A Mária-kultusz jegyében

A Boldogasszony címet viselő tárlat a magyar Mária-kultusz szinte valamennyi összetevőjét bemutatja. Miután a kiállítási anyagot a képzőművészeti ágak és stílusok sokszínűségén túl a felkért alkotók eltérő gondolkodás- és látásmódja határozza meg, így valóban komplex képet mutat. Szobrok, festmények és grafikák egyaránt részét képezik a tárlatnak, de hasonlóan gazdag a témaválasztás is, a gyermekét tápláló madonnától a halott Krisztust ölében tartó fájdalmas szűzanyáig mutatják be az alkotók Máriát. Fellelhető a képek között a korai ikonokra emlékeztető alkotás, ugyanakkor néhány festmény és grafika a modernitás jegyeit viseli magán.

A Boldogasszony című tárlat a lendvai kiállításnyitón is részt vett Tóth Norbert vezette budapesti Forrás Galéria felkérésére született. A kortárs magyar képzőművészetben meghatározó szerepet játszó intézmény mintegy másfél évvel ezelőtt kért fel 26 művészt, hogy fogalmazza újra a Szűzanyával kapcsolatos viszonyát. Az alkotók közt Magyarországon és külföldön élő, fiatalabb és már kiforrott stílussal rendelkező képzőművészek egyaránt szerepeltek. A laikus közönség számára bizonyára Jankovics Marcell neve a legismertebb, ugyanakkor a tárlat sikeréhez további olyan kiváló művészek is hozzájárultak, mint a fiatal hazai képzőművész-generáció legjobbjai közé sorolt Papageorgiu Andrea, a több európai verseny nagydí-ját elnyert Párkányi Raab Péter, a magyar népi hagyományokat ápoló, s azokat a kortárs művészet eszköztárával vegyítő Somogyi Győző, vagy a nyári lendvai művésztelepeken immár évek óta rendszeresen visszatérő vendégnek számító Győrfi Sándor szobrász.

A budapesti bemutatót követően vándorkiállításra indult a tárlat, hét ország összesen húsz galériájában kerül bemutatásra, ezen misszió során érkezett Lendvára is.