Újjáélednek a kis zalai falvak

A fejletlen ipar miatt még mindig háborítatlannak mondható természeti környezet, az emberléptékű kis közösségek és a hamisítatlan falusi vendégszeretet azok számára is élményt szerezhet, akik csak rövid időre, akár néhány napos kirándulás erejéig tudnak betekintést nyerni ebbe a miliőbe. Mindezt felismerve a térségben egyre inkább kibontakozóban van a falusi turizmus. A nyugati országhatár közelében, az Őrség déli nyúlványain vagy a legkisebb önálló magyarországi néprajzi térségnek tekinthető Hetésben ma már kisebb szállodák, panziók és vendégházak sokasága fogadja a pihenni vágyókat. Ezek egy részét régi parasztházakból és kúriákból alakították ki, így külsőleg többnyire a múltat idézik, ám belül minden kényelmi szolgáltatással állnak a vendégek rendelkezésére.

A szécsiszigeti Kerka Vízimalom Múzeum magánerős beruházással újult meg és lett a vidék éke (Fotó: a szerző)

A térség számos látnivalóval is szolgál. Már önmagában a tájkép is lenyűgöző, az Őrség, a Göcsej és a Hetés vidékét erdősült lankás dombok jellemzik, amelyek között kisebb-nagyobb települések bújnak meg. Ezek lélekszáma a néhány tucatnyitól az ezer főig terjed, nincs az országnak még egy olyan vidéke, ahol annyi száz fő alatti kistelepülést találnánk, mint errefelé. A falvakban még őrzik a régi paraszti életmód jellegzetességeit, több helyen találkozhatunk olyan gazdálkodókkal, akik állattartással is kiegészítik jövedelmüket. Vannak falusi vendéglátók, ahol az állatok gondozásában való részvétel éppúgy része lehet a nyaralásnak, mint egy kirándulás a közeli erdőségekben vagy az épített értékek megtekintése. Ilyen lehetőséget kínál az erre járónak a vidék legkisebb településén, Felsőszenterzsébeten található biofarm is.

A szlovén magyar határ menti térség egyik csodálatos gyöngyszeme Gosztola, az a kistelepülés, ahova a kilencvenes években még buszjárat sem közlekedett. Erre a nyugalomra alapozva létesítettek itt előbb egy éttermet és panziót, amely a régió legkeresettebb szállodájává nőtte ki magát. A település is teljesen átalakult. Az egykori romos házak helyébe villák és panziók emelkedtek, amit rendezett falukép egészít ki. Ugyanez az átalakulás jellemzi az Őrség déli nyúlványán, hasonlóan a dombok közt megbúvó Magyarföldet, azzal a különbséggel, hogy ott az épületek arculata ma is őrzi a hagyományos népi építkezés jellegzetességeit, erre a térségre az úgynevezett kódisállásos házak voltak a jellemzőek, a módosabb gazdák épületeinek bejárata előtt amolyan tornácszerű beállót alakítottak ki, a hívatlan vendéget ennél tovább a háziak nem engedték be az épületbe.

A kódisállásos házakat először a külföldiek fedezték fel maguknak, a tulajdonjogukat megszerző osztrák és német állampolgárok kezdték felújítani az elhagyott, gyakran igencsak romos állapotú épületeket, ezzel járulva hozzá a településkép és a táji értékek megőrzéséhez. Az újjáéledő zalai falvakra azonban nemcsak a magánépületek felújítása jellemző, egyre több helyen tapasztalható a falukép megújulása is. A térségben jó példával jár elől Csesztreg, ahol az elmúlt egy évtizedben valamennyi közintézmény új külsőt kapott, Szilvágy többek között a virágosításban jár élen, de számos további pozitív példát is lehetne említeni. A Lentihez közeli Szécsiszigeten részben a történelmi örökségnek köszönhetően találhatóak látnivalók, a felújított egykori Andrássy -Szapáry kastély, a magánerős beruházással létrehozott Kerka Vízimalom Múzeum mellett érdemes a településen megtekinteni a római katolikus templomot is, amelynek egyik különlegességét a körbejárható faragott oltára jelenti, de ugyanezen a településen egy bivalyrezervátum is gyakran megállásra készteti a vendéget. A település melletti szőlőhegyen ahogy a térség más magaslatain is pedig olyan kilátóépület található, ahonnan a Kerka-patak völgyének alsó szakasza vehető szemügyre.

A népművészet nemcsak tárgyi emlékként él a vidéken, a népi kismesterségeknek élő őrzői is akadnak errefelé. Az Őrség déli nyúlványain járva Szentgyörgyvölgyön Csótár Rezső fazekas műhelyébe, Lentiben a kosárfonó Dulics Margithoz és a hetési szőttest készítő Hácskó Imrénéhez, a Hetés egyik kistelepülésére, Zalaszombatfára ellátogatva a szintén a háziszőttesekkel foglalkozó Fehér Etelkához, Zalabaksán pedig a többek között a csont-, agancs- és tojáshéj-faragás mesterségét űző Horváth Ottóhoz érdemes bekopogtatni, utóbbi helyen ráadásul egy értékes magángyűjteményt is megtekinthet a vendég.