Előtérben a járulékok

Mint Sergyán Ödöntől, az adóhivatal megyei ellenőrzési igazgatóhelyettesétől megtudtuk, a szeptemberi törvényi változások teszik különösen aktuálissá e témát. Emlékeztetett rá, szeptembertől a a foglalkoztató, a főállású egyéni vállalkozó, az EVA-s egyéni vállalkozó és a társas vállalkozások számára új előírás az úgynevezett minimum járulékalap. Az új kifejezés - mint már írtunk róla - azt jelenti, hogy az említett, járulékfizetésre kötelezett körnek a tb-járulékot havonta legalább 125 ezer forint után kell megfizetni, részmunkaidő esetén pedig az arányos része szerint. A fizetések persze nem mindenhol érik el a dupla-tb alap mértékét - vetettük fel.

- Ha a járulékalapot képező jövedelem a minimum járulékalapot nem éri el, a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó illetve társas vállalkozás a törvény szerint bejelentést tehet az adóhatósághoz erről, és a tb-járulékot a tényleges jövedelem után fizeti meg - mondta Sergyán Ödön.

- Természetesen az állami adóhatóság a bejelentések valóságtartalmát, különösen a vállalkozásból származó jövedelmekre figyelemmel vizsgálhatja és vizsgálni is fogja - tette hozzá az igazgatóhelyettes.

Az utóbbi időszak ellenőrzési tapasztalatai alapján elmondta, az eddigi adóellenőrzések során is rendszeresen ellenőrizték a foglalkoztatók és foglalkoztatottak közötti jogviszonyok szabályszerűségét, a helyes járulékalapok meghatározását és a járulékkötelezettségek megfizetését.

Az ellenőrzések során előfordult például, hogy egy teherfuvarozó vállalkozás nem jelentette be minden gépkocsivezetőjét. A sofőrökkel szóban állapodtak meg, de nem kezelték őket biztosítottnak és nem is fizették a dolgozók után a járulékokat. A menetlevelek alapján fény derült a munkáltató jogszerűtlen módszerére. Egy műanyagfeldolgozó vállalkozásnál pedig úgy gondolták, nem járulékköteles a külföldi személyeknek (román állampolgárokról volt szó) a cégnél történő munkavégzése. Tévesen értelmezték a jogviszonyt, miszerint egy közös romániai telephely beindításához szükséges betanítási munkákat végeztek a munkavállalók.

- Egy hegesztőkészülék-javítással, szállítóeszköz- gyártással foglalkozó vállalkozás pedig az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása utáni járulékfizetési kötelezettségeit nem teljesítette. Az adóellenőrök a konkrét személyek ismerete nélkül is megállapították a járulék-kötelezettségeket az elszámolt díjazás folyományaként. Más esetben a dolgozó által becsatolt munkaszerződés alapján állapítottuk meg a járulékfizetési kötelezettséget a vállalkozás terhére, és regisztráltattuk a foglalkoztatási jogviszonyt. A munkavállalónak ez a nyugdíj és táppénz megállapításánál szükséges - ismertetett néhány tipikus esetet az igazgatóhelyettes.

Sergyán Ödön elmondta, szeptemberig mintegy 31,5 millió forint egészségbiztosítási és 47,4 millió forint nyugdíjbiztosítási járulékkülönbözetet tártak fel az ellenőrzések során.