Reneszánsz remények Egerváron

– Összetett várfejlesztési projekt előtt állunk, hiszen a település önkormányzata tavaly közel félmilliárd forintot nyert a Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázaton. A cél, bemutatni e falak között, milyen élet zajlott egy késő reneszánsz várkastélyban – tekint körül a várudvaron Szijártó József, a község októberben megválasztott polgármestere. A pályázat támogatási szerződését még 2010 augusztusában írták alá a szervezők (a tartalmi elemek dr. Virág Zsoltnak, a Magyar Kstélyprogram Kht. ügyvezetőjének köszönhetők), s a benne foglaltak szerint 2012 nyarára késő reneszánsz kori látványossággá válik a kastély. Az épület a nemzeti örökség része, az állam tulajdona, az önkormányzat kezelői jogokkal bír.

Az uniós fejlesztés az élményturisztikára alapoz, bemutatva a reneszánsz kori öltözetet, bútorzatot, fegyverzetet. Mindehhez interaktív kiállítás kapcsolódna, fülhallgatós tárlatvezetéssel. A lovagkor, a végvári hangulat átélhetősége kedvéért a gyerekeket például korhű játszóházak várnák.

Falujárás Egerváron - Képgaléria I.

Falujárás Egerváron - Képgaléria II.


Ahhoz, hogy a vár hosszú távon működtethető legyen, évente 20-21 ezer látogatóra volna szükség. Ennyi ember spontán módon biztosan nem jön el e zalai szegletre, tudja ezt az önkormányzat is, ezért tematikus reneszánsz kirándulások szervezésében gondolkodnak. A színházi funkcióról sem akarnak lemondani, a kellő számú közönséget a környékbeli kiemelt fürdőhelyekről verbuválnák, célzott autóbuszos túrák, kirándulócsoportok szervezésével.

A fejlesztési projekt összköltsége közel 600 millió forint, ebből a mintegy 100 milliós önrészt az önkormányzatnak kellene állnia... Ennyi pénzük azonban nincs. S ha volna, az ezer fős település önkormányzata akkor sem bírná a későbbiekben e komplexum üzemeltetését.

– Így aztán befektetőt keresünk, aki hosszú távon üzemeltetné a kastélyt és vállalná a felújítás ránk eső hányadát is – folytatja a polgármester.

A látogatóközpontnak 2012 közepéig kellene elkészülnie, ami egyáltalán nem tűnik távoli időpontnak.

– Egy kis csúszás elképzelhető, de a múzeumi funkciónak jövő év második felére tető alá kell kerülnie – bizakodik a polgármester. – Sürget bennünket az idő, hiszen különben elveszítjük az elnyert összeget. Elkészültek a műszaki kiviteli tervek, heteken belül kiírjuk a kivitelezésre a közbeszerzési eljárást. A munkák reményeink szerint a nyár második felében kezdődhetnek, erős tempót diktálva...

A projekt előkészítő fázisában már lezajlottak az építészettörténeti és régészeti feltárások. A falkutatást D. Mezey Alice művészettörténész, az ásatást pedig dr. Vándor László régész irányította.

– Az ásatások célja korábbi adatok, feltételezések ellenőrzése, megerősítése volt, ám számos újdonságokkal is szolgáltak a munkálatok – avat be dr. Vándor László a márciusi munkák eredményébe. – Sikerült megtalálnunk a jelenlegi épület Árpád-kori elődje, az első alkalommal 1288-ban említett favár kerítő cölöpsorát, mégpedig a nyugati szárny alagsorában. A leletekből kitűnik, hogy a 13. századi erődítmény valahol a mai színpad területén lehetett, a mostaninál kicsit északabbra nyúlva.

Az is bebizonyosodott, hogy a keleti oldalon (büfészárny) eredetileg nem volt épület, az csak a 18. századi átalakítás során került oda. A legszenzációsabb felfedezés azonban az, hogy a falu felőli kapunál előbástyát találtak.

– Ennek létezéséről eddig senki sem tudott – meséli a szakember. – Kapuvédmű lehetett, a bejárattól tartotta távol az ellent. A további részletek a külső falkutatás során derülhetnek majd ki, hiszen az illeszkedés körvonalainak meg kell látszódniuk.

– Természetesen a szükséges gépészeti és közmű- korszerűsítés sem maradhat el – részletezi a terveket Szijártó József polgármester. – Továbbá küllemében is változna a vár, a belső udvar új aljazatot kapna, ami jobban megfelel a reneszánsz hangulatnak. A vendégfogadás – étterem, szállás – kialakítása a későbbiekben jelenthet majd feladatot.