Április bolondja, május szamara!

Április a tréfálkozások hónapja, ezt a jelzőt a csalfa, változó volta miatt is kiérdemelte, nem csoda, hogy e hó elsején van a bolondok napja. A szokás eredetére nincs hiteles magyarázat, egyes források IX. Károly francia uralkodót említik, aki állítólag 1564-ben elrendelte, hogy április elseje helyett január elsején kezdődjön az új év. Ám az ünnephez kötődő ajándékozás megmaradt a régi időpontban, később tréfák lettek az ajándékokból, így a hamis évkezdetet hamiskodással ünnepelték.

A magyar néphagyományban ismert volt a bolondok napja: álhíreket terjesztettek, rémhíreket találtak ki, főleg a gyerekeket tréfálták meg: elküldték őket boltba szúnyogzsírért, esernyőmagért, trombitahúrért vagy hegedűbillentyűért. Ma is él még a diákság körében a móka ezen a napon, sok iskolában fordított napot tartanak: a tanárok a padba ülnek, a tanulók pedig a katedrán kapnak helyet.

Április bolondjának a megtréfált és kigúnyolt embert nevezték, illetve elterjedt a szólás forma is: áprilist járatni valakivel.

A közismert áprilisi tréfák mellett a sajtó is egyre gyakrabban teszi lóvá az olvasókat. 1963-ban egy svéd tévébemondó például rávette a nézőket, hogy húzzanak harisnyát a készülékre, így színesre válthatják a fekete-fehér adást. 1957-ben a BBC egyik műsorában közvetítettek a svájci spagettiszüretről, amihez olyan képeket illusztráltak, ahol a svájci parasztok spagetti-kötegeket húznak le a fák ágairól. Égtek a telefonvonalak, hogy megtudják, honnan lehet beszerezni spagetti palántát. Szintén egy BBC műsorban tréfálta meg a nézőket egy csillagász: elárulta, hogy az esti órákban csökkenni fog a Föld gravitációja, így szenzációs lebegő érzésben lehet részük az embereknek. Égtek a vonalak, több ezer telefonáló számolt be lebegő élményről, valaki pedig azt is állította, hogy a barátaival együtt fotelestül lebegett a szobájukban.