Hévíz: pillantás a helyi történetre

Az időszaki könyvecske borítóján Egregy Árpád-kori templomának fotója látható, a felvétel a lap felelős szerkesztőjének, dr. Szántó Endrének a munkája. A kép alatt Darnay Dornyai Béla történetkutató egy 1941-ben kelt írása olvasható. Lapozva: A közönségesen Hévíznek nevezett helyhez... címmel a mai fürdőváros középkori történetéből idéz Bilkei Irén. Írása az 1946-ig különálló Szentandrás és Egregy középkori történetét vázolja párhuzamosan, több helyi forrásmunkára való hivatkozással pillantásokat vetve a környezetre, s végül a fürdőkultúra kialakulásának előzményeire is.

Nyári aktualitásnak is tekinthető Márfi Attila sörfőzésről szóló írása. Majd a hévízi tanár-történész Tar Ferenc, Keszthely történetéhez tartozó adalékként ír II. József keszthelyi látogatásáról. Mint olvasható, Klempa Károly premontrei szerzetes a császári látogatásról szóló tanulmányában írta azt, amit az idők azóta hitelesítettek: A Festeticsek érdeme eme kies partvidék népszerűsítése, s II. József látogatása kezdetét jelzi egy olyan korszaknak, amely a Balaton természeti és költői szépségét felfedezi a magyarság és a külföld előtt egyaránt.

Cséby Géza, Csak ennyi című verse, továbbá Vértesaljai László, László Zsuzsa, Kapronczay Károly, Pelcz István, Zatkalik András tanulmánya kínál további olvasnivalókat. A könyvespolc rovatban Ivasivka Mátyás karnagy és egykori tanítványa, Kovács Attila Pécs zenei életét bemutató könyvéről, továbbá a fiatal első kötetes Somogyi Zoltán regényéről talál kritikát az olvasó.

A fürdőváros folyóiratának művészeti értékéhez járulnak hozzá a grafikai illusztrációk, amelyek a keszthelyi kötődésű volt Mikus Gyula tanítvány, néhai M. Kiss József, valamint a Kossuth-díjas Gyulai Líviusz tehetségét dicsérik.