Nosztalgia és idegenforgalom

Gyenesdiáson a bálványos regős présből csordogáló friss mustot csak az nem kóstolta meg, aki inkább a jóféle borok közül választott magának toroköblítőt. Mindkét tábor igen népes volt, a szombati gyenesdiási szüreti vigasság nyitányaként a körforgalomnál nagy tömeg figyelte, hogy a százesztendős szerkezet milyen módon is működött.

Mert működött, hiszen a településen, s környékén már több ezer évvel ezelőtt is hagyománya volt a szőlőtermesztésnek és borászkodásnak.

- Akkoriban kultikus jelentősége volt a borral kapcsolatos rendezvényeknek, mára ez nagyot változott: a program lényegét a nosztalgia és az idegenforgalom adja - fogalmazott Páli Lajos, a szüreti vigasság bírója.

- Persze, az ilyen összejövetelek egyértelműen népszerűsítik a helyi nedűket, de nem ez a fő cél, a programot a magunk kedvéért szervezzük, elsősorban a helyi és környékbeli lakosságnak szól. Igaz, hogy ezen a vidéken a szőlőt jószerivel kipusztította az idegenforgalom, a hajdanvolt termőterületnek csupán az öt százaléka van meg, de a szép hagyományokat ápolni, tartani kívánjuk, s a gyakorlatban is támogatjuk a szőlészkedőket.

A bíró - aki a közelmúltban megjelent könyvében feldolgozta a település szőlészeti múltját - fontos tényként említette, hogy a szüreti vigasság megnyújtja az idegenforgalmi szezont. Ez szombaton délután jól látszott, hiszen a helyi lakosságon kívül számos külföldi turista is kóstolgatva figyelte a szünet nélkül zajló eseményeket. Utóbbiakból pedig nem volt hiány, a préselést követően a népdalkör, valamint a férfiak alkotta dalárda adott műsort, majd indult a színes, parádés felvonulás. A menet a Nádas csárdánál fejezte be útját, ahol a gyenesdiási művészeti csoportok fellépésével folklórműsor kezdődött.

- Visszacsalogatná a fiatalokat és felpezsdülne az élet a szőlőhegyen, ha sikerülne a gazdákat összefogni a közművek, de legalább a villany kiépítésére - ez már Nagykutason hangzott el, Baumgartner József polgármester köszöntőjében, ők ugyancsak szombaton rendeztek szüreti ünnepséget. Rámutatott, hogy mind többen találnak otthonra a faluban, köszönhetően a rendszerváltás óta megvalósított közműfejlesztéseknek is, így a lakosság száma majdnem félezerre gyarapodott a másfél évtized alatt. Reményei szerint hasonló vonzerővel bírnának a szőlőhegyen is az életet segítő beruházások.

Az ünnepség vendégeként Vig László országgyűlési képviselő a hagyományok fontosságáról beszélt.

Nagykutason idén hetedik alkalommal tartották meg a hegyi búcsút, amióta felújították a birtokosok által 1913-ban állított kőkeresztet. Két éve pedig a szüreti felvonulásnak is a 130 gazda által gondozott hegygerinc ad helyet, ahol szombaton plébánosuk, Andor Zoltán celebrálta misével kezdődött az ünnep.

A köszöntő szavak után a szüreti felvonulás résztvevői Lukács Richárd, Ricsi kisbíró vezetésével látogatták végig a gazdákat. A seregletben jó néhányan gondoskodtak a vidám hangulatról.