Hírek

2015.05.18. 16:07

Több halat a tányérunkra

Az európai átlaghoz képest mi, magyarok jóval kevesebb halat fogyasztunk. Ezen változtatna a kormányzat, mely a halfogyasztás öt éven belüli megduplázását tűzte ki célul.

Gyuricza Ferenc

Az egyik zalabaksai étteremben nemcsak az étlapról választható ételek között találhatóak halból készültek, de a menüben is szerepel kéthetente. Mindez nemcsak azért, mert az étterem tulajdonosa és szakácsa is nagy kedvelője a halételeknek, hanem elkötelezettségük miatt is.

– Fontosnak tartjuk a halételeket, hiszen egészségesek és ízletesek is – sorolja Kulcsárné Horváth Lívia, az étterem vezetője. – A hazai vendégek minden igyekezetünk ellenére is ritkábban rendelnek, mint a külföldiek, a magyarok a laktatóbb ételeket kedvelik, míg a szlovénok nagy halászlépártiak.

Az étterem vezetője hozzáteszi, az egyes halak között is jól érzékelhetőek az eltérések, a hazai vendégek leginkább hekk-pártiak, a menühöz emiatt egyértelműen azt használják alapanyagként. Pedig vannak különlegességeik is, például fogas filé, ami nemcsak ízletes, de találáskor is rendkívül gusztusos.

– Az étlapon tehát nem sok halételt szerepeltetünk, de aki szeretne halat rendelni, annak szinte bármit el tudunk készíteni – magyarázta tovább. – A halételek népszerűsítése érdekében halas hétvégéket is tartunk, de erre is többségében a külföldiek jönnek.

Zalabaksán gyakran készítenek halételeket. Magyar Barbara kezében (balról) sült keszeg látható hercegnő burgonyával és friss salátával, míg az étterem vezetője, Kulcsárné Horváth Lívia zöldségágyon, pirított tökmaggal tálalt fogasfilét mutat. Fotó: Gyuricza Ferenc

A nagyobb üzletláncok szinte mindegyikében találhatóak halételekhez szükséges alapanyagok – derült ki abból a röpke szemléből, amit a napokban végeztünk. Többségük mélyfagyasztott, de van választék konzervekből is, az élőhal azonban – a tartásához szükséges speciális engedély miatt –, csak kevés helyen fordul elő, de nem is nagyon hiányolták az általunk megkérdezettek.

– A gyerekek odavannak a halrudakért, az szinte hetente kerül az asztalra – válaszolta lapunknak Vörös Tiborné. – A fagyasztott halfiléből gyorsan elkészíthető a vacsora, így azt is viszonylag gyakran vásárolunk, az élő hallal viszont sok a macera, azt maximum karácsonykor szoktunk venni.

– Én szinte csak frissen kifogott balatoni halat használok – mondta Somorjai Lívia. – Halász ismerőseimtől kapom vagy vásárolom, ők már megtisztítva, felpucolva adják, így nincs vele sok gondom. Kedveljük a paprikás lisztben kisütött keszeget, a rántott pontyot és fogast, valamint a halászlét is.

– Az igazi halász nem vásárolja, hanem fogja a halat – jelentette ki Szabó Zoltán, aki a zalalövői Borostyán-tó mellett kísértette a szerencséjét. A helybéli férfi szerint nincs ízletesebb a frissen fogott halnál, az észak-zalai város melletti tónak pedig az átlagosnál is tisztább a vize, így a hal húsán nem érződik mellékíz.

– Igyekszem hetente legalább egy alkalommal kijönni a tó mellé – folytatja. – Alapvetően sporthorgásznak tekintem magam, ám ha úgy adódik, hogy van egy szép fogás, azt haza is viszem. Az amur a kedvencem, de azt viszonylag ritkábban fog az ember, ezért többnyire pontyból készül el az asztalra szánt étel.

Magyarországon az étkezési haltermelés mértéke évek óta kiegyensúlyozott, stagnáló képet mutat. A horgászat eközben az egyik legkedveltebb hobbitevékenység. Szabó Zoltánt a zalalövői Borostyán-tónál találtuk az elmúlt hét végén, ragadozó halra ment. Mellette Németh János halőr. Fotó: Gyuricza Ferenc

Mivel ezekben a napokban békés halakra tilalom van érvényben, így Szabó Zoltán is süllőre és csukára ment. Véleménye szerint a hazai horgászoknak csak 20-30 százaléka próbálkozik a ragadozó halakkal, holott azok húsa ízletesebb. A Borostyán-tó Horgász Egyesület halőre, Németh János is hasonló véleményen van, úgy fogalmaz: nem véletlen, hogy a süllő a legdrágább a piacon.

– Ebben a tóban szinte valamennyi magyarországi állóvízi hal előfordul – magyarázta. – Ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, compó, domolykó, keszeg, kárász, de még küsz is. A napi átlagos fogás 3-4 hal. Sokan el is viszik magukkal, amit kifogtak, persze csak a szabályainknak megfelelően. A hat kilónál nagyobb pontyot például köteles a horgász visszaengedni a vízbe.

Bár Magyarországon szinte minden második ember horgászik, a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján hazánk az Európai Unióban az egy főre jutó halfogyasztást tekintve a rangsor legvégén kullog. Míg nálunk 5 kilogramm körüli az éves átlag, addig a tagállamok többségében ennek körülbelül négy-ötszöröse az éves fogyasztás. Ez igaz a hozzánk hasonlóan tengerparttal nem rendelkezőkre is. Utóbbi kitétel azért fontos, mert a tengeri halászat értelemszerűen igencsak megnövelheti a fogyasztást.

A hiányosságok leküzdése érdekében a kormányzat most egy operatív programot kíván a halfogyasztás növelésére elindítani, aminek fő célja az öt kilogrammos átlagos hazai fogyasztás megduplázása lenne. Amennyiben a programot az Európai Bizottság is jóváhagyja, úgy a jövő esztendőtől egészen 2020-ig évente 15 milliárd forintos uniós támogatáshoz jut a halászati ágazat, ez három milliárddal lenne több, mint a korábbi években. A téma kapcsán Viski József, a Miniszterelnökség agrárvidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett a népegészségügyi szempontokra is hivatkozott. Kiemelte: ahhoz, hogy a hal gyakrabban szerepeljen a napi étrendben, elengedhetetlenül szükség lenne a feldolgozott, konyhakész haltermékek arányának emelésére. A tógazdaságokból évente lehalászott 20-21 ezer tonnányi mennyiségnek ugyanis jelenleg csupán néhány százaléka kerül feldolgozva a piacra, holott halfasírtra, halkolbászra, illetve gyorsan elkészíthető haltermékekre nagy lenne a kereslet. Célszerű volna a halfajták kínálatát is növelni, jelenleg a halgazdaságokban lehalászott mennyiség nyolcvan százalékát ugyanis a ponty teszi ki, holott a harcsa, a csuka, a süllő és a pisztráng jobban eladható. Az éttermi és otthoni kínálat mellett a közétkeztetésben is bővíteni kellene a halételek arányát, ez kétmillió felnőtt és mintegy félmillió gyermek egészségesebb táplálkozásával járna együtt. A friss hal folyamatos biztosítása azonban az iskolai menzákon és az üzemi konyhákban jogszabályi módosításokat, s azok gyakorlathoz történő igazítását igényelné a szakember szerint.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!