Nagyüzem Hágában (kommentár)

A kilencvenes években elkövetett szörnyűségek miatt ugyanis most már hivatalosan nem keresnek senkit. Naivitás lenne viszont azt hinni, hogy Hadzic elfogásával le is zárható ez a véres fejezet. Goran Hadzic ellen 2004- ben emelt vádat a Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi törvényszék, előkelő helyen állt a keresett személyek listáján, persze tegnap reggel óta ez már történelem. Hadzic a Szerb Demokrata Párt vukovári titkáraként a szerb–horvát háború egyik főszereplője volt. Pártolta Nagy-Szerbia létrehozását, amelynek első része volt a Krajinai Szerb Köztársaság 1991-es kikiáltása. Ennek a nemzetközileg soha nem ismert államnak volt az elnöke Hadzic 1994- ig; Krajinát a horvát hadsereg 1995-ben visszaszerezte. A nemzetközi törvényszék vádja szerint Hadzic 1991–1995 között horvátok és más, nem szerb nemzetiségű emberek elűzésére és meggyilkolására adott parancsot. A szökése után állítólag Oroszországban, majd Belaruszban talált menedéket. Hadzicot elfogták, a srebrenicai mészárlással vádolt Ratko Mladic pere pedig már elkezdődött a hágai nemzetközi törvényszéken.