Belföld

2006.07.26. 11:21

A sovány szántóföldbe fákat is ültethetnénk

<div align="justify"><strong>Fejér megye (GG) – Hazánk </strong><strong>erdősültsége 19 </strong><strong>százalékos, ezen belül </strong><strong>Fejér megyéé 12 százalék. </strong><strong>Ám ez a sereghajtó </strong><strong>szerep nem kőbe vésett.</strong></div>

nincs nev

Dunántúlon ezzel sereghajtók vagyunk, de nem azért, mert rosszabbak erdészeink, mint az ország más tájain, hanem Fejér megye déli része, konkrétan a Mezőföld éghajlata, talajadottságai az Alföldéhez hasonlóak.

Fejér megyében az erdők funkcionális megosztottsága a következő: a védelmi erdők aránya ötvenszázalékos – ez
az országos átlagot messze meghaladja – csakúgy, mint az állami tulajdonú erdők aránya. Az éves növedék hatvan százaléka kitermelésre (véghasznosításra) kerül, tehát nem beszélhetünk úgynevezett "rablógazdálkodásról" e területen, noha egy-egy tarvágás látványa valóban nem szívderítő, s a természetért aggódókat minden fakivágás gyanakvással tölti el.

A megyénk fafaj- összetétele ugyancsak nem ideális, mivel ötven százalékban dominál az akác és a cser – mely
kevésbé értékes faanyagot produkál – és csak tizenkét százalékos a kocsányos tölgy aránya, mely értékesebb fát
jelent. Nagyobb, összefüggő tömb tölgyből és bükkből csupán a Bakony keleti részében, és a Vértes hegység velencei dombságában található. 

Egy biztos: a mezőgazdasági túltermelés és a csökkenő állatállomány az agráriumban az erdőtelepítéssel kínálhat az alternatívát, mégpedig olyat, amely tájnak, embernek, környezetnek ideális „vetésforgó” lehet. Különösen igaz ez Fejér megyére, ahol tizenegyezer hektárt tesz ki a kedvezőtlen adottságú szántóterület, ezek ésszerű hasznosítása is az erdősítés felé mutat.
 

Ezek is érdekelhetik