Elkészült a Kossuth-díjas Utassy József költő pályáját felidéző kötet

Ez a könyv már nélküle született. Igaz, Zsóka, az özvegy, Utassy József Kossuth-díjas, tavaly augusztusban elhunyt költő felesége, mint mondja, régóta érezte, a dolgozószoba akkurátus rendjében őrzött kéziratok, fotók, családi dokumentumok valahogy egyfelé készülődtek. Külön paksaméták képződtek még a költő életében, dossziék vastagodtak, melyeket nehéz szívvel nyitott ki, forgatott, míg szerkesztett változata az asztalra kerülhetett. Utassy József költő élete versekben-képekben.


- Az ötlet Péntek Imrétől származik - tájékoztat a kötet kezdeteiről Zsóka, hozzátéve, az unokahúga, Pajorné Horváth Zsuzsanna volt a segítségére abban, hogy küllemre is tetszetős album szülessen, ráadásul a versek többségét is kívülről ismeri, nem okozott gondot a válogatás. - Igazából a versek voltak a fontosak, azokhoz illesztettük a relikviákat. Ami nem volt egyszerű, hiszen Dzsó egyáltalán nem gyűjtötte a róla szóló dolgokat. Amikor az összeállításon dolgoztam, kicsit aránytalannak is éreztem, hiszen épp a költői pálya csúcsairól hiányzott a visszajelzés. Aztán mégis összeállt, mert magam is gyűjtöttem titokban, és a barátok is sok mindent küldtek nekem, amikor értesültek a terveinkről. Például Marafkó László irodalomtörténész nagyon érdekes, kuriózumnak számító relikviával gazdagította a dokumentumokat. Ő 87-ben a Magyar Nemzet irodalmi rovatát szerkesztette, s megőrizte azt a úgynevezett kefelevonatot, amelyen látszik, a Ragadozó föld című vers egy sorát negyven évgyűrű fénybilincsében kihúzták. Ez a dokumentum benne van a könyvben.


Zsóka átkutatta az íróasztal mind a kilenc fiókját - hány fiókja lenne a Kilencek nemzedék egyik tagjának, ha nem kilenc? -, így most fényképek, levelek, baráti írások fénytörésében áll előttünk Utassy József élete, öröme, bánata, küzdelme, boldogsága, betegsége, kiegészülve az adott korszakot, életszakaszt lírai fénybe vonó költeményekkel.

De nemcsak az irodalom kel életre a lapokon. A magánélet, az édesanya, a szerelem, a gyermek, a családi tragédia, a gyógyulás, mind-mind közel jönaz olvasóhoz. Látjuk Zsókát és Dzsót nevetős fiatalnak, aggódó szülőnek, majd őszbe forduló fővel egymáshoz hajoló emberpárnak.Zsóka azonban e könyv után sem pihenhet.


- Réz Pál irodalomtörténész, a Holmi folyóirat főszerkesztője figyelmeztetett, írnom kellene - mondja. - Papírra vetni mindazt, ami megesett velünk, amit csak én tudhatok. Sokáig elhárítottam, mondván, nem tudok én írni (Zsóka pedagógus, iskolaigazgató volt Budapesten - a szerk.), de most már tudom, ez felelősség, sőt, talán kötelesség.

Az Utassy-életmű eddig kiadatlan kéziratai is további gondozásra várnak, a feleség úgy tervezi, ha majd eljön az ideje, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak adja a személyes dokumentumokat.

A könyvet június 8-án mutatják be az Írószövetségben.


További információk:
● Utassy József (Ózd, 1941– Zalaegerszeg, 2010)
● Gyermekéveit Bükkszenterzsébeten töltötte
● 1955 és 1959 között Egerben, a Dobó István Gimnáziumban tanult.
● Az ELTE BTK magyar-népművelés szakán végzett
● 1969-ben a Kilencek költőcsoport alapítója volt. 1970-től a Magyar Írószövetség tagja lett. 1995-től a Magyar Írók Egyesületének tagja. 2002-től haláláig a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
● 1968-ban vette feleségül Horváth Erzsébetet. Egy gyermekük született: József (1969-1989).
● Huszonnyolc önálló kötete jelent meg
● Díjai, elismerései: József Attila-díj (1978), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2001), Balassi Bálint-emlékkard (2001), Kossuth-díj (2008)