Hangraforgók: Kányádi Sándortól Varró Daniig dalolnak verseket

A kéttagú győri formáció a minap lépett fel Lentiben.  A Hangraforgók együttest 2003-ban alapította Faggyas László és F. Sipos Bea. A duó Radnóti Miklós egyik verse, a Majális után vette fel nevét, a költő a hangraforgó névvel a lemezjátszó ősére, a gramofonra utalt.

Az elmúlt fél évtized során az együttes országszerte és a határokon túl is sikerrel szerepelt különféle fesztiválokon, dalos találkozókon, irodalmi esteken. Műsoraikban klasszikus és kortárs magyar költők versei egyaránt hallhatók.
– Legfontosabb feladatunknak a magyar kultúra ápolását, a magyar nyelv őrzését, a verséneklő műfaj életben tartását és továbbhagyományozását tekintjük – mondta Faggyas László.

Hangraforgók: Faggyas László és F. Sipos Bea a lenti fellépésen
Fotó: Gyuricza Ferenc  

– Játszunk régi hangszeres zenét is, leginkább mégis a versek megéneklését tartjuk a fő feladatunknak. Repertoárunk közel ötszáz évet fog át, Balassitól kezdve egészen korunkig. Ez utóbbi talán még fontosabb, hiszen a klasszikusokat ismeri a közönség, de arról is hírt kell adni, hogy igenis létezik mai magyar költészet.

A veszprémi születésű, de jelenleg Győrben élő Faggyas László szerint a verséneklés sikere azon múlik, hogy milyen alázattal nyúlnak a költeményekhez. Ők a verset nem ürügynek használják, azaz a Hangraforgók együttes nem arról szól, hogy van egy zenei világuk, és ahhoz keresnek költeményeket, hanem fordítva, a vershez keresik a megfelelő dallammenetet.

– Ha ránézünk egy költeményre, és nem érezzük meg, hogy miről szól, akkor eltévedhetünk – magyarázta. – Bele kell élni magunkat a versbe, felfogni annak költői üzenetét, s a rendelkezésünk re álló eszköztárral hozzáigazítani a legmegfelelőbb hangzást. Így lehetséges egymás után megszólaltatni a színpadon akár Pálóczi Horváth Ádám pajzán történeteit, a ma is élő költő-legenda Kányádi Sándor gyermekeknek szóló kedves verseit, vagy a fiatalok körében olyanynyira kedvelt Varró Dani költeményeit.

A Hangraforgók fennállása óta több hanglemez elkészítésében működött közre, legutóbb a Nyugat nemzedékéhez tartozó költő és műfordító Képes Géza századik születésnapjára születésnapjára vettek fel egy énekelt verseket tartalmazó albumot. Erre a költő szülővárosától, Mátészalka önkormányzatától kaptak felkérést, aminek örömmel tettek eleget.

– Mátészalka városa büszke szülöttére – sorolta tovább Faggyas László. – Képes Géza jelentős költő volt, ám a rendelkezésünkmai fiatalok előtt kevésbé ismert. A város azzal a céllal készíttette el a lemezt, hogy minden helybéli általános iskolás ajándékba kapjon egy példányt, ezáltal erősítve a lokálpatriotizmust. Bea szintén mátészalkai születésű, így nemcsak a versek, de a zenei forrás is a városhoz kapcsolódik. Az album 15 énekelt verset tartalmaz, melyek hangulatukban eltérőek, ezért mi is arra törekedtünk, hogy a dalok zenei stílusa is sokszínű legyen.

Faggyas László anno tagja volt annak a zalai Technikai Szünet elnevezésű együttesnek, amelyben a zalaegerszegi Lukács Sándor volt a társa. Az 1988-as Ki Mit Tud? című tehetségkutató műsor televíziós középdöntőjéig jutott duó jelenleg ugyan passzív állapotban van, ám elvileg sosem oszlott fel, legutóbb 2007-ben léptek színpadra. A Hangraforgók emellett szerepelt a 2007-es Itthoni Dal fesztiválon is, akkor egy Pusztai Zoltán-vers megzenésítésével Győr városát képviselték Zalaegerszegen.