanévet, s osztálynyi diákot iskoláztunk be a ruhaipari és a fodrász szakmákban is.

Horváth József üdvözli az általános iskola 5-6. osztályáig kinyújtott olvasás, írás, számolási alapkészségek fejlesztését, hiszen nem titok, hogy vannak szakmák, amelyekre gyengébb előképzettségű tanulók jelentkeznek. A tantárgyi követelmények teljesítését nagyban segítette náluk a szakiskolai fejlesztési program, ami lehetővé tette közismereti tárgyaknál a csoportbontást, illetve új tanítási módszerek alkalmazását.

- Előbbrelépést jelentene, ha jobb tanulmányi eredményű diákokat vehetnénk fel, hiszen az alapok magasabb szintre helyezése csakúgy, mint a megfelelő munkahelyi bérezés emelné a szakmatanulás rangját. Örvendetes viszont, hogy elég sokan vállalkoznak ezt követően az érettségi megszerzésére - vázolta a helyzetet a szakképzési igazgatóhelyettes.

Nem éppen kedvező hírt osztott meg velünk dr. Borosán Gyula, az MMIK igazgatója, amikor arról tájékoztatott, hogy 15 év után nem iskolázott be újabb tanulókat a Szakiskola. Idén érdeklődés hiányában nem tudtak indítani kilencedik osztályt abban a három szakmacsoportban - asztalos, házvezetőnő, bőrdíszműves - amelyben az utolsó évfolyamok végeznek.

- Részint a nyolcadik osztályból kilépő gyereklétszám csökkenésével magyarázható a kialakult helyzet, valamint úgy érezzük, hogy a viszonylag gyengébb eredményű tanulók is inkább a szakközépiskolai osztályokba jelentkeznek. Bízva abban, hogy behozzák az addigi lemaradást, és érettségihez jutnak - magyarázta Borosán Gyula. Az intézmény szakiskolájába egyébként főleg hátrányos helyzetű gyerekek kerültek, ami nem jelent egyet azzal, hogy gyengébb képességűek lettek volna. Kétségtelen, sokat tettek a diákok korrepetálásáért, felzárkóztatásáért. Az igazgató jó színvonalúnak értékelte a náluk folyó képzést, bizonyság erre, hogy az asztalos tanulók angol nyelvű bizonyítványt is kapnak, s nem okoz számukra gondot az elhelyezkedés sem.

- A mostani végzős osztály sok vonatkozásban, említhetem például a helikoni ünnepséget, felvette a versenyt a szakközépiskolai vagy akár a gimnáziumi tanulókkal. Nem véletlen, hogy többen jelezték, az érettségi bizonyítványt is megszerzik.

Borosán Gyula hangsúlyozta, ha szünetel is náluk a szakiskolai beiskolázás, véglegesen nem szeretnének lemondani az iskolarendszerű oktatásról.

A keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Szemes Péter elégedetten szólt a beiskolázás alakulásáról, annál is inkább, mivel az egyes szakmákra történt túljelentkezés azt is jelentette, hogy jobb tanuló diákok kerülhettek a képzésbe, ami öt évre szól. Azt viszont nem tudja megjósolni, hogy a felemelt tanulmányi idő hoz-e minőségi változást.

- Magam is kíváncsi vagyok, hiszen a korábbi hároméves képzést felemelték előbb kettő plusz kettőre, s tavaly szeptembertől a plusz 2-ből 3 év lett. A szakemberek véleménye eléggé megoszlik ebben a kérdésben, mindenesetre ezt az időt szeretnénk hasznosítani oly módon, hogy a szakiskolai gyakorlati képzés első évét az iskolai tanműhelyben töltse a tanuló, ezt követően pedig két évig vállalkozónál vagy cégnél dolgozzon. Úgy gondoljuk, ez mindenképpen a szakmai színvonal javulását eredményezi.

Utalt arra is, hogy a szakiskolai szakképzési programban való részvétel 50 millió forint értékű fejlesztést jelentett intézményükben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartaná a minőségi oktatás szempontjából, ha kisebb, tíz fős osztályokat lehetne indítani egy-egy szakmában, de más észrevételt is tett a szakképzésre vonatkozóan.

- Nem tudok egyetérteni az állandó változtatással. Még ki sem fut egy rendszer, nem ismerhető az eredménye, de már módosul az egész. Jó lenne, ha alaposabb előkészítés, átgondolás előzné meg ezeket az intézkedéseket - adott hangot véleményének Szemes Péter, aki nem kis büszkeséggel tette hozzá, végzett diákjaik közül szeptemberben nyolcvanan kezdték el az érettségit adó középiskolát.

Merksz Andor, a nagykanizsai Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola igazgatója azt tapasztalja, hogy a hagyományos szakmunkásképzésre változatlan az igény. Sőt, ebben az évben növekedett az előzetes tervekhez képest náluk a beiskolázás, a meghirdetett képzésekre plusz osztályt kellett indítaniuk. Az ács ugyan továbbra is a hiányszakmák egyike, változatlan a jelentkezés a kőműves, burkoló mesterségre, ám növekedett például a villanyszerelő szakma iránti érdeklődés.

- Olyannyira, hogy vissza is kellett utasítani jelentkezőket - érzékeltette a helyzetet az igazgató. A javuló tendenciát avval magyarázta, elképzelhető, hogy a 10. évfolyam utáni szakmaismertetőn pozitív kép alakult ki a diákokban erről a képzésről, de sokat jelent a szülői hatás, valamint fontos szempont, hogy a munkaerőpiacon is keresett ez a szaktudás.

A túljelentkezés okán elérték, hogy jobb képességű diákokat tudtak beiskolázni, ami azért is fontos, mert magas szintű elméleti oktatásban részesülnek a képzésében résztvevők. Beszélgetés közben az is kiderült, nem minden képesítésnél feltétel a 10. évfolyam elvégzése, enélkül is szerezhetnek szakmát a 16. életévüket betöltött fiatalok.

- Nem örülünk a szakképzési rendszer folytonos változásának, ám hogy a jelenlegi rugalmasabb és jobban igazodik a munkaerő-piaci helyzethez, az kétségtelen. Fokozottan ösztönzi az iskolákat, hogy piacképes szakmákat tanítsanak. Talán ma még nem sikk szakmunkásképzőt végezni, de jól érzékelhető, hogy a fiatalok többre vágynak, hiszen esetenként a négyéves szakközépiskola erőltetése helyett utólag is szép számban törekednek az érettségi megszerzésére, hároméves képzés keretében - fejtette ki véleményét Merksz Andor igazgató.

Horváth József üdvözli az általános iskola 5-6. osztályáig kinyújtott olvasás, írás, számolási alapkészségek fejlesztését, hiszen nem titok, hogy vannak szakmák, amelyekre gyengébb előképzettségű tanulók jelentkeznek. A tantárgyi követelmények teljesítését nagyban segítette náluk a szakiskolai fejlesztési program, ami lehetővé tette közismereti tárgyaknál a csoportbontást, illetve új tanítási módszerek alkalmazását.

- Előbbrelépést jelentene, ha jobb tanulmányi eredményű diákokat vehetnénk fel, hiszen az alapok magasabb szintre helyezése csakúgy, mint a megfelelő munkahelyi bérezés emelné a szakmatanulás rangját. Örvendetes viszont, hogy elég sokan vállalkoznak ezt követően az érettségi megszerzésére - vázolta a helyzetet a szakképzési igazgatóhelyettes.

Nem éppen kedvező hírt osztott meg velünk dr. Borosán Gyula, az MMIK igazgatója, amikor arról tájékoztatott, hogy 15 év után nem iskolázott be újabb tanulókat a Szakiskola. Idén érdeklődés hiányában nem tudtak indítani kilencedik osztályt abban a három szakmacsoportban - asztalos, házvezetőnő, bőrdíszműves - amelyben az utolsó évfolyamok végeznek.

- Részint a nyolcadik osztályból kilépő gyereklétszám csökkenésével magyarázható a kialakult helyzet, valamint úgy érezzük, hogy a viszonylag gyengébb eredményű tanulók is inkább a szakközépiskolai osztályokba jelentkeznek. Bízva abban, hogy behozzák az addigi lemaradást, és érettségihez jutnak - magyarázta Borosán Gyula. Az intézmény szakiskolájába egyébként főleg hátrányos helyzetű gyerekek kerültek, ami nem jelent egyet azzal, hogy gyengébb képességűek lettek volna. Kétségtelen, sokat tettek a diákok korrepetálásáért, felzárkóztatásáért. Az igazgató jó színvonalúnak értékelte a náluk folyó képzést, bizonyság erre, hogy az asztalos tanulók angol nyelvű bizonyítványt is kapnak, s nem okoz számukra gondot az elhelyezkedés sem.

- A mostani végzős osztály sok vonatkozásban, említhetem például a helikoni ünnepséget, felvette a versenyt a szakközépiskolai vagy akár a gimnáziumi tanulókkal. Nem véletlen, hogy többen jelezték, az érettségi bizonyítványt is megszerzik.

Borosán Gyula hangsúlyozta, ha szünetel is náluk a szakiskolai beiskolázás, véglegesen nem szeretnének lemondani az iskolarendszerű oktatásról.

A keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Szemes Péter elégedetten szólt a beiskolázás alakulásáról, annál is inkább, mivel az egyes szakmákra történt túljelentkezés azt is jelentette, hogy jobb tanuló diákok kerülhettek a képzésbe, ami öt évre szól. Azt viszont nem tudja megjósolni, hogy a felemelt tanulmányi idő hoz-e minőségi változást.

- Magam is kíváncsi vagyok, hiszen a korábbi hároméves képzést felemelték előbb kettő plusz kettőre, s tavaly szeptembertől a plusz 2-ből 3 év lett. A szakemberek véleménye eléggé megoszlik ebben a kérdésben, mindenesetre ezt az időt szeretnénk hasznosítani oly módon, hogy a szakiskolai gyakorlati képzés első évét az iskolai tanműhelyben töltse a tanuló, ezt követően pedig két évig vállalkozónál vagy cégnél dolgozzon. Úgy gondoljuk, ez mindenképpen a szakmai színvonal javulását eredményezi.

Utalt arra is, hogy a szakiskolai szakképzési programban való részvétel 50 millió forint értékű fejlesztést jelentett intézményükben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartaná a minőségi oktatás szempontjából, ha kisebb, tíz fős osztályokat lehetne indítani egy-egy szakmában, de más észrevételt is tett a szakképzésre vonatkozóan.

- Nem tudok egyetérteni az állandó változtatással. Még ki sem fut egy rendszer, nem ismerhető az eredménye, de már módosul az egész. Jó lenne, ha alaposabb előkészítés, átgondolás előzné meg ezeket az intézkedéseket - adott hangot véleményének Szemes Péter, aki nem kis büszkeséggel tette hozzá, végzett diákjaik közül szeptemberben nyolcvanan kezdték el az érettségit adó középiskolát.

Merksz Andor, a nagykanizsai Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola igazgatója azt tapasztalja, hogy a hagyományos szakmunkásképzésre változatlan az igény. Sőt, ebben az évben növekedett az előzetes tervekhez képest náluk a beiskolázás, a meghirdetett képzésekre plusz osztályt kellett indítaniuk. Az ács ugyan továbbra is a hiányszakmák egyike, változatlan a jelentkezés a kőműves, burkoló mesterségre, ám növekedett például a villanyszerelő szakma iránti érdeklődés.

- Olyannyira, hogy vissza is kellett utasítani jelentkezőket - érzékeltette a helyzetet az igazgató. A javuló tendenciát avval magyarázta, elképzelhető, hogy a 10. évfolyam utáni szakmaismertetőn pozitív kép alakult ki a diákokban erről a képzésről, de sokat jelent a szülői hatás, valamint fontos szempont, hogy a munkaerőpiacon is keresett ez a szaktudás.

A túljelentkezés okán elérték, hogy jobb képességű diákokat tudtak beiskolázni, ami azért is fontos, mert magas szintű elméleti oktatásban részesülnek a képzésében résztvevők. Beszélgetés közben az is kiderült, nem minden képesítésnél feltétel a 10. évfolyam elvégzése, enélkül is szerezhetnek szakmát a 16. életévüket betöltött fiatalok.

- Nem örülünk a szakképzési rendszer folytonos változásának, ám hogy a jelenlegi rugalmasabb és jobban igazodik a munkaerő-piaci helyzethez, az kétségtelen. Fokozottan ösztönzi az iskolákat, hogy piacképes szakmákat tanítsanak. Talán ma még nem sikk szakmunkásképzőt végezni, de jól érzékelhető, hogy a fiatalok többre vágynak, hiszen esetenként a négyéves szakközépiskola erőltetése helyett utólag is szép számban törekednek az érettségi megszerzésére, hároméves képzés keretében - fejtette ki véleményét Merksz Andor igazgató.

Horváth József üdvözli az általános iskola 5-6. osztályáig kinyújtott olvasás, írás, számolási alapkészségek fejlesztését, hiszen nem titok, hogy vannak szakmák, amelyekre gyengébb előképzettségű tanulók jelentkeznek. A tantárgyi követelmények teljesítését nagyban segítette náluk a szakiskolai fejlesztési program, ami lehetővé tette közismereti tárgyaknál a csoportbontást, illetve új tanítási módszerek alkalmazását.

- Előbbrelépést jelentene, ha jobb tanulmányi eredményű diákokat vehetnénk fel, hiszen az alapok magasabb szintre helyezése csakúgy, mint a megfelelő munkahelyi bérezés emelné a szakmatanulás rangját. Örvendetes viszont, hogy elég sokan vállalkoznak ezt követően az érettségi megszerzésére - vázolta a helyzetet a szakképzési igazgatóhelyettes.

Nem éppen kedvező hírt osztott meg velünk dr. Borosán Gyula, az MMIK igazgatója, amikor arról tájékoztatott, hogy 15 év után nem iskolázott be újabb tanulókat a Szakiskola. Idén érdeklődés hiányában nem tudtak indítani kilencedik osztályt abban a három szakmacsoportban - asztalos, házvezetőnő, bőrdíszműves - amelyben az utolsó évfolyamok végeznek.

- Részint a nyolcadik osztályból kilépő gyereklétszám csökkenésével magyarázható a kialakult helyzet, valamint úgy érezzük, hogy a viszonylag gyengébb eredményű tanulók is inkább a szakközépiskolai osztályokba jelentkeznek. Bízva abban, hogy behozzák az addigi lemaradást, és érettségihez jutnak - magyarázta Borosán Gyula. Az intézmény szakiskolájába egyébként főleg hátrányos helyzetű gyerekek kerültek, ami nem jelent egyet azzal, hogy gyengébb képességűek lettek volna. Kétségtelen, sokat tettek a diákok korrepetálásáért, felzárkóztatásáért. Az igazgató jó színvonalúnak értékelte a náluk folyó képzést, bizonyság erre, hogy az asztalos tanulók angol nyelvű bizonyítványt is kapnak, s nem okoz számukra gondot az elhelyezkedés sem.

- A mostani végzős osztály sok vonatkozásban, említhetem például a helikoni ünnepséget, felvette a versenyt a szakközépiskolai vagy akár a gimnáziumi tanulókkal. Nem véletlen, hogy többen jelezték, az érettségi bizonyítványt is megszerzik.

Borosán Gyula hangsúlyozta, ha szünetel is náluk a szakiskolai beiskolázás, véglegesen nem szeretnének lemondani az iskolarendszerű oktatásról.

A keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Szemes Péter elégedetten szólt a beiskolázás alakulásáról, annál is inkább, mivel az egyes szakmákra történt túljelentkezés azt is jelentette, hogy jobb tanuló diákok kerülhettek a képzésbe, ami öt évre szól. Azt viszont nem tudja megjósolni, hogy a felemelt tanulmányi idő hoz-e minőségi változást.

- Magam is kíváncsi vagyok, hiszen a korábbi hároméves képzést felemelték előbb kettő plusz kettőre, s tavaly szeptembertől a plusz 2-ből 3 év lett. A szakemberek véleménye eléggé megoszlik ebben a kérdésben, mindenesetre ezt az időt szeretnénk hasznosítani oly módon, hogy a szakiskolai gyakorlati képzés első évét az iskolai tanműhelyben töltse a tanuló, ezt követően pedig két évig vállalkozónál vagy cégnél dolgozzon. Úgy gondoljuk, ez mindenképpen a szakmai színvonal javulását eredményezi.

Utalt arra is, hogy a szakiskolai szakképzési programban való részvétel 50 millió forint értékű fejlesztést jelentett intézményükben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartaná a minőségi oktatás szempontjából, ha kisebb, tíz fős osztályokat lehetne indítani egy-egy szakmában, de más észrevételt is tett a szakképzésre vonatkozóan.

- Nem tudok egyetérteni az állandó változtatással. Még ki sem fut egy rendszer, nem ismerhető az eredménye, de már módosul az egész. Jó lenne, ha alaposabb előkészítés, átgondolás előzné meg ezeket az intézkedéseket - adott hangot véleményének Szemes Péter, aki nem kis büszkeséggel tette hozzá, végzett diákjaik közül szeptemberben nyolcvanan kezdték el az érettségit adó középiskolát.

Merksz Andor, a nagykanizsai Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola igazgatója azt tapasztalja, hogy a hagyományos szakmunkásképzésre változatlan az igény. Sőt, ebben az évben növekedett az előzetes tervekhez képest náluk a beiskolázás, a meghirdetett képzésekre plusz osztályt kellett indítaniuk. Az ács ugyan továbbra is a hiányszakmák egyike, változatlan a jelentkezés a kőműves, burkoló mesterségre, ám növekedett például a villanyszerelő szakma iránti érdeklődés.

- Olyannyira, hogy vissza is kellett utasítani jelentkezőket - érzékeltette a helyzetet az igazgató. A javuló tendenciát avval magyarázta, elképzelhető, hogy a 10. évfolyam utáni szakmaismertetőn pozitív kép alakult ki a diákokban erről a képzésről, de sokat jelent a szülői hatás, valamint fontos szempont, hogy a munkaerőpiacon is keresett ez a szaktudás.

A túljelentkezés okán elérték, hogy jobb képességű diákokat tudtak beiskolázni, ami azért is fontos, mert magas szintű elméleti oktatásban részesülnek a képzésében résztvevők. Beszélgetés közben az is kiderült, nem minden képesítésnél feltétel a 10. évfolyam elvégzése, enélkül is szerezhetnek szakmát a 16. életévüket betöltött fiatalok.

- Nem örülünk a szakképzési rendszer folytonos változásának, ám hogy a jelenlegi rugalmasabb és jobban igazodik a munkaerő-piaci helyzethez, az kétségtelen. Fokozottan ösztönzi az iskolákat, hogy piacképes szakmákat tanítsanak. Talán ma még nem sikk szakmunkásképzőt végezni, de jól érzékelhető, hogy a fiatalok többre vágynak, hiszen esetenként a négyéves szakközépiskola erőltetése helyett utólag is szép számban törekednek az érettségi megszerzésére, hároméves képzés keretében - fejtette ki véleményét Merksz Andor igazgató.

- Előbbrelépést jelentene, ha jobb tanulmányi eredményű diákokat vehetnénk fel, hiszen az alapok magasabb szintre helyezése csakúgy, mint a megfelelő munkahelyi bérezés emelné a szakmatanulás rangját. Örvendetes viszont, hogy elég sokan vállalkoznak ezt követően az érettségi megszerzésére - vázolta a helyzetet a szakképzési igazgatóhelyettes.

Nem éppen kedvező hírt osztott meg velünk dr. Borosán Gyula, az MMIK igazgatója, amikor arról tájékoztatott, hogy 15 év után nem iskolázott be újabb tanulókat a Szakiskola. Idén érdeklődés hiányában nem tudtak indítani kilencedik osztályt abban a három szakmacsoportban - asztalos, házvezetőnő, bőrdíszműves - amelyben az utolsó évfolyamok végeznek.

- Részint a nyolcadik osztályból kilépő gyereklétszám csökkenésével magyarázható a kialakult helyzet, valamint úgy érezzük, hogy a viszonylag gyengébb eredményű tanulók is inkább a szakközépiskolai osztályokba jelentkeznek. Bízva abban, hogy behozzák az addigi lemaradást, és érettségihez jutnak - magyarázta Borosán Gyula. Az intézmény szakiskolájába egyébként főleg hátrányos helyzetű gyerekek kerültek, ami nem jelent egyet azzal, hogy gyengébb képességűek lettek volna. Kétségtelen, sokat tettek a diákok korrepetálásáért, felzárkóztatásáért. Az igazgató jó színvonalúnak értékelte a náluk folyó képzést, bizonyság erre, hogy az asztalos tanulók angol nyelvű bizonyítványt is kapnak, s nem okoz számukra gondot az elhelyezkedés sem.

- A mostani végzős osztály sok vonatkozásban, említhetem például a helikoni ünnepséget, felvette a versenyt a szakközépiskolai vagy akár a gimnáziumi tanulókkal. Nem véletlen, hogy többen jelezték, az érettségi bizonyítványt is megszerzik.

Borosán Gyula hangsúlyozta, ha szünetel is náluk a szakiskolai beiskolázás, véglegesen nem szeretnének lemondani az iskolarendszerű oktatásról.

A keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Szemes Péter elégedetten szólt a beiskolázás alakulásáról, annál is inkább, mivel az egyes szakmákra történt túljelentkezés azt is jelentette, hogy jobb tanuló diákok kerülhettek a képzésbe, ami öt évre szól. Azt viszont nem tudja megjósolni, hogy a felemelt tanulmányi idő hoz-e minőségi változást.

- Magam is kíváncsi vagyok, hiszen a korábbi hároméves képzést felemelték előbb kettő plusz kettőre, s tavaly szeptembertől a plusz 2-ből 3 év lett. A szakemberek véleménye eléggé megoszlik ebben a kérdésben, mindenesetre ezt az időt szeretnénk hasznosítani oly módon, hogy a szakiskolai gyakorlati képzés első évét az iskolai tanműhelyben töltse a tanuló, ezt követően pedig két évig vállalkozónál vagy cégnél dolgozzon. Úgy gondoljuk, ez mindenképpen a szakmai színvonal javulását eredményezi.

Utalt arra is, hogy a szakiskolai szakképzési programban való részvétel 50 millió forint értékű fejlesztést jelentett intézményükben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartaná a minőségi oktatás szempontjából, ha kisebb, tíz fős osztályokat lehetne indítani egy-egy szakmában, de más észrevételt is tett a szakképzésre vonatkozóan.

- Nem tudok egyetérteni az állandó változtatással. Még ki sem fut egy rendszer, nem ismerhető az eredménye, de már módosul az egész. Jó lenne, ha alaposabb előkészítés, átgondolás előzné meg ezeket az intézkedéseket - adott hangot véleményének Szemes Péter, aki nem kis büszkeséggel tette hozzá, végzett diákjaik közül szeptemberben nyolcvanan kezdték el az érettségit adó középiskolát.

Merksz Andor, a nagykanizsai Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola igazgatója azt tapasztalja, hogy a hagyományos szakmunkásképzésre változatlan az igény. Sőt, ebben az évben növekedett az előzetes tervekhez képest náluk a beiskolázás, a meghirdetett képzésekre plusz osztályt kellett indítaniuk. Az ács ugyan továbbra is a hiányszakmák egyike, változatlan a jelentkezés a kőműves, burkoló mesterségre, ám növekedett például a villanyszerelő szakma iránti érdeklődés.

- Olyannyira, hogy vissza is kellett utasítani jelentkezőket - érzékeltette a helyzetet az igazgató. A javuló tendenciát avval magyarázta, elképzelhető, hogy a 10. évfolyam utáni szakmaismertetőn pozitív kép alakult ki a diákokban erről a képzésről, de sokat jelent a szülői hatás, valamint fontos szempont, hogy a munkaerőpiacon is keresett ez a szaktudás.

A túljelentkezés okán elérték, hogy jobb képességű diákokat tudtak beiskolázni, ami azért is fontos, mert magas szintű elméleti oktatásban részesülnek a képzésében résztvevők. Beszélgetés közben az is kiderült, nem minden képesítésnél feltétel a 10. évfolyam elvégzése, enélkül is szerezhetnek szakmát a 16. életévüket betöltött fiatalok.

- Nem örülünk a szakképzési rendszer folytonos változásának, ám hogy a jelenlegi rugalmasabb és jobban igazodik a munkaerő-piaci helyzethez, az kétségtelen. Fokozottan ösztönzi az iskolákat, hogy piacképes szakmákat tanítsanak. Talán ma még nem sikk szakmunkásképzőt végezni, de jól érzékelhető, hogy a fiatalok többre vágynak, hiszen esetenként a négyéves szakközépiskola erőltetése helyett utólag is szép számban törekednek az érettségi megszerzésére, hároméves képzés keretében - fejtette ki véleményét Merksz Andor igazgató.

- Előbbrelépést jelentene, ha jobb tanulmányi eredményű diákokat vehetnénk fel, hiszen az alapok magasabb szintre helyezése csakúgy, mint a megfelelő munkahelyi bérezés emelné a szakmatanulás rangját. Örvendetes viszont, hogy elég sokan vállalkoznak ezt követően az érettségi megszerzésére - vázolta a helyzetet a szakképzési igazgatóhelyettes.

Nem éppen kedvező hírt osztott meg velünk dr. Borosán Gyula, az MMIK igazgatója, amikor arról tájékoztatott, hogy 15 év után nem iskolázott be újabb tanulókat a Szakiskola. Idén érdeklődés hiányában nem tudtak indítani kilencedik osztályt abban a három szakmacsoportban - asztalos, házvezetőnő, bőrdíszműves - amelyben az utolsó évfolyamok végeznek.

- Részint a nyolcadik osztályból kilépő gyereklétszám csökkenésével magyarázható a kialakult helyzet, valamint úgy érezzük, hogy a viszonylag gyengébb eredményű tanulók is inkább a szakközépiskolai osztályokba jelentkeznek. Bízva abban, hogy behozzák az addigi lemaradást, és érettségihez jutnak - magyarázta Borosán Gyula. Az intézmény szakiskolájába egyébként főleg hátrányos helyzetű gyerekek kerültek, ami nem jelent egyet azzal, hogy gyengébb képességűek lettek volna. Kétségtelen, sokat tettek a diákok korrepetálásáért, felzárkóztatásáért. Az igazgató jó színvonalúnak értékelte a náluk folyó képzést, bizonyság erre, hogy az asztalos tanulók angol nyelvű bizonyítványt is kapnak, s nem okoz számukra gondot az elhelyezkedés sem.

- A mostani végzős osztály sok vonatkozásban, említhetem például a helikoni ünnepséget, felvette a versenyt a szakközépiskolai vagy akár a gimnáziumi tanulókkal. Nem véletlen, hogy többen jelezték, az érettségi bizonyítványt is megszerzik.

Borosán Gyula hangsúlyozta, ha szünetel is náluk a szakiskolai beiskolázás, véglegesen nem szeretnének lemondani az iskolarendszerű oktatásról.

A keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Szemes Péter elégedetten szólt a beiskolázás alakulásáról, annál is inkább, mivel az egyes szakmákra történt túljelentkezés azt is jelentette, hogy jobb tanuló diákok kerülhettek a képzésbe, ami öt évre szól. Azt viszont nem tudja megjósolni, hogy a felemelt tanulmányi idő hoz-e minőségi változást.

- Magam is kíváncsi vagyok, hiszen a korábbi hároméves képzést felemelték előbb kettő plusz kettőre, s tavaly szeptembertől a plusz 2-ből 3 év lett. A szakemberek véleménye eléggé megoszlik ebben a kérdésben, mindenesetre ezt az időt szeretnénk hasznosítani oly módon, hogy a szakiskolai gyakorlati képzés első évét az iskolai tanműhelyben töltse a tanuló, ezt követően pedig két évig vállalkozónál vagy cégnél dolgozzon. Úgy gondoljuk, ez mindenképpen a szakmai színvonal javulását eredményezi.

Utalt arra is, hogy a szakiskolai szakképzési programban való részvétel 50 millió forint értékű fejlesztést jelentett intézményükben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartaná a minőségi oktatás szempontjából, ha kisebb, tíz fős osztályokat lehetne indítani egy-egy szakmában, de más észrevételt is tett a szakképzésre vonatkozóan.

- Nem tudok egyetérteni az állandó változtatással. Még ki sem fut egy rendszer, nem ismerhető az eredménye, de már módosul az egész. Jó lenne, ha alaposabb előkészítés, átgondolás előzné meg ezeket az intézkedéseket - adott hangot véleményének Szemes Péter, aki nem kis büszkeséggel tette hozzá, végzett diákjaik közül szeptemberben nyolcvanan kezdték el az érettségit adó középiskolát.

Merksz Andor, a nagykanizsai Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola igazgatója azt tapasztalja, hogy a hagyományos szakmunkásképzésre változatlan az igény. Sőt, ebben az évben növekedett az előzetes tervekhez képest náluk a beiskolázás, a meghirdetett képzésekre plusz osztályt kellett indítaniuk. Az ács ugyan továbbra is a hiányszakmák egyike, változatlan a jelentkezés a kőműves, burkoló mesterségre, ám növekedett például a villanyszerelő szakma iránti érdeklődés.

- Olyannyira, hogy vissza is kellett utasítani jelentkezőket - érzékeltette a helyzetet az igazgató. A javuló tendenciát avval magyarázta, elképzelhető, hogy a 10. évfolyam utáni szakmaismertetőn pozitív kép alakult ki a diákokban erről a képzésről, de sokat jelent a szülői hatás, valamint fontos szempont, hogy a munkaerőpiacon is keresett ez a szaktudás.

A túljelentkezés okán elérték, hogy jobb képességű diákokat tudtak beiskolázni, ami azért is fontos, mert magas szintű elméleti oktatásban részesülnek a képzésében résztvevők. Beszélgetés közben az is kiderült, nem minden képesítésnél feltétel a 10. évfolyam elvégzése, enélkül is szerezhetnek szakmát a 16. életévüket betöltött fiatalok.

- Nem örülünk a szakképzési rendszer folytonos változásának, ám hogy a jelenlegi rugalmasabb és jobban igazodik a munkaerő-piaci helyzethez, az kétségtelen. Fokozottan ösztönzi az iskolákat, hogy piacképes szakmákat tanítsanak. Talán ma még nem sikk szakmunkásképzőt végezni, de jól érzékelhető, hogy a fiatalok többre vágynak, hiszen esetenként a négyéves szakközépiskola erőltetése helyett utólag is szép számban törekednek az érettségi megszerzésére, hároméves képzés keretében - fejtette ki véleményét Merksz Andor igazgató.

Nem éppen kedvező hírt osztott meg velünk dr. Borosán Gyula, az MMIK igazgatója, amikor arról tájékoztatott, hogy 15 év után nem iskolázott be újabb tanulókat a Szakiskola. Idén érdeklődés hiányában nem tudtak indítani kilencedik osztályt abban a három szakmacsoportban - asztalos, házvezetőnő, bőrdíszműves - amelyben az utolsó évfolyamok végeznek.

- Részint a nyolcadik osztályból kilépő gyereklétszám csökkenésével magyarázható a kialakult helyzet, valamint úgy érezzük, hogy a viszonylag gyengébb eredményű tanulók is inkább a szakközépiskolai osztályokba jelentkeznek. Bízva abban, hogy behozzák az addigi lemaradást, és érettségihez jutnak - magyarázta Borosán Gyula. Az intézmény szakiskolájába egyébként főleg hátrányos helyzetű gyerekek kerültek, ami nem jelent egyet azzal, hogy gyengébb képességűek lettek volna. Kétségtelen, sokat tettek a diákok korrepetálásáért, felzárkóztatásáért. Az igazgató jó színvonalúnak értékelte a náluk folyó képzést, bizonyság erre, hogy az asztalos tanulók angol nyelvű bizonyítványt is kapnak, s nem okoz számukra gondot az elhelyezkedés sem.

- A mostani végzős osztály sok vonatkozásban, említhetem például a helikoni ünnepséget, felvette a versenyt a szakközépiskolai vagy akár a gimnáziumi tanulókkal. Nem véletlen, hogy többen jelezték, az érettségi bizonyítványt is megszerzik.

Borosán Gyula hangsúlyozta, ha szünetel is náluk a szakiskolai beiskolázás, véglegesen nem szeretnének lemondani az iskolarendszerű oktatásról.

A keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Szemes Péter elégedetten szólt a beiskolázás alakulásáról, annál is inkább, mivel az egyes szakmákra történt túljelentkezés azt is jelentette, hogy jobb tanuló diákok kerülhettek a képzésbe, ami öt évre szól. Azt viszont nem tudja megjósolni, hogy a felemelt tanulmányi idő hoz-e minőségi változást.

- Magam is kíváncsi vagyok, hiszen a korábbi hároméves képzést felemelték előbb kettő plusz kettőre, s tavaly szeptembertől a plusz 2-ből 3 év lett. A szakemberek véleménye eléggé megoszlik ebben a kérdésben, mindenesetre ezt az időt szeretnénk hasznosítani oly módon, hogy a szakiskolai gyakorlati képzés első évét az iskolai tanműhelyben töltse a tanuló, ezt követően pedig két évig vállalkozónál vagy cégnél dolgozzon. Úgy gondoljuk, ez mindenképpen a szakmai színvonal javulását eredményezi.

Utalt arra is, hogy a szakiskolai szakképzési programban való részvétel 50 millió forint értékű fejlesztést jelentett intézményükben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartaná a minőségi oktatás szempontjából, ha kisebb, tíz fős osztályokat lehetne indítani egy-egy szakmában, de más észrevételt is tett a szakképzésre vonatkozóan.

- Nem tudok egyetérteni az állandó változtatással. Még ki sem fut egy rendszer, nem ismerhető az eredménye, de már módosul az egész. Jó lenne, ha alaposabb előkészítés, átgondolás előzné meg ezeket az intézkedéseket - adott hangot véleményének Szemes Péter, aki nem kis büszkeséggel tette hozzá, végzett diákjaik közül szeptemberben nyolcvanan kezdték el az érettségit adó középiskolát.

Merksz Andor, a nagykanizsai Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola igazgatója azt tapasztalja, hogy a hagyományos szakmunkásképzésre változatlan az igény. Sőt, ebben az évben növekedett az előzetes tervekhez képest náluk a beiskolázás, a meghirdetett képzésekre plusz osztályt kellett indítaniuk. Az ács ugyan továbbra is a hiányszakmák egyike, változatlan a jelentkezés a kőműves, burkoló mesterségre, ám növekedett például a villanyszerelő szakma iránti érdeklődés.

- Olyannyira, hogy vissza is kellett utasítani jelentkezőket - érzékeltette a helyzetet az igazgató. A javuló tendenciát avval magyarázta, elképzelhető, hogy a 10. évfolyam utáni szakmaismertetőn pozitív kép alakult ki a diákokban erről a képzésről, de sokat jelent a szülői hatás, valamint fontos szempont, hogy a munkaerőpiacon is keresett ez a szaktudás.

A túljelentkezés okán elérték, hogy jobb képességű diákokat tudtak beiskolázni, ami azért is fontos, mert magas szintű elméleti oktatásban részesülnek a képzésében résztvevők. Beszélgetés közben az is kiderült, nem minden képesítésnél feltétel a 10. évfolyam elvégzése, enélkül is szerezhetnek szakmát a 16. életévüket betöltött fiatalok.

- Nem örülünk a szakképzési rendszer folytonos változásának, ám hogy a jelenlegi rugalmasabb és jobban igazodik a munkaerő-piaci helyzethez, az kétségtelen. Fokozottan ösztönzi az iskolákat, hogy piacképes szakmákat tanítsanak. Talán ma még nem sikk szakmunkásképzőt végezni, de jól érzékelhető, hogy a fiatalok többre vágynak, hiszen esetenként a négyéves szakközépiskola erőltetése helyett utólag is szép számban törekednek az érettségi megszerzésére, hároméves képzés keretében - fejtette ki véleményét Merksz Andor igazgató.

Nem éppen kedvező hírt osztott meg velünk dr. Borosán Gyula, az MMIK igazgatója, amikor arról tájékoztatott, hogy 15 év után nem iskolázott be újabb tanulókat a Szakiskola. Idén érdeklődés hiányában nem tudtak indítani kilencedik osztályt abban a három szakmacsoportban - asztalos, házvezetőnő, bőrdíszműves - amelyben az utolsó évfolyamok végeznek.

- Részint a nyolcadik osztályból kilépő gyereklétszám csökkenésével magyarázható a kialakult helyzet, valamint úgy érezzük, hogy a viszonylag gyengébb eredményű tanulók is inkább a szakközépiskolai osztályokba jelentkeznek. Bízva abban, hogy behozzák az addigi lemaradást, és érettségihez jutnak - magyarázta Borosán Gyula. Az intézmény szakiskolájába egyébként főleg hátrányos helyzetű gyerekek kerültek, ami nem jelent egyet azzal, hogy gyengébb képességűek lettek volna. Kétségtelen, sokat tettek a diákok korrepetálásáért, felzárkóztatásáért. Az igazgató jó színvonalúnak értékelte a náluk folyó képzést, bizonyság erre, hogy az asztalos tanulók angol nyelvű bizonyítványt is kapnak, s nem okoz számukra gondot az elhelyezkedés sem.

- A mostani végzős osztály sok vonatkozásban, említhetem például a helikoni ünnepséget, felvette a versenyt a szakközépiskolai vagy akár a gimnáziumi tanulókkal. Nem véletlen, hogy többen jelezték, az érettségi bizonyítványt is megszerzik.

Borosán Gyula hangsúlyozta, ha szünetel is náluk a szakiskolai beiskolázás, véglegesen nem szeretnének lemondani az iskolarendszerű oktatásról.

A keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Szemes Péter elégedetten szólt a beiskolázás alakulásáról, annál is inkább, mivel az egyes szakmákra történt túljelentkezés azt is jelentette, hogy jobb tanuló diákok kerülhettek a képzésbe, ami öt évre szól. Azt viszont nem tudja megjósolni, hogy a felemelt tanulmányi idő hoz-e minőségi változást.

- Magam is kíváncsi vagyok, hiszen a korábbi hároméves képzést felemelték előbb kettő plusz kettőre, s tavaly szeptembertől a plusz 2-ből 3 év lett. A szakemberek véleménye eléggé megoszlik ebben a kérdésben, mindenesetre ezt az időt szeretnénk hasznosítani oly módon, hogy a szakiskolai gyakorlati képzés első évét az iskolai tanműhelyben töltse a tanuló, ezt követően pedig két évig vállalkozónál vagy cégnél dolgozzon. Úgy gondoljuk, ez mindenképpen a szakmai színvonal javulását eredményezi.

Utalt arra is, hogy a szakiskolai szakképzési programban való részvétel 50 millió forint értékű fejlesztést jelentett intézményükben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartaná a minőségi oktatás szempontjából, ha kisebb, tíz fős osztályokat lehetne indítani egy-egy szakmában, de más észrevételt is tett a szakképzésre vonatkozóan.

- Nem tudok egyetérteni az állandó változtatással. Még ki sem fut egy rendszer, nem ismerhető az eredménye, de már módosul az egész. Jó lenne, ha alaposabb előkészítés, átgondolás előzné meg ezeket az intézkedéseket - adott hangot véleményének Szemes Péter, aki nem kis büszkeséggel tette hozzá, végzett diákjaik közül szeptemberben nyolcvanan kezdték el az érettségit adó középiskolát.

Merksz Andor, a nagykanizsai Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola igazgatója azt tapasztalja, hogy a hagyományos szakmunkásképzésre változatlan az igény. Sőt, ebben az évben növekedett az előzetes tervekhez képest náluk a beiskolázás, a meghirdetett képzésekre plusz osztályt kellett indítaniuk. Az ács ugyan továbbra is a hiányszakmák egyike, változatlan a jelentkezés a kőműves, burkoló mesterségre, ám növekedett például a villanyszerelő szakma iránti érdeklődés.

- Olyannyira, hogy vissza is kellett utasítani jelentkezőket - érzékeltette a helyzetet az igazgató. A javuló tendenciát avval magyarázta, elképzelhető, hogy a 10. évfolyam utáni szakmaismertetőn pozitív kép alakult ki a diákokban erről a képzésről, de sokat jelent a szülői hatás, valamint fontos szempont, hogy a munkaerőpiacon is keresett ez a szaktudás.

A túljelentkezés okán elérték, hogy jobb képességű diákokat tudtak beiskolázni, ami azért is fontos, mert magas szintű elméleti oktatásban részesülnek a képzésében résztvevők. Beszélgetés közben az is kiderült, nem minden képesítésnél feltétel a 10. évfolyam elvégzése, enélkül is szerezhetnek szakmát a 16. életévüket betöltött fiatalok.

- Nem örülünk a szakképzési rendszer folytonos változásának, ám hogy a jelenlegi rugalmasabb és jobban igazodik a munkaerő-piaci helyzethez, az kétségtelen. Fokozottan ösztönzi az iskolákat, hogy piacképes szakmákat tanítsanak. Talán ma még nem sikk szakmunkásképzőt végezni, de jól érzékelhető, hogy a fiatalok többre vágynak, hiszen esetenként a négyéves szakközépiskola erőltetése helyett utólag is szép számban törekednek az érettségi megszerzésére, hároméves képzés keretében - fejtette ki véleményét Merksz Andor igazgató.

- Részint a nyolcadik osztályból kilépő gyereklétszám csökkenésével magyarázható a kialakult helyzet, valamint úgy érezzük, hogy a viszonylag gyengébb eredményű tanulók is inkább a szakközépiskolai osztályokba jelentkeznek. Bízva abban, hogy behozzák az addigi lemaradást, és érettségihez jutnak - magyarázta Borosán Gyula. Az intézmény szakiskolájába egyébként főleg hátrányos helyzetű gyerekek kerültek, ami nem jelent egyet azzal, hogy gyengébb képességűek lettek volna. Kétségtelen, sokat tettek a diákok korrepetálásáért, felzárkóztatásáért. Az igazgató jó színvonalúnak értékelte a náluk folyó képzést, bizonyság erre, hogy az asztalos tanulók angol nyelvű bizonyítványt is kapnak, s nem okoz számukra gondot az elhelyezkedés sem.

- A mostani végzős osztály sok vonatkozásban, említhetem például a helikoni ünnepséget, felvette a versenyt a szakközépiskolai vagy akár a gimnáziumi tanulókkal. Nem véletlen, hogy többen jelezték, az érettségi bizonyítványt is megszerzik.

Borosán Gyula hangsúlyozta, ha szünetel is náluk a szakiskolai beiskolázás, véglegesen nem szeretnének lemondani az iskolarendszerű oktatásról.

A keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója, Szemes Péter elégedetten szólt a beiskolázás alakulásáról, annál is inkább, mivel az egyes szakmákra történt túljelentkezés azt is jelentette, hogy jobb tanuló diákok kerülhettek a képzésbe, ami öt évre szól. Azt viszont nem tudja megjósolni, hogy a felemelt tanulmányi idő hoz-e minőségi változást.

- Magam is kíváncsi vagyok, hiszen a korábbi hároméves képzést felemelték előbb kettő plusz kettőre, s tavaly szeptembertől a plusz 2-ből 3 év lett. A szakemberek véleménye eléggé megoszlik ebben a kérdésben, mindenesetre ezt az időt szeretnénk hasznosítani oly módon, hogy a szakiskolai gyakorlati képzés első évét az iskolai tanműhelyben töltse a tanuló, ezt követően pedig két évig vállalkozónál vagy cégnél dolgozzon. Úgy gondoljuk, ez mindenképpen a szakmai színvonal javulását eredményezi.

Utalt arra is, hogy a szakiskolai szakképzési programban való részvétel 50 millió forint értékű fejlesztést jelentett intézményükben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartaná a minőségi oktatás szempontjából, ha kisebb, tíz fős osztályokat lehetne indítani egy-egy szakmában, de más észrevételt is tett a szakképzésre vonatkozóan.

- Nem tudok egyetérteni az állandó változtatással. Még ki sem fut egy rendszer, nem ismerhető az eredménye, de már módosul az egész. Jó lenne, ha alaposabb előkészítés, átgondolás előzné meg ezeket az intézkedéseket - adott hangot véleményének Szemes Péter, aki nem kis büszkeséggel tette hozzá, végzett diákjaik közül szeptemberben nyolcvanan kezdték el az érettségit adó középiskolát.

Merksz Andor, a nagykanizsai Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola igazgatója azt tapasztalja, hogy a hagyományos szakmunkásképzésre változatlan az igény. Sőt, ebben az évben növekedett az előzetes tervekhez képest náluk a beiskolázás, a meghirdetett képzésekre plusz osztályt kellett indítaniuk. Az ács ugyan továbbra is a hiányszakmák egyike, változa