Bulvár-celeb

2021.10.08. 05:55

Halált okozott a denevérharapás

Egy illinois-i férfi meghalt, miután álmában megharapta egy veszettséggel fertőzött denevér, majd visszautasította a kezelést. A tragikus eset vélhetően az első emberi veszettség okozta halál az államban 1954 óta.

Fotós: Shutterstock

Fotós: Shutterstock

A férfi, egy 80-as éveiben járó Lake megyei lakos 2021 augusztusának közepén ébredt fel egy denevérrel a nyakán – közölte az Illinois-i Közegészségügyi Minisztérium (IDPH). Miután a denevért befogták, és a veszettségi teszt pozitív lett, nyomatékosan javasolták neki, hogy vegyen részt az expozíció utáni veszettség elleni kezelésen. Ismeretlen okokból azonban elutasította – írja az Origo.

Egy hónap elteltével a férfi a veszettségre jellemző tüneteket kezdett tapasztalni, mint például nyakfájás, fejfájás, nehézségek a karjai irányításában, ujjzsibbadás és beszédzavar. Végül belehalt a betegségbe. Vadvédelmi szakértők később egy egész denevérkolóniát találtak a férfi otthonában.

A veszettség egy igazán veszedelmes betegség, amelyet a Rabies lyssavírus nevű neurotróp vírus okoz. Emberre jellemzően veszett állat harapásával terjed, bár az átvitel történhet fertőzött állat nyálával vagy idegrendszeri szövetével való közvetlen érintkezés útján is. Minden emlős megfertőződhet veszettséggel, de leggyakrabban denevérekkel, mosómedvékkel, görényekkel, rókákkal, mongúzokkal és kutyákkal hozható kapcsolatba.

Ha valakit veszettséggel fertőzött állat harap meg, a vírus a harapás helyéről az idegekben haladva az agyba jut. A személy ez idő alatt nem mutat semmilyen tünetet. Néhány hét vagy akár hónap elteltével a fertőzés eléri az agyat, ami az agy súlyos gyulladásához vezet. Ekkor olyan tünetekre lehet számítani, mint a szorongás, zavartság, agresszió, delírium, hallucinációk, álmatlanság és hidrofóbia (víziszony). Miután ezek a tünetek megjelennek, a betegség szinte mindig halálos kimenetelű.

Szerencsére a veszettség az embernél szinte 100 százalékban megelőzhető, ha azonnal orvosi kezelésben részesül a páciens.

Ha felmerül a veszettségnek való kitettség gyanúja, az embereket be lehet oltani veszettség elleni védőoltással, ideális esetben a megharapást vagy karmolást követő néhány órán belül.

Létezik fertőzés előtti oltás is, ami különösen fontos, ha olyan országba utazik, ahol a veszettség elterjedt. Ez azonban nem előzi meg teljesen a betegséget, és a fertőzött állattal érintkező embereknek továbbra is kezelésre van szükségük. Az expozíció előtti oltás egyszerűen megkönnyíti a kezelés irányítását, és azt jelenti, hogy a betegnek kevesebb adagot kell kapnia az expozíció utáni veszettség elleni oltásból.

A Nébih szerint Magyarország egyelőre jó helyzetben van a veszettséget illetően. Az országban már több mint két éve nem mutatták ki a vírust a vadállományban, ám az némi aggodalomra adhat okot, hogy pár hónap alatt többször diagnosztizálták a betegséget Romániában, Szatmár megyében, azaz a határ melletti területen.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában