Alma és a fája

Petrik József

Amikor először léptem be a margitszigeti uszoda vöröstéglás épületébe, igencsak megilletődött voltam. Igaz, ekkor még a hatodik életévemet is alig töltöttem be. Így nem véletlen, hogy mint vidéki kis srácnak, aki egy úszóversenyre érkezett, ez a hely szentélynek számított, ahol remek úszók és klasszis pólósok nevelkedtek, edzettek, versengtek. 

Mindez hatvan évvel ezelőtt történt, egy Olimpiai Reménységek Versenyén. Az ikonikus létesítmény melletti sétányon már virágoztak a hársfák, a nap pedig hét ágra sütött. Ennek dacára köpenybe burkolódzva, jéghideg kézzel vártam, hogy a rajtkőre szólítsanak az ötvenméteres pillangóúszás résztvevőjeként, annyira izgultam. Kissé remegő lábbal álltam a startnál is, aztán egy bácsi a parton a sípjába fújt, majd nekivágtunk a távnak. Végül második lettem. Sokáig persze nem árultam el, hogy mindössze hárman indultunk, mivel a pillangó ilyen fiatalon – az akkori nézetek szerint – embert próbáló számnak számított. Szerintem most is az, különösen a 200 méteres táv, ahol ugye, a mi Milák Kristófunk az úr. Ja, azt elfelejtettem megemlíteni, hogy a toronymagas győztes egy vékonydongájú, szöghajú legény volt. Úgy hívták: Verrasztó Zoltán… 

De kanyarodjunk vissza a hosszabb távokra! Sokáig úgy tűnt, ha a fukuokai világbajnokságon nem is, de a minivébének titulált Sette Colli (Hét Domb) elnevezésű nemzetközi viadalon, a legendás római Foro Italicióban, csak rajthoz áll a mi Kristófunk. Mégpedig győzelmi esélyekkel legalábbis száz és kétszáz méter „pillén”. De az úszóvilág talán még ennél is jobban várta, hogy az Örök Városban újra összecsap majd egymással – gyorsúszásban – a két úszófenomén, Milák és a román Popovicsi, mivel még sokan emlékeznek rá, hogy a Honvéd klasszisa a tavalyi római kontinensviadalon száz gyorson országos rekorddal lett második a világcsúccsal győztes Popovicsi mögött. 

Ha olimpiai bajnokunk nem is ereszkedik vízbe Rómában, azért tíz kiváló honfitársunk úszik majd ezen a rangos nemzetközi versenyen. 

Köztük egy Verrasztó is, egykori ellenfe­lem fia, Dávid. Bizonyítva, az alma nem esik messze a fájától. 

A delegációnk tagjai közül éppen Verrasztó Dávid számára bír talán a legnagyobb téttel a viadal, hiszen ő tavaly ezüstérmet nyert 400 méter vegyesen ebben a medencében. Ám most bejelentette, csak abban az esetben vállalja a fukuokai világbajnoki szereplést, ha a saját maga által elvártaknak megfelelően teljesít. Majd elválik…