Határozott az Európai Parlament: nem kielégítő a médiatörvény módosítása (reakciókkal)

A szavazás előtt a Fidesz pártcsaládja, a néppárti frakció visszavonta alternatív határozattervezetét, amely elítélte a magyar kormány elleni támadásokat a médiatörvény kapcsán. Joseph Daul néppárti frakcióvezető felszólította a másik négy frakciót, hogy ők is vonják vissza indítványukat, hiszen időközben Magyarország módosította a médiatörvényt. A négypárti tervezetet azonban nem vonták vissza. Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető-helyettes indoklása szerint a törvénymódosítás nem kielégítő.
   
A magyar néppárti képviselőcsoport a szavazás után közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy "az Európai Parlament mai plenáris ülésén a baloldali frakciók hazug határozatot fogadtak el a magyar médiatörvényről". A magyar néppártiak hangsúlyozták, hogy a határozat szövege nem a jelenlegi állapotot tükrözi, figyelmen kívül hagyja a médiatörvény hétfői módosítását, valamint Neelie Kroes európai médiaügyi biztos nyilatkozatát, miszerint a magyar médiatörvény összhangban áll az uniós normákkal.
   
"Képmutató és felelőtlen a magyar szocialisták magatartása, akik, míg Európában folyamatosan a médiatörvény és a magyar kormány ellen kampányolnak, addig Magyarországon az uniós kérésnek eleget tevő módosításokat leszavazták. A hazug határozat szerzői között van Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője is" - áll a közleményben.
   
A magyar néppárti EP-képviselők szerint a médiatörvénnyel kapcsolatos vita hétfőn eredményesen lezárult, amit Neelie Kroes is megerősített.
   
"Ezt a tényt a baloldali határozattervezet nem vette figyelembe, erre a határozatban utalás nincs. A dokumentumban csak olyan utalás szerepel, miszerint megkezdődött a törvény módosítási folyamata. Ebből a tényből is egyértelmű, hogy a határozat még a médiatörvény módosítása előtti állapotra reagál, és nem vette figyelembe a hétfőn bekövetkezett változásokat. Ez a tény hiteltelenné teszi az egész határozatot" - áll a nyilatkozatban, amely kitér arra, is, hogy elfogadott dokumentumnak semmilyen jogi kötőereje nincs.
   
A határozatban az EP a magyar médiatörvény további felülvizsgálatát sürgeti, az Országgyűlés által hétfőn elfogadott törvénymódosítások ellenére is. Arra kéri az Európai Bizottságot - az EU legfőbb végrehajtó testületét -, hogy tegyen javaslatot a sajtószabadságot és médiapluralizmust védő uniós irányelvre.
   
Az állásfoglalás arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy a médiatörvényt a különböző európai szervezetek - Európai Parlament, EBESZ, Európa Tanács - által megfogalmazott kritikákat figyelembe véve vizsgálja felül, és ne alkalmazza azokat a passzusokat, amelyek európai jogszabályok vagy egyezmények "betűjével vagy szellemével" összeegyeztethetetlenek.
   
Az állásfoglalás felszólítja a magyar hatóságokat "a médiairányítás függetlenségének visszaállítására", és sürgeti, hogy vessenek véget a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a kiegyensúlyozott tájékoztatást érintő "állami beavatkozásnak"."
   
"A média túlszabályozása az elérni kívánt célok ellenében hat, mivel veszélyezteti a közszférában fennálló tényleges pluralizmust" - olvasható az állásfoglalásban.
   
A dokumentumban üdvözölték az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetés végkimenetelét, aminek nyomán Magyarország a törvényt összhangba hozta az uniós alapszerződéssel és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel. Ennek fényében az Országgyűlés által hétfőn megszavazott módosításokat is pozitívan értékelték. Ellenben sajnálattal állapították meg, hogy az uniós végrehajtó testület csak korlátozottan vizsgálta a törvényt.
   
A szavazás előtt Daul azt kérdezte a liberálisoktól, hogy megbíznak-e a szintén liberális Neelie Kroes médiaügyi EU-biztosban. Azt a választ kapta, hogy Kroes véleményében természetesen megbíznak, de azt hiányolják, hogy nem kapcsolódott be a magyar médiatörvény felülvizsgálatához vezető folyamatba Viviane Reding, aki az alapvető szabadságjogok ügyeiben illetékes EU-biztos.
   
Swoboda a szocialisták részéről úgy nyilatkozott, hogy az európai sajtószabadságot illetően a legmagasabb követelményeket kell állítani.
   
"Döbbenten látjuk, hogy a Bizottság, az (uniós alap)szerződés őrzője kétségbeesetten köntörfalaz, hogy igazolja Barroso úr magyar kormánybeli politikai szövetségeseinek cselekedeteit" - mondta. Az EP szocialista frakcióvezető-helyettese szerint "elfogadhatatlan az olyan politikai beavatkozás, amire lehetőséget ad a magyar médiatörvény".
   
Az EBESZ és az Európa Tanács korábban kifejtett álláspontja szerint a magyar médiatörvénynek több problematikus pontja van, így például a közszolgálati médiaszolgáltatók pénzügyi függetlenségének kérdése, valamint az újságírói források titokban tartásának védelme. Ezek az intézmények aggályokat fogalmaztak meg a Médiatanács kiterjedt jogköre miatt is, valamint politikailag kiegyensúlyozatlannak minősítették a testület összetételét.
   
A csütörtökön elfogadott EP-határozat szerint a médiapluralizmus és a sajtószabadság ügye az unió több tagállamában - így  például Olaszországban, Bulgáriában, Romániában, Csehországban és Észtországban is - komoly aggodalomra ad okot. A dokumentum megszövegezői ezzel indokolták a médiaszabadságról szóló uniós irányelv megalkotásának igényét. 

Az EP sajtószolgálata pontosította a médiaügyi EP-határozatról adott tájékoztatását

Az Európai Parlament (EP) sajtószolgálata pénteken pontosította előző napi tájékoztatását, amelyet a magyar médiatörvényről szóló EP-határozat elfogadásáról adott.
   
A pontosítás lényege, hogy az EP által elfogadott határozat szövege valójában nem tartalmazza azt, hogy üdvözölték az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetés végkimenetelét. Az EP-határozat egyfelől üdvözölte a Bizottság és a magyar hatóságok közötti együttműködést, hogy "a magyar médiatörvény összhangba kerüljön az uniós szerződésekkel és jogszabályokkal", valamint üdvözölte "a módosítási eljárás nemzeti szinten történő megindítását."
   
A szavazás előtt a néppárti és a szocialista frakció nevében felszólaló képviselők pozitívan értékelték az Országgyűlés által hétfőn megszavazott módosításokat, ez azonban nem szerepel a határozat szövegében.
   
A magyar néppárti EP-képviselőcsoport részéről hangsúlyozták: a szavazás után közzétett nyilatkozatukban éppen erre alapozva állapították meg azt, hogy a határozat szövege nem a jelenlegi állapotot tükrözi, figyelmen kívül hagyja a médiatörvény hétfői módosítását, valamint Neelie Kroes európai médiaügyi biztos nyilatkozatát, miszerint a magyar médiatörvény összhangban áll az uniós normákkal.

OLDALTÖRÉS: Néppárti EP-képviselő: az EP médiaügyi határozata okafogyott, és kizárólag politikai célokat szolgál

 Néppárti EP-képviselő: az EP médiaügyi határozata okafogyott, és kizárólag politikai célokat szolgál

Az Európai Parlament (EP) liberális, szocialista, zöldpárti és kommunista frakciói által csütörtökön elfogadott nyilatkozat a magyar médiatörvényről értelmetlen, és csupán politikai célokat szolgál - jelentette ki Simon Busuttil EP-képviselő, az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának néppárti koordinátora.
   
Busuttil megállapította: az elfogadott dokumentum figyelmen kívül hagyja, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság ajánlásai szerint járt el, és hogy a magyar médiatörvény teljes mértékben összhangban van az uniós jogszabályokkal, beleértve az Alapvető Jogok Chartáját.
  
  "Az uniós intézményrendszerben az Európai Bizottság, mint a szerződések őre, rendelkezik a jogalappal, hogy objektív elemzést folytasson le az egyes tagállami jogszabályokról és azok uniós joganyaggal való összeegyeztethetőségéről. Az Európai Bizottság jogi elemzését és a magyar kormánnyal folytatott egyeztetéseit követően, a magyar Országgyűlés hétfőn elfogadta a médiatörvény egyes pontjainak módosítását. Az Európai Bizottság nevében a médiaügyi biztos megerősítette, hogy a módosítások révén a médiatörvény minden pontja összhangban áll az európai normákkal, beleértve az Alapvető Jogok Chartáját is. Mindezen tények fényében nyilvánvaló, hogy a baloldali frakciók által (...) elfogadott, a médiatörvényt elítélő határozat megalapozatlan, értelmetlen, és kizárólag politikai célokat szolgál" - hangsúlyozta a néppárti EP-képviselő.
   
Emlékeztetett arra, hogy a néppárti frakció a kezdetektől fogva ellenezte bármilyen állásfoglalás elfogadását az ügyben. Felszólították a többi frakciót, hogy ne tegyenek elhamarkodott kijelentéseket a törvényről, és várják meg, míg befejeződnek a tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között.
   
"Sajnálatos, hogy az EP liberális, szocialista, kommunista és zöld frakciói az egyeztetések eredményes befejezését követően sem képesek megemészteni, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a kért módosításokat. Ehelyett, a vereség látszatának elkerülése érdekében inkább egy okafogyott, a valóságot figyelmen kívül hagyó, értelmetlen határozatot fogadtak el. Ez a politikai célokat szolgáló felelőtlen magatartás rombolja az Európai Parlament munkájának megítélését, és az egész európai intézményrendszerbe vetett bizalmat is" - emelte ki Simon Busuttil.

OLDALTÖRÉS: Szájer: lejáratta magát az Európai Parlament

Szájer: lejáratta magát az Európai Parlament

A fideszes Szájer József szerint az Európai Parlament (EP) lejáratta magát a magyar médiatörvényt érintő csütörtöki határozatával. Az EP-képviselő strasbourgi keltezésű blogbejegyzésében "utánlövésnek" nevezte a döntést.
   
Az EP csütörtökön a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatot szavazott meg: a szocialista, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció közös indítványára 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak Strasbourgban.
   
Szájer József az erre reagáló blogbejegyzésében azt írta: "a sommás ítélet, amelyet Magyarországról az európai baloldal pártjai mondanak, a múltról szól, arról a múltról, amit a hétfői budapesti szavazás már meghaladott". (Hétfőn a magyar Országgyűlés elfogadta azokat a módosításokat, amelyekről megállapodott a kabinet az Európai Bizottsággal.)
   
A fideszes politikus szerint az EP határozata most már nem Budapesttel, hanem Brüsszellel és a liberális Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztossal, "no meg a valósággal van háborúban", hiszen a bizottság alelnöke hétfőn világossá tette, hogy a magyar médiatörvény nemcsak az európai uniós médiaszabályokkal, hanem az EU alapjogi chartájával is összhangban van. Ebben az ügyben alapos és részrehajlás nélküli vizsgálatot csak az Európai Bizottság folytatott le; sem az Európa Tanács, sem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem folytatott semmilyen vizsgálatot, csak "sajtódeklarációkat" adtak ki - tette hozzá.
   
Szájer József kiemelte, hogy az EP határozatának nincs jogkövetkezménye, a tanulságokat azonban szerinte érdemes levonni. Az egyik - mint írja - az, hogy a baloldal "alkatilag képtelen" veszíteni, hiszen három hete a parlamenti ülésen levették a szavazást a napirendről, mivel éppen az előző nap állapodott meg a bizottság és a magyar kormány a témában. "Rövid megingás után" viszont múlt héten szinte változatlanul éledt újra a szocialista-kommunista-zöld-liberális javaslat, mintha mi sem történt volna - idézte fel.
   
A politikus kitért arra is, hogy a csütörtöki szavazás előtt a Fidesz pártcsaládja, a néppárti frakció visszavonta alternatív határozattervezetét, amely elítélte a magyar kormány elleni támadásokat a médiatörvénnyel kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban kifejtette: az Európai Néppárt frakciója az inkorrekt eljárás ellen azzal tiltakozott, hogy visszavonta saját határozattervezetét, hiszen az ügy, amely annak benyújtása alapjául szolgált volna korábban, hétfőn megszűnt létezni. "Felszólítottuk a többi pártot, hogy ők is vonják vissza az okafogyottá vált javaslatukat, de politikai előítéleteik miatt inkább vállalták a hazugságot" - fűzte hozzá.
   
A másik tanulság Szájer József az, hogy "a valóság sosem számít ott, ahol a baloldal pártjai a hazugság oldalán össze tudják hozni a többséget".

Szájer: lejáratta magát az Európai Parlament

A fideszes Szájer József szerint az Európai Parlament (EP) lejáratta magát a magyar médiatörvényt érintő csütörtöki határozatával. Az EP-képviselő strasbourgi keltezésű blogbejegyzésében "utánlövésnek" nevezte a döntést.
   
Az EP csütörtökön a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatot szavazott meg: a szocialista, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció közös indítványára 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak Strasbourgban.
   
Szájer József az erre reagáló blogbejegyzésében azt írta: "a sommás ítélet, amelyet Magyarországról az európai baloldal pártjai mondanak, a múltról szól, arról a múltról, amit a hétfői budapesti szavazás már meghaladott". (Hétfőn a magyar Országgyűlés elfogadta azokat a módosításokat, amelyekről megállapodott a kabinet az Európai Bizottsággal.)
   
A fideszes politikus szerint az EP határozata most már nem Budapesttel, hanem Brüsszellel és a liberális Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztossal, "no meg a valósággal van háborúban", hiszen a bizottság alelnöke hétfőn világossá tette, hogy a magyar médiatörvény nemcsak az európai uniós médiaszabályokkal, hanem az EU alapjogi chartájával is összhangban van. Ebben az ügyben alapos és részrehajlás nélküli vizsgálatot csak az Európai Bizottság folytatott le; sem az Európa Tanács, sem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem folytatott semmilyen vizsgálatot, csak "sajtódeklarációkat" adtak ki - tette hozzá.
   
Szájer József kiemelte, hogy az EP határozatának nincs jogkövetkezménye, a tanulságokat azonban szerinte érdemes levonni. Az egyik - mint írja - az, hogy a baloldal "alkatilag képtelen" veszíteni, hiszen három hete a parlamenti ülésen levették a szavazást a napirendről, mivel éppen az előző nap állapodott meg a bizottság és a magyar kormány a témában. "Rövid megingás után" viszont múlt héten szinte változatlanul éledt újra a szocialista-kommunista-zöld-liberális javaslat, mintha mi sem történt volna - idézte fel.
   
A politikus kitért arra is, hogy a csütörtöki szavazás előtt a Fidesz pártcsaládja, a néppárti frakció visszavonta alternatív határozattervezetét, amely elítélte a magyar kormány elleni támadásokat a médiatörvénnyel kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban kifejtette: az Európai Néppárt frakciója az inkorrekt eljárás ellen azzal tiltakozott, hogy visszavonta saját határozattervezetét, hiszen az ügy, amely annak benyújtása alapjául szolgált volna korábban, hétfőn megszűnt létezni. "Felszólítottuk a többi pártot, hogy ők is vonják vissza az okafogyottá vált javaslatukat, de politikai előítéleteik miatt inkább vállalták a hazugságot" - fűzte hozzá.
   
A másik tanulság Szájer József az, hogy "a valóság sosem számít ott, ahol a baloldal pártjai a hazugság oldalán össze tudják hozni a többséget".

Szájer: lejáratta magát az Európai Parlament

A fideszes Szájer József szerint az Európai Parlament (EP) lejáratta magát a magyar médiatörvényt érintő csütörtöki határozatával. Az EP-képviselő strasbourgi keltezésű blogbejegyzésében "utánlövésnek" nevezte a döntést.
   
Az EP csütörtökön a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatot szavazott meg: a szocialista, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció közös indítványára 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak Strasbourgban.
   
Szájer József az erre reagáló blogbejegyzésében azt írta: "a sommás ítélet, amelyet Magyarországról az európai baloldal pártjai mondanak, a múltról szól, arról a múltról, amit a hétfői budapesti szavazás már meghaladott". (Hétfőn a magyar Országgyűlés elfogadta azokat a módosításokat, amelyekről megállapodott a kabinet az Európai Bizottsággal.)
   
A fideszes politikus szerint az EP határozata most már nem Budapesttel, hanem Brüsszellel és a liberális Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztossal, "no meg a valósággal van háborúban", hiszen a bizottság alelnöke hétfőn világossá tette, hogy a magyar médiatörvény nemcsak az európai uniós médiaszabályokkal, hanem az EU alapjogi chartájával is összhangban van. Ebben az ügyben alapos és részrehajlás nélküli vizsgálatot csak az Európai Bizottság folytatott le; sem az Európa Tanács, sem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem folytatott semmilyen vizsgálatot, csak "sajtódeklarációkat" adtak ki - tette hozzá.
   
Szájer József kiemelte, hogy az EP határozatának nincs jogkövetkezménye, a tanulságokat azonban szerinte érdemes levonni. Az egyik - mint írja - az, hogy a baloldal "alkatilag képtelen" veszíteni, hiszen három hete a parlamenti ülésen levették a szavazást a napirendről, mivel éppen az előző nap állapodott meg a bizottság és a magyar kormány a témában. "Rövid megingás után" viszont múlt héten szinte változatlanul éledt újra a szocialista-kommunista-zöld-liberális javaslat, mintha mi sem történt volna - idézte fel.
   
A politikus kitért arra is, hogy a csütörtöki szavazás előtt a Fidesz pártcsaládja, a néppárti frakció visszavonta alternatív határozattervezetét, amely elítélte a magyar kormány elleni támadásokat a médiatörvénnyel kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban kifejtette: az Európai Néppárt frakciója az inkorrekt eljárás ellen azzal tiltakozott, hogy visszavonta saját határozattervezetét, hiszen az ügy, amely annak benyújtása alapjául szolgált volna korábban, hétfőn megszűnt létezni. "Felszólítottuk a többi pártot, hogy ők is vonják vissza az okafogyottá vált javaslatukat, de politikai előítéleteik miatt inkább vállalták a hazugságot" - fűzte hozzá.
   
A másik tanulság Szájer József az, hogy "a valóság sosem számít ott, ahol a baloldal pártjai a hazugság oldalán össze tudják hozni a többséget".

OLDALTÖRÉS: Magyar néppárti reagálás, Swoboda véleménye az EP-határozatról

Magyar néppárti reagálás, Swoboda véleménye az EP-határozatról

Magyar néppárti reagálás, Swoboda véleménye az EP-határozatról

Magyar néppárti reagálás, Swoboda véleménye az EP-határozatról

Az Európai Parlament (EP) csütörtöki strasbourgi ülésén a baloldali frakciók hazug határozatot fogadtak el a magyar médiatörvényről - szögezte le nyilatkozatában a magyar néppárti EP-képviselőcsoport.

A magyar néppártiak hangsúlyozták, hogy a határozat szövege nem a jelenlegi állapotot tükrözi, figyelmen kívül hagyja a médiatörvény hétfői módosítását, valamint Neelie Kroes európai médiaügyi biztos nyilatkozatát, miszerint a magyar médiatörvény összhangban áll az uniós normákkal.
   
"Képmutató és felelőtlen a magyar szocialisták magatartása, akik, míg Európában folyamatosan a médiatörvény és a magyar kormány ellen kampányolnak, addig Magyarországon az uniós kérésnek eleget tevő módosításokat leszavazták. A hazug határozat szerzői között van Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője is" - áll a nyilatkozatban.
   
A dokumentum kitért arra, hogy az uniós intézményrendszerben az Európai Bizottság, mint a szerződések őre, rendelkezik a jogalappal, megfelelő szakértelemmel és apparátussal, hogy objektív elemzést folytasson le az egyes tagállami jogszabályokról.     "Az Európai Bizottság pártatlan jogi elemzését és a magyar kormánnyal folytatott egyeztetéseket követően a médiatörvény egyes pontjainak módosítását a magyar Országgyűlés hétfőn elfogadta. Ezeket a javaslatokat az MSZP leszavazta. Az Európai Bizottság nevében Neelie Kroes médiaügyi biztos is megerősítette, hogy a módosítások révén a médiatörvény minden pontja összhangban áll az uniós normákkal, beleértve az Alapvető Jogok Kartáját is. A médiatörvénnyel kapcsolatos vita tehát hétfőn eredményesen lezárult, amit Neelie Kroes is megerősített. Ezt a tényt a baloldali határozattervezet nem vette figyelembe, erre a határozatban utalás nincs" - állapították meg a magyar néppárti EP-képviselők. Mint hozzátették, a dokumentumban csak olyan utalás szerepel, miszerint megkezdődött a törvény módosítási folyamata.
   
"Ebből a tényből is egyértelmű, hogy a határozat még a médiatörvény módosítása előtti állapotra reagál, és nem vette figyelembe a hétfőn bekövetkezett változásokat. Ez a tény hiteltelenné teszi az egész határozatot" - olvasható a nyilatkozatban, amely kitért arra is, hogy az elfogadott határozatnak semmilyen jogi kötőereje nincs.
   
A magyar néppártiak szerint "képmutató és felelőtlen a magyar szocialisták viselkedése, hiszen, míg korábban folyamatosan a médiatörvény módosítására szólítottak fel, az elmúlt hetekben mindent elkövettek, hogy annak az Európai Bizottság által is jóváhagyott módosítását lassítsák".
   
Hannes Swoboda, az EP szocialista frakciójának elnökhelyettese úgy nyilatkozott, hogy az európai sajtószabadságot illetően a legmagasabb követelményeket kell állítani.
   
"Döbbenten látjuk, hogy a Bizottság, az (uniós alap)szerződés őrzője kétségbeesetten köntörfalaz, hogy igazolja Barroso úr magyar kormánybeli politikai szövetségeseinek cselekedeteit" - mondta. Az EP szocialista frakcióvezető-helyettese szerint "elfogadhatatlan az olyan politikai beavatkozás, amire lehetőséget ad a magyar médiatörvény".

OLDALTÖRÉS: Konferencia Budapesten: folytatódik a jogszabály körüli vita

Konferencia Budapesten: folytatódik a jogszabály körüli vita

Konferencia Budapesten: folytatódik a jogszabály körüli vita

Konferencia Budapesten: folytatódik a jogszabály körüli vita

Az Európai Bizottság által kezdeményezett változtatásokkal még nem zárult le a médiatörvényt körülvevő minden vita - állapították meg csütörtökön egybehangzóan az Andrássy Egyetem és a Konrad Adenauer Alapítvány kerekasztal-beszélgetés, jogszabályt rendkívül eltérő módon megítélő résztvevői.

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagja a budapesti rendezvényen hangsúlyozta: a sajtószabadságért aggódó minden hangot komolyan kell venni, mivel a média szabadsága olyan érték, amely elengedhetetlen a demokratikus berendezkedés fenntartásához.
   
A médiatanács tagja ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a sajtószabadság tiszteletben tartása mellett lehet érvelni liberálisabb, illetve korlátozóbb jellegű szabályozás mellett is, az új magyar médiatörvény pedig éppen az előbbi, tradicionálisabb, konzervatívabb irányvonalat képviseli, így elsősorban a sajtó szabadsága és a közérdek közötti egyensúlyra törekszik.
   
Jan Mainka, a Budapester Zeitung főszerkesztője Németországban is feltüzelt "hisztériaként" értékelte a médiatörvényt ért kritikákat, szerinte ugyanis olyan dolgokat vetnek a szabályozás szemére, amely abban meg sem található. Elmondása szerint  először maga is megijedt, amikor tavaly decemberben először hallott a készülő jogszabályról, ám annak elolvasása után arról győződhetett meg, hogy a törvényben semmilyen olyan rendelkezés sem szerepel, amely korlátozná a munkáját.
   
Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője ezzel szemben a médiatörvény legnagyobb hibájának nevezte, hogy az nem nyújt pontos, világos és normatív szabályozást. Az újságíró szerint a jogszabályban "rengeteg slendriánság és politikai sandaság" található; "legrosszabb trükkje" pedig az, hogy az orgánumok egzisztenciális fenyegetésével félelmet keltenek az újságírókban, ami akár könnyen öncenzúrához is vezethet.
   
A Népszabadság főszerkesztője ravaszsággal vádolta a médiatanácsot, amiért az csak július 1-jétől, vagyis Magyarország EU-elnökségének lejárta után kezdheti meg, akár több tízmillió forintos büntetéseinek kiszabását.
   
Koltay András erre reagálva kiemelte: még nincs lezárva a médiatörvénnyel kapcsolatos minden kérdés, ugyanis amennyiben annak alkalmazása során valamely pontjáról bebizonyosodik, hogy az nem megfelelő, vagy pontatlan, illetve visszaélésre ad okot, akkor azokon változtatni lehet.
   
Mint mondta, nem gondolja, hogy ma Magyarországon öncenzúrára ösztönző légkör alakult volna ki, és szerinte ez július 1-jével sem fog megváltozni. Hozzátette: a jogszabály körüli "felfokozott hangulat" eredménye, hogy a jövőben a médiatanács minden döntését rendkívüli figyelem kíséri majd.
   
Martin József, a Magyar Nemzet korábbi főszerkesztője, az egri Eszterházy Károly Főiskola médiatudományi tanszékének tanára úgy fogalmazott, "mindkét oldalon teli a padlás retorikai túlzásokkal". A Magyar Nemzet rendszerváltás után elsőként megválasztott szerkesztője azonban Vörös T. Károlyhoz hasonlóan úgy foglalt állást, hogy a jelenleginél egyértelműbb és világosabb médiatörvényre lenne szükség, mivel szerinte sem lehet mindennel szemben elvárni, hogy majd csak az alkalmazás során derüljenek ki a hibái.
   
Úgy látja, hogy három kérdés körül alakulhat ki még hosszan tartó vita: a médiatanács kizárólag fideszes jelöltekből álló összetételéről, továbbá a médiahatóság szerinte kérdéses mértékű nyomozati jogköreiről, illetve a közszolgálati médiarendszer átalakításáról.

OLDALTÖRÉS: Az MSZP parlamenti bizottságban orvosolná a jogszabályt

Az MSZP parlamenti bizottságban orvosolná a jogszabályt

Az MSZP parlamenti bizottságban orvosolná a jogszabályt

Az MSZP parlamenti bizottságban orvosolná a jogszabályt

Az MSZP egy olyan országgyűlési bizottság felállítását javasolja, amely a parlamenti pártok mellett a média szakmai- és érdekképviseleti szerveinek képviselőit is bevonná a médiatörvény számos oldalról felvetett hibáinak orvoslásába.

Mandur László szocialista országgyűlési képviselő csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Orbán-kormány újabb pofont kapott a médiatörvény ügyében azzal, hogy az Európai Parlament (EP) csütörtökön egy a magyar médiaszabályozást elítélő határozatot szavazott meg Strasbourgban.
   
Az ellenzéki politikus szerint bebizonyosodott, hogy az EBESZ médiaügyi ombudsmanja és az Európa Tanács emberjogi biztosa után az Európai Parlament sem tudja elfogadni, hogy egy uniós tagország kormánya "totálisan irányítása alá vonja" a közmédiumokat, továbbá a független orgánumokat is kezében tartsa a "túlzott büntetési lehetőségekkel".
   
Kiemelte: az EP határozata egyértelmű üzenet Magyarország számára, hogy nem viselkedhet úgy, mintha nem vállalta volna a szervezet által elvárt demokratikus normák és értékek teljesítését; az MSZP ezért felszólítja a kormányt, hogy a médiatörvényben is tegyen eleget ennek a kötelezettségének.
   
Mandur László szerint az igazi megoldást az jelentené, ha a kormánytöbbség - az MSZP parlamentnek benyújtott határozati javaslatának megfelelően - már a jövő héten létrehozna egy országgyűlési bizottságot, amely az ellenzék, a szakma és az Európai Unió számára is elfogadható változtatásokat indítványozna a médiaszabályozásban.
   
Az ellenzéki képviselő aláhúzta: az MSZP nem szeretné, hogy Magyarország folyamatosan negatív színben tűnjön fel a "művelt világ szemében", ezért céljuk, hogy az ország minél hamarabb lekerüljön arról a "szégyenpadról", amelyre szerintük az Orbán-kormány által alkotott törvény miatt került.
   
A szocialista politikus megjegyezte továbbá, hogy reményeik szerint hamarosan az Alkotmánybíróság is helyt ad pártja médiatörvényt bíráló beadványának.

 LMP: a magyar médiatörvény nem európai

Az LMP szerint az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott határozati javaslata újra egyértelművé tette, "amit a kormánypárti politikusokon kívül mindenkit tud": a magyar médiatörvény messze nem európai - jelentette ki az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében Karácsony Gergely.

A frakcióvezető-helyettes úgy fogalmaz, hogy az Európai Bizottság által "kikényszerített" és a kormánypárti képviselők által a héten megszavazott változtatások ezen a tényen érdemben nem változtattak. Hozzáteszi, hogy az EP kritikái teljesen megegyeznek a hazai szakmai szervezetek és LMP korábban megfogalmazott kritikájával.
   
Kijelenti, hogy az LMP számára azonban továbbra is elfogadhatatlan, hogy a "csak Fidesz delegáltakból álló Médiatanács élet és halál ura legyen a magyar médiában". Úgy fogalmaz, hogy történelme során Magyarország többször is az élen járt Európában a sajtószabadságért folytatott küzdelemben, például 1989 után is, amikor az alkotmány külön rendelkezett a médiamonopóliumok elleni fellépésről, az Alkotmánybíróság határozatai pedig világos sorvezetőként szolgáltak a szabad véleménynyilvánítás érvényesüléséhez.
   
A politikus szerint a Fidesz ezzel a nemzeti és egyszersmind európai hagyománnyal ment szembe, amikor "fenekestül felforgatta a média szabályozását". Karácsony Gergely kijelenti, hogy ezért jogos minden hazai és európai tiltakozás a magyar médiatörvénnyel szemben.
   

OLDALTÖRÉS: Policy Solutions: ritka az EU-ban egy tagállamot bíráló állásfoglalás

Policy Solutions: ritka az EU-ban egy tagállamot bíráló állásfoglalás

Policy Solutions: ritka az EU-ban egy tagállamot bíráló állásfoglalás

Policy Solutions: ritka az EU-ban egy tagállamot bíráló állásfoglalás

Ritka, de nem egyedülálló az Európai Unió történetében, hogy egy tagállamot bíráló állásfoglalást fogadnak el; a magyar kormányt most "rótta meg" így először az Európai Parlament (EP) a 2004-es magyar EU-csatlakozás óta - állapította meg gyorselemzésében a Policy Solutions, miután az EP a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatot szavazott meg csütörtökön Strasbourgban.

A politikai elemző intézet az MTI-hez eljuttatott anyagában rámutatott, hogy Magyarország uniós csatlakozása óta, vagyis az utóbbi hét évben az EP tizenegy ügyben fogadott el valamelyik tagállamot nevesítő elítélő állásfoglalást.
   
A Policy Solutions rávilágított: ilyen tartalmú határozati indítványt - a politikai véleménynyilvánítás eszközeként - szakbizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő terjeszthet be az EP plenáris ülése elé. A javaslat témája lehet valamilyen aktuális politikai ügy, például az emberi jogokat, a jogállamot vagy a demokráciát veszélyeztető kérdés.
   
Az elfogadott határozatnak nincs jogi, csak politikai következménye. Ilyen, tagállamnak címzett állásfoglalást eddig mindössze 22 alkalommal fogadott el az EP; ezek fele valamilyen témában támogatta az adott uniós országot, másik fele viszont elítélő volt.
   
A gyorselemzés szerint 2004 óta összesen hét másik tagállamot kritizált az Európai Parlament írásos állásfoglalásban: Olaszországot, Máltát, Lengyelországot, Litvániát két-két alkalommal, míg Franciaországot, Írországot és Spanyolországot egy-egy alkalommal marasztalta el.
   
Lengyelország és Litvánia az erősödő - és állami szintre gyűrűző - homofóbiával kapcsolatban kapott megrovást, Olaszország és Franciaország esetében a romákkal kapcsolatos bánásmódot érte kritika.
   
A csütörtöki strasbourgi határozat előtt az EP kétszer foglalkozott Magyarországgal: az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából megemlékező állásfoglalást adott ki, egy másik alkalommal pedig felhívta az uniós szervek figyelmét a közép-európai árvízkatasztrófára és támogatást kért a károk mielőbbi rendezéséhez.
   
Magyarország az első olyan ország 2004 óta, amelynek kormányát a sajtószabadság megsértése miatt "ítéltek el" az európai parlamenti képviselők - közölte az MTI-vel Boros Tamás, a Policy Solutions elemzője.
   
Az állásfoglalást az európai Zöldek, Liberálisok, Szocialisták és Demokraták, valamint a radikális baloldali pártokat tömörítő frakciók közösen nyújtották be és szavazták meg; 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak. A dokumentum felszólítja a magyar kormányt a sajtószabadság helyreállítására és a médiatörvény visszavonására. Az állásfoglalás az ügyben az Európai Bizottságot is kritizálja, valamint felkéri, hogy készítsen a médiapluralizmus és -szabályozás ügyében európai szintű kerettörvényt.

OLDALTÖRÉS: Kovács Zoltán: folytatódik a boszorkányüldözés

Kovács Zoltán: folytatódik a boszorkányüldözés

Folytatódik a boszorkányüldözés - így kommentálta Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MTI-nek azt, hogy az Európai Parlament (EP) a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatot szavazott meg csütörtökön.

A szocialista, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció közös indítványára 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak Strasbourgban.
   
Kovács Zoltán erre reagálva az MTI-nek úgy nyilatkozott: a boszorkányüldözést bizonyítja, hogy a határozatban egyetlen utalás sincs arra, hogy a "nagyon konstruktív, rendkívül gyorsan lezárt tárgyalások" eredményeként - Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos megfogalmazása szerint is - minden szempontból megnyugtatóan sikerült rendezni a médiatörvény módosításával kapcsolatos kérdést. Emlékeztetett, hétfőn a magyar Országgyűlés elfogadta azokat a módosításokat, amelyekről megállapodott a kabinet az Európai Bizottsággal.
   
Az államtitkár szerint az EP azon frakcióinak, amelyek megszavazták a magyar jogszabályt kifogásoló előterjesztést, most már nemcsak a magyar kormánnyal van vitájuk, hanem az Európai Bizottsággal is.
   
Ami a legsajnálatosabb, hogy azok az egyértelműen politikai választóvonalak, amelyek ezzel az üggyel kapcsolatban szinte kezdettől fogva látszanak, most még markánsabbak - fogalmazott, hozzátéve: "különösen fájdalmas az, hogy ebben a Magyar Szocialista Párt is részt vesz".
   
Kovács Zoltán megjegyezte, az EP-ben elfogadott indítványnak nincs semmilyen, jogi értelemben kötelező ereje.
   
A kormány javaslatára módosította hétfőn az Országgyűlés a médiatörvényt és a médiaalkotmányt. A változtatást a kabinet azután kezdeményezte, hogy megállapodott a jogszabályokat több ponton kifogásoló Európai Bizottsággal. A módosítás érinti a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a regisztráció és a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók szabályozását.

OLDALTÖRÉS: Az IPI szerint továbbra is veszély a sajtószabadságra a médiatörvény

 Az IPI szerint továbbra is veszély a sajtószabadságra a médiatörvény

 Az IPI szerint továbbra is veszély a sajtószabadságra a médiatörvény

 Az IPI szerint továbbra is veszély a sajtószabadságra a médiatörvény

A magyar médiatörvény a jogszabály módosítása ellenére továbbra is veszélyt jelent a magyarországi sajtószabadságra nézve - véli a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI).

A bécsi székhelyű szervezet szerdán nyilvánosságra hozott közleményében üdvözölte a törvénymódosítást, de úgy vélte, hogy "bizonyos pontok" (a jogszabályban) "továbbra is aggodalomra adnak okot, s ha nem javítják ki őket, a törvény továbbra is veszélyt jelent a sajtószabadságra".
    
Az Országgyűlés a kormány javaslatára hétfőn módosította a médiatörvényt és a médiaalkotmányt. A változtatást a kabinet azután kezdeményezte, hogy megállapodott a jogszabályokat több ponton kifogásoló Európai Bizottsággal. A módosítás érinti a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a regisztráció és a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók szabályozását.
   
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője kedden úgy vélekedett, hogy a magyar média törvényi szabályozása a módosítások dacára továbbra is sérti a szervezet sajtószabadsággal kapcsolatos kötelezettségeit. Dunja Mijatovic véleményét egy közleményben fogalmazta meg, amely felkerült fel az EBESZ honlapjára, ahol a kapcsolódó jogi elemzés is olvasható (osce.org/fom/75999).