Csalogatnak és átvernek? Nem biztos, hogy a kedvezményes termék valóban olcsóbb

A nyugdíjasok például előszeretettel tanulmányozzák az akciós újságokat, és próbálják kihasználni a kedvezményeket, fogalmaz Boda László, a Zala Megyei Idősügyi Tanács elnöke. Ez persze természetes, ám néha abba a hibába esnek, hogy olyat is vásárolnak, amire nincs szükségük – csak azért, mert olcsó(bb). Ám ez sem biztos.

Az érdekvédő szerint érdemes figyelni a trükkökre. Például arra, hogy valami 100 forintba kerül az akció előtt, de – papíron – felemelik az árát 150-re, s abból adnak kedvezményt. Így tehát nem olcsóbb: ugyanannyit kell érte fizetni, mint korábban.

Éppen ezért tájékozódni kell, s az idősügyi szervezetek is erre ösztönzik tagjaikat, sőt, előadásokat is szerveznek a témában, hogy mindenki tisztában legyen a pénztárcáját veszélyeztető, átverős kereskedelmi módszertannal. Az elnökhöz olyan panasz is gyakran befut, hogy idő előtt elfogy a hirdetett, jó áron kínált termék.

– Én is így jártam a közelmúltban – mondja Boda László. – Akciós tojásért mentem, de már nem volt. A kereskedő persze arra számít, hogy ilyenkor a drágábbat is megveszi az ember, de nekem az az elvem, hogy amennyiben mondjuk reggel 8 órakor már nincs az árucikk, amit hirdettek, akkor én oda többé nem megyek.

Nem mindig hihetünk a meséknek. Boda László szerint tájékozódni és ellenőrizni kell a reklámanyagok állításait. Fotó: Péter Árpád

Hasonlóra panaszkodott egyik olvasónk is. Villámpostán azt írta: „Elég elszomorító, hogy az ország egyik legdrágább üzletlánc-hálózata meghirdeti a május 10-i akciót reggel 7-től 13 óráig, és én balga 7.30-kor betérvén semmilyen akciós terméket nem találok, mivel a készlet erejét már elhasználták." Hozzátette, oda nem megy máskor. Hiába a színes reklámújság...

Az extrém, nyilvánvaló átveréseket leszámítva azonban ez a dolog nem kizárólag fehér vagy fekete.

– Hogy egy adott termékből mennyi fogy az akció idején, nem minden esetben egyszerű előre meghatározni – mondja ennek kapcsán Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója –, de a több éves tapasztalat mindenképpen segítséget ad a kollégáknak a beszerzéshez. Többnyire lehetőség van arra is, hogy az akció időtartama alatt újbóli rendeléseket adjunk le, hiszen alapvető érdek, hogy a meghirdetett termék megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre.

A tényszerűség kedvéért: a lapunkhoz eljutott panaszok nem a CBA-val kapcsolatban érkeztek.

Akciózni egyébként megéri, hisz' ilyenkor olyanok is betér(het)nek a boltba, akik máskor nem, s ők, ha már ott vannak, nemcsak olyat vesznek, ami „sale" vagy „-20, 30, 50 százalék". Aki pedig vigyáz a jó hírére és hosszú távon gondolkodik, nem veri át a vevőt, mert annak gyorsan híre megy.

Mindez azonban nemcsak íratlan – gentlemen's agreement – szabály: törvény is tiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. Az úgynevezett csalogató reklám – vagyis ha a kereskedő előre tudja, hogy az adott terméket a meghirdetett áron nem tudja az akciós időszakban végig biztosítani – nem jogszerű, ugyanis az üzletnek fel kell mérnie, mekkora forgalomra számíthat, és annak kielégítésére rendelkezik-e elegendő áruval.

– Abban az esetben például, ha csak néhány darabot rendel egy cég egy termékből, és az a nyitás után néhány órával elfogy – hoz példát Kiss Anita, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője –, azt jelzi, hogy a vállalkozás irreálisan alacsony készlettel indult, tehát nem vette figyelembe a fogyasztói igényeket. Ha pedig egyáltalán nincs az üzletben az adott termékből készlet, akkor az egyértelműen bizonyítja, hogy a szükséges gondosságot a vállalkozás nem tanúsította.

Kiss Anita szerint a kereskedőnek nem ad felmentés, hogy az ajánlat a készlet erejéig érvényes

S e szabály alól az sem ad felmentést, ha az akciós újságban, apró betűsen szerepel, hogy „az ajánlat a készlet erejéig érvényes". Az NFH idei vizsgálati programjában egyébként kiemelten szerepel a reklámtevékenységek átfogó ellenőrzése.

A „városi legenda" szerint olyan is előfordul, hogy az alacsony készletű akciós termékek előre elkelnek, vagyis az üzlet dolgozói maguknak, illetve ismerőseiknek félrerakják ezeket. Kiss Anita szerint ez elképzelhető, „viszont az ilyen eset visszavezethető lenne arra, hogy a vállalkozás nem a várható forgalomnak megfelelően mérte fel az akciós termékek mennyiségét, ezért ugyanúgy a csalogató reklám esetével lenne dolgunk." Ezt pedig – ha bizonyítható –, büntetik.

Aki tisztességtelen módszert tapasztal, bejelentést tehet a kormányhivatalnál, amit természetesen a fogyasztóvédők kivizsgálnak.

A tavalyi NFH-adatok szerint a vizsgált reklámok 13 százaléka volt jogszabálysértő. Egy évvel korábban ez a szám még 19 százalék volt, tehát egyértelmű a csökkenés, ami a hatóság szerint a felügyelőségek kitartó munkájának is köszönhető. Ám az sem elhanyagolható tény, hogy minden nyolcadik hirdetés-ellenőrzés még mindig tár fel hibát.

Magyarul: nyolc szórólap közül egyet simán kidobhatnánk. A kérdés csak az: melyiket...