Hírek

2017.08.25. 09:19

Időutazó egerszegi páros

Új várostörténeti állandó kiállításra készül a zalaegerszegi Göcseji Múzeum. Megszületett a koncepció, a részletes tematika, s a tárgyak restaurálása is megkezdődött.

Magyar Hajnalka

Bár a nyitást csak 2019 tavaszára, nyarára remélik, „fejben" már szinte kompletten kész a Göcseji Múzeum új állandó kiállítása. Ami nem az egyetlen közelgő változás a múzeum életében.

- Felújítás előtt áll az intézményünk, különösen a földszint déli szárnyán lesznek jelentős átalakítások - kezd a részletekbe Kaján Imre múzeumigazgató. - A munkálatok keretében egyebek közt helyet alakítunk ki a Fekete György Kossuth-díjas belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia zalaegerszegi születésű elnöke életművéből nyíló állandó kiállításnak, a jelenlegi időszaki kiállítótermünk pedig a Várkör irányába terjeszkedhet.

Németh János Kossuth-díjas keramikusművész állandó kiállítását is bővíteni tervezzük, továbbá nyílik egy kávézó árnyas terasszal, és kovácsoltvas kerítést kap a múzeum kertje. Természetesen nagy reményeket fűzünk a leendő új állandó kiállításhoz is. Kollégáim rendkívül izgalmas koncepciót találtak ki, a várostörténet különböző korszakait az akkori emberek életének bemutatására fűzik fel. Nem a sokszor ismertetett történelmi események, hatalmi viszonyok kerülnek a középpontban, hanem a mindezeket megélő városlakók.

Lebár Dávid és Korbuly Ágnes segédrestaurátor már a Göcseji Múzeum új állandó kiállításának tárgyain dolgozik. Az előtérben látható cimbalom a hírneves Schunda-műhelyben készült, s bizonyára számos vigalomban szolgált

Fotó: Pezzetta Umberto

Ez az emberarcú feldolgozási mód nagyon korszerű, szakmailag is haladó szellemű, büszke vagyok rá, hogy az egerszegi múzeumban valósulhat meg.

Hozzáteszi még, mivel mégiscsak egy megyeszékhely életéről esik szó, mely tény fontos momentumként formálta a várost, egy külön kis teremben a megye történetére is kitekint a kiállítás.

A koncepció kidolgozásában Béres Katalin és Megyeri Anna történész-főmuzeológus vállalt oroszlánrészt, Simmer Lívia, Orha Zoltán és Eke István régész segítségével.

- Természetesen az új kiállítás sem nélkülözi teljesen a kronológiát, hiszen a város múltját fejtjük fel, ám ez csak egy „sorvezető", ami alkalmat nyújt az akkori élet bemutatására - avat be Béres Katalin. - Mondhatni életmódkiállítást tervezünk, ami az egyes korszakok jellegzetes karaktereinek, domináns társadalmi rétegének mindennapjaira fókuszál.

Így sorra megelevenedik majd a mezővárosi lakosok, a végvári vitézek, a céhes iparosok, a városi köznemesség, a boldog békeidők értelmisége, a két háború közti hivatalnokréteg, végül pedig az 1945 után a falvakból a városba betelepült gyári munkások világa. A tárlat munkacíme - Hogyan éltek elődeink? - ugyancsak erre utal.

Az egyes fejezeteken belül négy alapvető kérdésre igyekszik választ adni a kiállítás. Hol éltek a korszak emberei? (Magyarán, hogy festett akkoriban a város, mekkora volt a kiterjedése, milyen főbb épületek álltak.) Hogyan éltek? (Milyenek voltak a lakáskörülmények, az enteriőrök.) Mivel foglalkoztak? (Milyen munkalehetőségek adódtak, hogy dolgozott például egy szűrszabó, egy csizmadia.) Milyen közösségi tereket használta? (Hol töltötték a szabadidőt, hol sportoltak, fohászkodtak, szórakoztak.)

Hangvétel, stílus tekintetében is új hangszerelést ígérnek, sok könnyed, humoros elemmel, interaktív attrakcióval.

A tárlatba természetesen beépítik az utóbbi másfél évtized új szerzeményeit, s még további beszerzéseket is terveznek. Ezek mellett a gyűjtemény klasszikus darabjaira szintén ráfér a ráncfelvarrás, így már javában dolgozik a restaurátorműhely.

- Minden korszakot egy jellegzetes, ikonikus tárgy vezet fel - folytatja Béres Katalin. - A 19. század végét például az az ezüstkapa, amivel elvégezték az első, szimbolikus kapavágást az egerszegi vasút építésénél...

A felvezetés része lesz egy „időutazó" egerszegi pár is. Az egyszerűség kedvéért csak Egerszegi Mariskának és Egerszegi Pistának becézett alakok minden korszakban felbukkannak, s rövid, életszerű virtuális csevegéssel hangolják a látogatókat az adott fejezet érdekességeire.

Három animációt is terveznek, ezek egyike a végvári korszakot idézi meg. A filmben látjuk majd, amint az egerszegi végvár katonái szabad idejükben a környező hegyeken szőlőt művelnek. Megszólal azonban a hírlövő mozsár, jelezve, kertek alatt a török. A vitézek kapát-kaszát odahagyva rohannak a várba, s hadifelszerelést öltve indulnak az ütközetbe...

Mindezen túl további hangzó anyagok, digitális játékok, nagyméretű háttérgrafikák (Frimmel Gyula megyeszékhelyi grafikusművész jóvoltából) ugyancsak hozzátesznek majd az élmény komplexitásához.

Ezek is érdekelhetik