2015.08.06. 13:36
Tévhit a jégelhárító ágyúval kapcsolatban
Liszó – Öt éve telepítették az első jégelhárító ágyút a nagykanizsai Gyümölcskert Zrt.-nél. Ma már 3 ilyen berendezés véd 300 hektárnyi gyümölcsöst a jégveréstől. Ugyanakkor elterjedt az emberek körében az a tévhit, hogy a berendezés a jéggel együtt az esőt is messzire űzi.
Olyan is akadt, aki ebbéli hitében annyira biztos volt, hogy pert is akart indítani a cég ellen.
– Ez az egész nonszensz, amit a saját példánk is igazol – szögezte le elöljáróban Sipos Gyula, a cég elnök-vezérigazgatója. – Hiszen éppen abban a bánfai gyümölcsösünkben hullott idáig a legtöbb csapadék, amelyikben működött az ágyú. Persze, ahhoz, hogy az emberek ne találjanak ki ilyen tévhiteket, ismerni kell a berendezés működését. A lényeg: az ágyú tölcsérszerű kéményén keresztül 7 másodpercenként acetiléngáz és levegő keverékének berobbanásából keletkező lökéshullámok indulnak el felfelé, a felhő belsejébe, 4-5 kilométer magasságig. Tudni kell, hogy jégeső akkor alakul ki, ha a földfelszín közelében nagyon nagy a hőség, fölötte pedig jóval hidegebb légréteg helyezkedik el. A meleg levegő felfelé igyekszik és viszi magával a vízcseppeket is, amelyek fent, a hidegben megfagynak. Az ágyú működésének lényege, hogy az általa keltett lökéshullám alatt (miközben halad felfelé) vákuum alakul ki, ami szívja magával a meleg levegőt és a különböző elektromos töltésű és hőmérsékletű légtömegeket összekeverve korlátozza a jégszemcsék kialakulását. Ezzel együtt apró, de nem károkozó (és ez a fontos!) jég még eshet, mint ahogy eső is. Egyébként meg az elmúlt napokban nem használtuk az eszközt – akkor most vajon miért nem esik?!
Antal Tamás termelésirányító a jégelhárító ágyúról beszél. A kéményen keresztül indul a felhőzet belsejébe a lökéshullám Fotó: Gergely Szilárd
