Belföld

2006.09.09. 02:25

Magyar-horvát király alapította

Varasd (mj) - Pompás külsőségek közepette emlékeztek meg teg- nap a horvátországi Varasd megye alapításá- nak 825. évfordulójáról.

Mórocz Zsolt

Varasd (mj) - Pompás külsőségek közepette emlékeztek meg teg-

nap a horvátországi Varasd megye alapításá-

nak 825. évfordulójáról.

Varasd óvárosában a történelmi huszárgárda felvonulása - köztük az egerszegi első Huszár Ezred, Csondor Csabával az élen - vezette be az ünnepséget. A vendégek sorában ott volt Stjepan Mesic köztársasági elnök, valamint Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Sifter Rózsa megyei főjegyző.

Varasd megyéről a magyar-horvát király, III. Béla idejében esik említés először, történetesen 1181-ben. A megye első számú vezetőiként számon tartott főispánok közt olyan nevek is találhatók, mint Báthory István vagy az Erdődy-család tagjai. Ez utóbbiak a XVII. századtól egészen a XIX. századig játszottak szerepet a Dráva menti régió közéletében. Akad a famíliában olyan is, aki 1790-ben azért emelt szót a pozsonyi országgyűlésben, hogy ne tegyék kötelezővé a magyar nyelv használatát Horvátországban.

A megyerendszer - megszakítás nélkül - egészen 1920-ig élt szomszédunknál. Ekkor alakult meg a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság, amely eltörölte a sok évszázados közigazgatási formát. Visszaállítására 1993-ban született döntés az immár függetlenné vált köztársaság parlamentjében, a száborban.

Az ünnepség a városi színházteremben megyegyűléssel folytatódott. A jelenlévők Horvátország közelmúltbeli történelmére emlékezve egyperces néma felállással adóztak a honvédő háború hőseinek emléke előtt. A továbbiakban Radimir Cacic főispán köszöntötte a megjelenteket, köztük a Magyarországról (Zala megyéből), valamint Ausztriából érkezett küldöttséget. A szónok többek közt megemlítette, hogy Varasd egy időben Horvátország fővárosa is volt. A megye jelenleg hat várossal és huszonkettő községgel rendelkezik. A közgyűlés végén kitüntetéseket adományoztak. Stjepan Mesic köztársasági elnököt Varasd megye díszpolgára címmel tüntették ki. Az elnök megköszönve az elismerést kiemelte, hogy Varasd megye jó kapcsolatokat épít a szomszédos országokkal is. A díszpolgári cím az államfő szerint annak a politikának is szól, amelyet ő folytat: ez pedig nem más, mint igazodás az európai standardokhoz.

nap a horvátországi Varasd megye alapításá-

nak 825. évfordulójáról.

Varasd óvárosában a történelmi huszárgárda felvonulása - köztük az egerszegi első Huszár Ezred, Csondor Csabával az élen - vezette be az ünnepséget. A vendégek sorában ott volt Stjepan Mesic köztársasági elnök, valamint Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Sifter Rózsa megyei főjegyző.

Varasd megyéről a magyar-horvát király, III. Béla idejében esik említés először, történetesen 1181-ben. A megye első számú vezetőiként számon tartott főispánok közt olyan nevek is találhatók, mint Báthory István vagy az Erdődy-család tagjai. Ez utóbbiak a XVII. századtól egészen a XIX. századig játszottak szerepet a Dráva menti régió közéletében. Akad a famíliában olyan is, aki 1790-ben azért emelt szót a pozsonyi országgyűlésben, hogy ne tegyék kötelezővé a magyar nyelv használatát Horvátországban.

A megyerendszer - megszakítás nélkül - egészen 1920-ig élt szomszédunknál. Ekkor alakult meg a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság, amely eltörölte a sok évszázados közigazgatási formát. Visszaállítására 1993-ban született döntés az immár függetlenné vált köztársaság parlamentjében, a száborban.

Az ünnepség a városi színházteremben megyegyűléssel folytatódott. A jelenlévők Horvátország közelmúltbeli történelmére emlékezve egyperces néma felállással adóztak a honvédő háború hőseinek emléke előtt. A továbbiakban Radimir Cacic főispán köszöntötte a megjelenteket, köztük a Magyarországról (Zala megyéből), valamint Ausztriából érkezett küldöttséget. A szónok többek közt megemlítette, hogy Varasd egy időben Horvátország fővárosa is volt. A megye jelenleg hat várossal és huszonkettő községgel rendelkezik. A közgyűlés végén kitüntetéseket adományoztak. Stjepan Mesic köztársasági elnököt Varasd megye díszpolgára címmel tüntették ki. Az elnök megköszönve az elismerést kiemelte, hogy Varasd megye jó kapcsolatokat épít a szomszédos országokkal is. A díszpolgári cím az államfő szerint annak a politikának is szól, amelyet ő folytat: ez pedig nem más, mint igazodás az európai standardokhoz.

nap a horvátországi Varasd megye alapításá-

nak 825. évfordulójáról.

Varasd óvárosában a történelmi huszárgárda felvonulása - köztük az egerszegi első Huszár Ezred, Csondor Csabával az élen - vezette be az ünnepséget. A vendégek sorában ott volt Stjepan Mesic köztársasági elnök, valamint Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Sifter Rózsa megyei főjegyző.

Varasd megyéről a magyar-horvát király, III. Béla idejében esik említés először, történetesen 1181-ben. A megye első számú vezetőiként számon tartott főispánok közt olyan nevek is találhatók, mint Báthory István vagy az Erdődy-család tagjai. Ez utóbbiak a XVII. századtól egészen a XIX. századig játszottak szerepet a Dráva menti régió közéletében. Akad a famíliában olyan is, aki 1790-ben azért emelt szót a pozsonyi országgyűlésben, hogy ne tegyék kötelezővé a magyar nyelv használatát Horvátországban.

A megyerendszer - megszakítás nélkül - egészen 1920-ig élt szomszédunknál. Ekkor alakult meg a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság, amely eltörölte a sok évszázados közigazgatási formát. Visszaállítására 1993-ban született döntés az immár függetlenné vált köztársaság parlamentjében, a száborban.

Az ünnepség a városi színházteremben megyegyűléssel folytatódott. A jelenlévők Horvátország közelmúltbeli történelmére emlékezve egyperces néma felállással adóztak a honvédő háború hőseinek emléke előtt. A továbbiakban Radimir Cacic főispán köszöntötte a megjelenteket, köztük a Magyarországról (Zala megyéből), valamint Ausztriából érkezett küldöttséget. A szónok többek közt megemlítette, hogy Varasd egy időben Horvátország fővárosa is volt. A megye jelenleg hat várossal és huszonkettő községgel rendelkezik. A közgyűlés végén kitüntetéseket adományoztak. Stjepan Mesic köztársasági elnököt Varasd megye díszpolgára címmel tüntették ki. Az elnök megköszönve az elismerést kiemelte, hogy Varasd megye jó kapcsolatokat épít a szomszédos országokkal is. A díszpolgári cím az államfő szerint annak a politikának is szól, amelyet ő folytat: ez pedig nem más, mint igazodás az európai standardokhoz.

nak 825. évfordulójáról.

Varasd óvárosában a történelmi huszárgárda felvonulása - köztük az egerszegi első Huszár Ezred, Csondor Csabával az élen - vezette be az ünnepséget. A vendégek sorában ott volt Stjepan Mesic köztársasági elnök, valamint Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Sifter Rózsa megyei főjegyző.

Varasd megyéről a magyar-horvát király, III. Béla idejében esik említés először, történetesen 1181-ben. A megye első számú vezetőiként számon tartott főispánok közt olyan nevek is találhatók, mint Báthory István vagy az Erdődy-család tagjai. Ez utóbbiak a XVII. századtól egészen a XIX. századig játszottak szerepet a Dráva menti régió közéletében. Akad a famíliában olyan is, aki 1790-ben azért emelt szót a pozsonyi országgyűlésben, hogy ne tegyék kötelezővé a magyar nyelv használatát Horvátországban.

A megyerendszer - megszakítás nélkül - egészen 1920-ig élt szomszédunknál. Ekkor alakult meg a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság, amely eltörölte a sok évszázados közigazgatási formát. Visszaállítására 1993-ban született döntés az immár függetlenné vált köztársaság parlamentjében, a száborban.

Az ünnepség a városi színházteremben megyegyűléssel folytatódott. A jelenlévők Horvátország közelmúltbeli történelmére emlékezve egyperces néma felállással adóztak a honvédő háború hőseinek emléke előtt. A továbbiakban Radimir Cacic főispán köszöntötte a megjelenteket, köztük a Magyarországról (Zala megyéből), valamint Ausztriából érkezett küldöttséget. A szónok többek közt megemlítette, hogy Varasd egy időben Horvátország fővárosa is volt. A megye jelenleg hat várossal és huszonkettő községgel rendelkezik. A közgyűlés végén kitüntetéseket adományoztak. Stjepan Mesic köztársasági elnököt Varasd megye díszpolgára címmel tüntették ki. Az elnök megköszönve az elismerést kiemelte, hogy Varasd megye jó kapcsolatokat épít a szomszédos országokkal is. A díszpolgári cím az államfő szerint annak a politikának is szól, amelyet ő folytat: ez pedig nem más, mint igazodás az európai standardokhoz.

nak 825. évfordulójáról.

Varasd óvárosában a történelmi huszárgárda felvonulása - köztük az egerszegi első Huszár Ezred, Csondor Csabával az élen - vezette be az ünnepséget. A vendégek sorában ott volt Stjepan Mesic köztársasági elnök, valamint Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Sifter Rózsa megyei főjegyző.

Varasd megyéről a magyar-horvát király, III. Béla idejében esik említés először, történetesen 1181-ben. A megye első számú vezetőiként számon tartott főispánok közt olyan nevek is találhatók, mint Báthory István vagy az Erdődy-család tagjai. Ez utóbbiak a XVII. századtól egészen a XIX. századig játszottak szerepet a Dráva menti régió közéletében. Akad a famíliában olyan is, aki 1790-ben azért emelt szót a pozsonyi országgyűlésben, hogy ne tegyék kötelezővé a magyar nyelv használatát Horvátországban.

A megyerendszer - megszakítás nélkül - egészen 1920-ig élt szomszédunknál. Ekkor alakult meg a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság, amely eltörölte a sok évszázados közigazgatási formát. Visszaállítására 1993-ban született döntés az immár függetlenné vált köztársaság parlamentjében, a száborban.

Az ünnepség a városi színházteremben megyegyűléssel folytatódott. A jelenlévők Horvátország közelmúltbeli történelmére emlékezve egyperces néma felállással adóztak a honvédő háború hőseinek emléke előtt. A továbbiakban Radimir Cacic főispán köszöntötte a megjelenteket, köztük a Magyarországról (Zala megyéből), valamint Ausztriából érkezett küldöttséget. A szónok többek közt megemlítette, hogy Varasd egy időben Horvátország fővárosa is volt. A megye jelenleg hat várossal és huszonkettő községgel rendelkezik. A közgyűlés végén kitüntetéseket adományoztak. Stjepan Mesic köztársasági elnököt Varasd megye díszpolgára címmel tüntették ki. Az elnök megköszönve az elismerést kiemelte, hogy Varasd megye jó kapcsolatokat épít a szomszédos országokkal is. A díszpolgári cím az államfő szerint annak a politikának is szól, amelyet ő folytat: ez pedig nem más, mint igazodás az európai standardokhoz.

Varasd óvárosában a történelmi huszárgárda felvonulása - köztük az egerszegi első Huszár Ezred, Csondor Csabával az élen - vezette be az ünnepséget. A vendégek sorában ott volt Stjepan Mesic köztársasági elnök, valamint Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Sifter Rózsa megyei főjegyző.

Varasd megyéről a magyar-horvát király, III. Béla idejében esik említés először, történetesen 1181-ben. A megye első számú vezetőiként számon tartott főispánok közt olyan nevek is találhatók, mint Báthory István vagy az Erdődy-család tagjai. Ez utóbbiak a XVII. századtól egészen a XIX. századig játszottak szerepet a Dráva menti régió közéletében. Akad a famíliában olyan is, aki 1790-ben azért emelt szót a pozsonyi országgyűlésben, hogy ne tegyék kötelezővé a magyar nyelv használatát Horvátországban.

A megyerendszer - megszakítás nélkül - egészen 1920-ig élt szomszédunknál. Ekkor alakult meg a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság, amely eltörölte a sok évszázados közigazgatási formát. Visszaállítására 1993-ban született döntés az immár függetlenné vált köztársaság parlamentjében, a száborban.

Az ünnepség a városi színházteremben megyegyűléssel folytatódott. A jelenlévők Horvátország közelmúltbeli történelmére emlékezve egyperces néma felállással adóztak a honvédő háború hőseinek emléke előtt. A továbbiakban Radimir Cacic főispán köszöntötte a megjelenteket, köztük a Magyarországról (Zala megyéből), valamint Ausztriából érkezett küldöttséget. A szónok többek közt megemlítette, hogy Varasd egy időben Horvátország fővárosa is volt. A megye jelenleg hat várossal és huszonkettő községgel rendelkezik. A közgyűlés végén kitüntetéseket adományoztak. Stjepan Mesic köztársasági elnököt Varasd megye díszpolgára címmel tüntették ki. Az elnök megköszönve az elismerést kiemelte, hogy Varasd megye jó kapcsolatokat épít a szomszédos országokkal is. A díszpolgári cím az államfő szerint annak a politikának is szól, amelyet ő folytat: ez pedig nem más, mint igazodás az európai standardokhoz.

Varasd megyéről a magyar-horvát király, III. Béla idejében esik említés először, történetesen 1181-ben. A megye első számú vezetőiként számon tartott főispánok közt olyan nevek is találhatók, mint Báthory István vagy az Erdődy-család tagjai. Ez utóbbiak a XVII. századtól egészen a XIX. századig játszottak szerepet a Dráva menti régió közéletében. Akad a famíliában olyan is, aki 1790-ben azért emelt szót a pozsonyi országgyűlésben, hogy ne tegyék kötelezővé a magyar nyelv használatát Horvátországban.

A megyerendszer - megszakítás nélkül - egészen 1920-ig élt szomszédunknál. Ekkor alakult meg a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság, amely eltörölte a sok évszázados közigazgatási formát. Visszaállítására 1993-ban született döntés az immár függetlenné vált köztársaság parlamentjében, a száborban.

Az ünnepség a városi színházteremben megyegyűléssel folytatódott. A jelenlévők Horvátország közelmúltbeli történelmére emlékezve egyperces néma felállással adóztak a honvédő háború hőseinek emléke előtt. A továbbiakban Radimir Cacic főispán köszöntötte a megjelenteket, köztük a Magyarországról (Zala megyéből), valamint Ausztriából érkezett küldöttséget. A szónok többek közt megemlítette, hogy Varasd egy időben Horvátország fővárosa is volt. A megye jelenleg hat várossal és huszonkettő községgel rendelkezik. A közgyűlés végén kitüntetéseket adományoztak. Stjepan Mesic köztársasági elnököt Varasd megye díszpolgára címmel tüntették ki. Az elnök megköszönve az elismerést kiemelte, hogy Varasd megye jó kapcsolatokat épít a szomszédos országokkal is. A díszpolgári cím az államfő szerint annak a politikának is szól, amelyet ő folytat: ez pedig nem más, mint igazodás az európai standardokhoz.

Varasd megyéről a magyar-horvát király, III. Béla idejében esik említés először, történetesen 1181-ben. A megye első számú vezetőiként számon tartott főispánok közt olyan nevek is találhatók, mint Báthory István vagy az Erdődy-család tagjai. Ez utóbbiak a XVII. századtól egészen a XIX. századig játszottak szerepet a Dráva menti régió közéletében. Akad a famíliában olyan is, aki 1790-ben azért emelt szót a pozsonyi országgyűlésben, hogy ne tegyék kötelezővé a magyar nyelv használatát Horvátországban.

A megyerendszer - megszakítás nélkül - egészen 1920-ig élt szomszédunknál. Ekkor alakult meg a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság, amely eltörölte a sok évszázados közigazgatási formát. Visszaállítására 1993-ban született döntés az immár függetlenné vált köztársaság parlamentjében, a száborban.

Az ünnepség a városi színházteremben megyegyűléssel folytatódott. A jelenlévők Horvátország közelmúltbeli történelmére emlékezve egyperces néma felállással adóztak a honvédő háború hőseinek emléke előtt. A továbbiakban Radimir Cacic főispán köszöntötte a megjelenteket, köztük a Magyarországról (Zala megyéből), valamint Ausztriából érkezett küldöttséget. A szónok többek közt megemlítette, hogy Varasd egy időben Horvátország fővárosa is volt. A megye jelenleg hat várossal és huszonkettő községgel rendelkezik. A közgyűlés végén kitüntetéseket adományoztak. Stjepan Mesic köztársasági elnököt Varasd megye díszpolgára címmel tüntették ki. Az elnök megköszönve az elismerést kiemelte, hogy Varasd megye jó kapcsolatokat épít a szomszédos országokkal is. A díszpolgári cím az államfő szerint annak a politikának is szól, amelyet ő folytat: ez pedig nem más, mint igazodás az európai standardokhoz.

A megyerendszer - megszakítás nélkül - egészen 1920-ig élt szomszédunknál. Ekkor alakult meg a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság, amely eltörölte a sok évszázados közigazgatási formát. Visszaállítására 1993-ban született döntés az immár függetlenné vált köztársaság parlamentjében, a száborban.

Az ünnepség a városi színházteremben megyegyűléssel folytatódott. A jelenlévők Horvátország közelmúltbeli történelmére emlékezve egyperces néma felállással adóztak a honvédő háború hőseinek emléke előtt. A továbbiakban Radimir Cacic főispán köszöntötte a megjelenteket, köztük a Magyarországról (Zala megyéből), valamint Ausztriából érkezett küldöttséget. A szónok többek közt megemlítette, hogy Varasd egy időben Horvátország fővárosa is volt. A megye jelenleg hat várossal és huszonkettő községgel rendelkezik. A közgyűlés végén kitüntetéseket adományoztak. Stjepan Mesic köztársasági elnököt Varasd megye díszpolgára címmel tüntették ki. Az elnök megköszönve az elismerést kiemelte, hogy Varasd megye jó kapcsolatokat épít a szomszédos országokkal is. A díszpolgári cím az államfő szerint annak a politikának is szól, amelyet ő folytat: ez pedig nem más, mint igazodás az európai standardokhoz.

A megyerendszer - megszakítás nélkül - egészen 1920-ig élt szomszédunknál. Ekkor alakult meg a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság, amely eltörölte a sok évszázados közigazgatási formát. Visszaállítására 1993-ban született döntés az immár függetlenné vált köztársaság parlamentjében, a száborban.

Az ünnepség a városi színházteremben megyegyűléssel folytatódott. A jelenlévők Horvátország közelmúltbeli történelmére emlékezve egyperces néma felállással adóztak a honvédő háború hőseinek emléke előtt. A továbbiakban Radimir Cacic főispán köszöntötte a megjelenteket, köztük a Magyarországról (Zala megyéből), valamint Ausztriából érkezett küldöttséget. A szónok többek közt megemlítette, hogy Varasd egy időben Horvátország fővárosa is volt. A megye jelenleg hat várossal és huszonkettő községgel rendelkezik. A közgyűlés végén kitüntetéseket adományoztak. Stjepan Mesic köztársasági elnököt Varasd megye díszpolgára címmel tüntették ki. Az elnök megköszönve az elismerést kiemelte, hogy Varasd megye jó kapcsolatokat épít a szomszédos országokkal is. A díszpolgári cím az államfő szerint annak a politikának is szól, amelyet ő folytat: ez pedig nem más, mint igazodás az európai standardokhoz.

Az ünnepség a városi színházteremben megyegyűléssel folytatódott. A jelenlévők Horvátország közelmúltbeli történelmére emlékezve egyperces néma felállással adóztak a honvédő háború hőseinek emléke előtt. A továbbiakban Radimir Cacic főispán köszöntötte a megjelenteket, köztük a Magyarországról (Zala megyéből), valamint Ausztriából érkezett küldöttséget. A szónok többek közt megemlítette, hogy Varasd egy időben Horvátország fővárosa is volt. A megye jelenleg hat várossal és huszonkettő községgel rendelkezik. A közgyűlés végén kitüntetéseket adományoztak. Stjepan Mesic köztársasági elnököt Varasd megye díszpolgára címmel tüntették ki. Az elnök megköszönve az elismerést kiemelte, hogy Varasd megye jó kapcsolatokat épít a szomszédos országokkal is. A díszpolgári cím az államfő szerint annak a politikának is szól, amelyet ő folytat: ez pedig nem más, mint igazodás az európai standardokhoz.

Az ünnepség a városi színházteremben megyegyűléssel folytatódott. A jelenlévők Horvátország közelmúltbeli történelmére emlékezve egyperces néma felállással adóztak a honvédő háború hőseinek emléke előtt. A továbbiakban Radimir Cacic főispán köszöntötte a megjelenteket, köztük a Magyarországról (Zala megyéből), valamint Ausztriából érkezett küldöttséget. A szónok többek közt megemlítette, hogy Varasd egy időben Horvátország fővárosa is volt. A megye jelenleg hat várossal és huszonkettő községgel rendelkezik. A közgyűlés végén kitüntetéseket adományoztak. Stjepan Mesic köztársasági elnököt Varasd megye díszpolgára címmel tüntették ki. Az elnök megköszönve az elismerést kiemelte, hogy Varasd megye jó kapcsolatokat épít a szomszédos országokkal is. A díszpolgári cím az államfő szerint annak a politikának is szól, amelyet ő folytat: ez pedig nem más, mint igazodás az európai standardokhoz.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!