Vaszary Kolos portréja

Vaszary Kolos (1832-1915) bíboros hercegprímás 1912-ben vonult vissza 1892-ben építtetett balatonfüredi eklektikus stílusú, gyönyörű villájába. A keszthelyi születésű – Farkas Ferenc szobrászművész egész alakos bronzszobra a bíboros szülőháza előtt áll – Vaszary Kolos 1847-ben lett bencés szerzetes, 1855-ben szentelték pappá. Tanított Komáromban, Pápán, Esztergomban és Győrben egyaránt, majd 1885-ben pannonhalmi főapát lett. Az egyházi ranglétrán egyre feljebb jutva, köszönhetően elhivatottságának és képzettségének, elnyerte a legmagasabb egyházi rangokat: esztergomi érsek, hercegprímás, 1893-ban bíboros lett. Magyarországon ebben az időszakban kezdődtek az ún. liberális egyházpolitikai reformok, amelynek nagy ellenzőjeként és a konzervatív irányzat képviselőjeként tartották számon. Számos egyházi intézményt – kisdedóvókat, népiskolákat, árvaházat – létesített, Esztergomban kórházat alapított. Ha szabadideje engedte, történeti kutatásokat folytatott, így a tudományos életben is jegyezték, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságába szintén felvételt nyert.

A Balaton vidéke közel állt szívéhez. Pannonhalmi apáti működése idején nagy figyelmet fordított a füredi fürdőtelep fejlesztésére, hiszen e terület a bencés rend kezelésébe tartozott. Ekkoriban vált európai szintűvé a füredi hidegfürdő, szépült a sétány, kialakították a villany- és vízvezeték-hálózatot. Czigler Győző neves építész – akinek tervei alapján kivitelezték 1889-ben a füredi hidegfürdő épületét is – által tervezett, tízholdas parkkal övezett, kétszintes épületben hunyt el a hercegprímás 1915 szeptemberében. Ezután a katolikus egyház örökölte meg nyári lakhelyét, később elárverezték, 1922-től honvédtiszti üdülő lett. Parkjában egykoron – korabeli fotón még látható – ott állt a kormányzó, Horthy Miklós mellszobra, boldogfai Farkas Sándor készítette. A háborút követően, az 1950-es években a szovjet hadsereg ezt az épületet is „megszállta”, azaz tiszti üdülővé sajátította ki. Az 1960-as években az épületet is megtoldották, persze nem Czigler Győző stílusában, hanem a villa parkjában felhúzott vasbeton szocialista üdülőrésszel. Az épület sorsa a rendszerváltást követően rendkívül aggasztónak tűnt: 1998-ban egy befektető megvásárolta a villát. Számos terv fogalmazódott meg, mígnem örökségvédelmi rendelet alapján 2005-ben műemlékké nyilváníttatták az épületet, amely 2007-ben igen rossz állapotban ugyan, de Balatonfüred birtokába kerülhetett.

Vaszary Kolost Pápa és Balatonfüred még életében díszpolgárrá avatta. Halálát követően Keszthelyen temették el, de végső nyughelye 1981-től Esztergomban található. Vaszary Kolos unokaöcsei közül János festőművész, Gábor író, ugyancsak János pedig színházi ember lett. A festő unokaöcs szárnybontogatását a bíboros mecénásként támogatta. A később európai hírűvé váló Vaszary János számos portrét készített nagybátyjáról, és a híres füredi Kerektemplom oltárképe is az ő alkotása.

Vaszary Kolos alakját nemcsak unokaöccse örökítette meg, hanem számos méltatója akadt és írt róla Krúdy Gyula is novellát, Nyárutó a prímásnál címmel. Krúdy hangulatos írása emléket állít a Balaton vidékét szerető, nemes életű Vaszary Kolosnak, aki – ahogy Krúdy fogalmaz – „szerette a fákat, madarakat, a Balatont, mint a dunántúli emberek; szerette a felhőket nézni és füredi villája körül a Kisfaludy nyelvén sóhajtó fákat hallgatni.”

Dr. Kovács Emőke