Gárdistaakciónak hitték a támadást a galgagyörkiek

A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat egyes cselekményeinek bizonyítási eljárásán, a 17. tárgyalási napon az a galgagyörki házaspár, amelynek Rákóczi úti házára 2008. július 21-re virradóra golyós és sörétes fegyverekkel is rálőttek, tanúként arról beszélt, hogy hangos dörrenésekre ébredtek, és már a lövöldözés közben próbálták értesíteni a rendőrséget.
   
Vallomásuk szerint nem tudták, miért lőttek rájuk, de elmondták, hogy korábban a szomszédságukban egy roma és egy nem roma család között konfliktus alakult ki; a nem cigány párt az azóta jogerősen feloszlatott Magyar Gárda tagjai költöztették el a Pest megyei faluból, majd a szemben lévő házból is elköltözettek egy nem cigány embert. (Az ügyészség szerint a vádlottak a sajtóban megjelent költöztetőakcióval kapcsolatos híradások miatt döntöttek arról, hogy az első támadást Galgagyörkön hajtják végre, és akciójukat egy hónapon át tervezték.)
   
R. Zsolt és felesége elmondta, hogy a kertben a támadás után lőszerhüvelyeket találtak. Szerintük legalább hat lövés érte a Rákóczi úti, fehérre festett és a villanyoszlopon lévő lámpa által is megvilágított házukat, amelyben csak ketten tartózkodtak.
   
B. Lászlóné, aki a szomszéd házban lakott férjével, valamint fiával, annak feleségével és ötéves gyermekével, azt mondta, hét-nyolc, sorozatban leadott lövés érte a házukat, és az ablaktól hat-nyolc méterre a férje és a rendőrök később lőszerhüvelyeket találtak.
   
Vallomása szerint közvetlenül a támadás után, amikor kitört a vihar, átmentek a szomszédokhoz, hogy megnézzék, az ő ingatlanjukat milyen sérülések érték, illetve megtudakolják, megsérült-e valaki.
   
Elmondta, hogy amikor a lövöldözések után kimentek az utcára, még egy lövést hallottak az utca végéből, a domboldalról. Nyomozati vallomásában arról is beszélt, hogy ha a rendőrök értesítésük után időben érkeznek, el is foghatták volna a támadókat, mert a dombokon át menekülve hosszú utat kellett megtenniük, ugyanis az utcájukon át nem tudtak elmenni, de a kiérkező járőrök nem cselekedtek. A támadás előtti költöztetőakciót felidézve azt mondta, a rendőrök akkor sem cselekedtek, pedig a gárdisták azzal fenyegetőztek, hogy "megdöglötök, cigányok", "holokausztot csinálunk, mert visszajövünk még".
   
Tanúvallomásában kitért arra is, hogy a támadás óta pszichológushoz jár, munkáját elvesztette, és azóta sem sikerült elhelyezkednie. B. Lászlóné a tanácsvezető bíró több kérdésére azért nem tudott válaszolni, mert nem értette meg őket, így Miszori Lászlónak többször is át kellett fogalmaznia a kérdéseket.
   
Több tanú arról beszélt a bíróság előtt, hogy a gárdisták akciója óta megromlott a viszony "a cigányok és magyarok" között, és a feszült helyzet akkor sem változott, amikor rátámadtak a házukra, még ma is ellenségesen viselkednek a romákkal szemben.
   
Arra is gondoltak, hogy gárdisták vagy helybéliek is lehettek a lövöldözők, mert azt az utat, ahol menekültek, ismerniük kellett, és a helybéli romák és nem romák is azt a cigány családot hibáztatták, amely miatt annak idején "kivonult a gárda".
   
A négy vádlott közül csak a harmadrendű, Pető Zsolt intézett kérdéseket a női tanúkhoz, de ők nem mertek a férfira nézni, amit az MTI-nek azzal magyarázták, hogy "féltek a cigánygyilkos szkinhedektől”.
   
Miszori László tanácsvezető bíró a szünet után három másik galgagyörki tanút hallgat meg, akik szintén a megtámadott házban tartózkodtak.



Az egyik galgagyörki sértett két menekülő alakot látott

 Közvetlenül a galgagyörki lövöldözés után két menekülő alakot látott a villámlás fényében az egyik sértett; erről a Pest Megyei Bíróságon a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat szerdai tárgyalásán tanúvallomásában beszélt.

A 2008. július 21-re virradóra elkövetett bűncselekmény bizonyítási eljárásában B. László rokkantnyugdíjas - akinek súlyos betegsége miatt beszédzavara is van, ezért tanúvallomásában csak alig érthetően tudott beszélni - azt mondta: először nem is tudták, hogy lövöldöznek, mert dörgött az ég. A támadásra csak akkor jöttek rá, amikor a szobában az összetört üvegek csörömpölését hallották, a falba pedig sörétszemek csapódtak - mondta.
   
Ezután kiment az udvarra, és az időközben odaérkező fiával együtt 50-60 méteres távolságban két alakot láttak a villámlás fényében, amint a Rákóczi út vége, a domboldal felé futott.
   
Elmondta, hogy az ablaktól tizenegy méterre hat sörétes lőszerhüvelyt találtak, majd reggel még egyet, ezeket átadta a rendőröknek. Kérdésre válaszolva hat-hét sorozatlövésről beszélt, és katonamúltjára hivatkozva azt állította, ugyanolyan típusú fegyverből származtak a lövések. Elmondása szerint kétfajta sörétet szedett össze a szobában, ezeket szintén átadta a rendőröknek.
   
A tanú és felesége egyaránt azt mondta, a helyszínelésre kiérkező váci rendőrök gumikesztyű nélkül gyűjtötték össze a bizonyítékokat a ház körül, így több lőszerhüvelyt is, és csak a fővárosból érkező rendőrök viseltek kesztyűt. B. László arról is beszélt, hogy a lövöldözés előtt gárdisták "vonulgattak" a faluban.
   
A tanú 28 éves fia, a kőművesként dolgozó B. Miklós arról beszélt, hogy "gárdisták akciójának" hitte a lövöldözést, mert az egyenruhások korábbi felvonulása után, a lövöldözést megelőző napokban fekete csuklyások fenyegetőztek a cigánysoron, ezért az ajtóhoz még aznap egy baltát készítettek.
   
Élettársa, aki szintén a megtámadott ház egyik szobájában volt, több mint öt órát várt tanúvallomás-tételére, de az eddigi legtovább húzódó, nyolc és fél órás tárgyalás végén, B. Miklós meghallgatása után a tanácsvezető bíró úgy döntött, a tanú meghallgatását mellőzi, és a további tárgyalásokon nem kell megjelennie.
   
Az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád és testvére, a másodrendű vádlott Kiss István már a nyomozati szakban elismerte a terhükre rótt kilenc cselekményből a galgagyörki támadás mellett a 2008. augusztus 8-i piricsei és a szeptember 29-i tarnabodi fegyveres és Molotov-koktélos akciót, és társukként nevezték meg a harmadrendű vádlott Pető Zsoltot, aki tagadja a cselekményekben való részvételét.
  
  Kiss Árpád 2010. március 2-án, a Pest megyei településen tartott helyszíni bizonyítási eljáráson a nyomozóknak megmutatta, hogyan közelítették meg a korábban előzetesen feltérképezett, cigányok által lakott utcát, és hogyan adták le a lövéseket társai, ő pedig mintegy 300 méteres távolságból hogyan biztosította őket, és honnan lőtt rá összesen hatszor a Rákóczi úti, a villanyoszlop lámpája által megvilágított ház ablakára.
   
Nyomozati vallomásában a testvérpár arról is beszélt, hogy "nem akartak sérülést okozni", ezért nem lőttek emberre; akciójukkal csak a roma származású bűnelkövetőkkel szembeni gyenge igazságszolgáltatásra akarták felhívni a figyelmet. Az ügyészség viszont ezen cselekményért is ötszörösen minősülő (aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve) emberölés bűntettével vádolja őket.
   
A monstre per, amelyben 165 tanút és 30 szakértőt hallgatnak meg, a jövő kedden újabb három galgagyörki sértett tanúmeghallgatásával folytatódik.