Bűnözők ellen, a határokon át

Csak néhány a legfontosabb területekből, ahol az uniós tagállamok bűnüldöző és igazságügyi szervezetei fokozottan támaszkodnak egymásra. Ennek egyik intézménye az Eurojust, az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége, amelyet 2002-ben hozták létre azzal a feladattal, hogy a nemzeti igazságügyi- és nyomozó hatóságok, különösen az ügyészségek a határokon átívelő, súlyos és szervezett bűncselekmények esetén együttműködve, hatékonyan járjanak el. Az alapgondolat már 1999-ben megfogalmazódott, a folyamat a New York-i WTC-tornyok elleni 2001. szeptemberi támadás után gyorsult fel. A 28 tagállam mindegyikét magas beosztású, tapasztalt ügyész, bíró vagy velük azonos hatáskörű rendőrtiszt képviseli a hágai székhelyű Eurojustnál. Hazánk dr. Venczl László legfőbb ügyészségi főosztályvezető-helyettes ügyészt delegálta, aki 2012-ben kapta négy évre szóló megbízását. A napokban a megyei főügyészségen járt és tájékoztatást adott a szervezet aktuális tevékenységéről.

– Az Eurojust tavaly közel 1800 üggyel foglalkozott, ezek két vagy több országot érintenek és körülbelül tíz százalékát adják a magyar ügyek – jellemezte adattal is a szervezet munkáját dr. Venczl László.  – A már bíróság elé került ilyen ügyek közül említhetném például a focibundát, amiben az Eurojust is közreműködött. Ez sok EU tagállamot, illetve azon kívüli országokat is érintett, hiszen szingapúri volt a szervezett bűnbanda vezetője. Ennek az ügynek felderítésére, illetve a vádemelések érdekében a nemzeti eljárások összehangolására magyar kezdeményezésre jött létre közös nyomozócsoport. Ez az együttműködési forma többek között azzal az előnnyel jár, hogy az ebben résztvevő EU tagállamok külön jogsegély kérése nélkül közvetlenül is ki tudják kicserélni egymással a nyomozási adatokat, bizonyítékokat, amelyek aztán felhasználhatóak a bírósági eljárásokban – magyarázta.

Fotó: Arany Gábor

Ez EU tagállamok nem csupán a kereskedelmi életben, de az igazságügyi határozatok vonatkozásában is a kölcsönös elismerés elvének alkalmazását tűzték ki célul, ily módon az igazságügyi hatóságok közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással. Ez alapján például egy magyar ügyészi határozat alapján más tagállamban is eljárnak anélkül, hogy ott vizsgálnák a saját jogszabályaiknak való megfelelést. Az Eurojust igénybevétele ennek zökkenőmentes alkalmazását segíti elő. Szerepének erősödését jelzi, hogy a szervezet közreműködését mind gyakrabban veszik igénybe. Növekszik a hozzájuk érkező ügyészi megkeresések száma, különösen a kettőnél több tagállamot érintő, határokon átnyúló, szervezetten elkövetett, nagy anyagi értéket képviselő bűnügyekben. Dr. Venczl László hozzátette, hazánkat ezen kívül nagy számban érintik még az emberkereskedelemmel kapcsolatos eljárások is.

– Több nyugati tagállamban tapasztalják, hogy a bűnözők közép-európai tagállamokból érkezett nőket kényszerítenek prostitúcióra. Ez például a magyar hatóságok előtt időnként rejtve marad, hiszen a rendelkezésükre álló információk alapján legfeljebb a kerítés gyanúja merülhet fel. Ám, ha a prostitúció szervezetten zajlik, mert határokon át szállítják, adják-veszik az áldozatokat, hamis papírokkal látják el őket, a keresetüket elszedik és a bűnszervezetnek visszautalják, akkor ez már emberkereskedelem, szexuális kizsákmányolás, pénzmosás, okirat-hamisítás. Ennek eredményes üldözése pedig kizárólag a tagállamok közötti rendőri és igazságügyi együttműködés erősítésével valósulhat meg – említett példát.

A különböző együttműködési formák megválasztása, közös nyomozócsoportok létrehozása alapvetően az Eurojustnál tartott koordinációs értekezleteken valósul meg. Ilyenre a teendők összehangolása érdekében évente megközelítőleg 150-200 esetben kerül sor Hágában. Ezeken részt vesznek az érintett államok ügyészi és nyomozó hatóságainak képviselői. Itt a konkrét büntetőügyben hoznak döntéseket, operatív terveket dolgoznak ki, nem egyszer a letartóztatások és szimultán házkutatások végrehajtásra több országban és egy időben. Ezekre elsősorban a kiemelt bűncselekményeknél kerül sor: terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, emberkereskedelem, nagy vagyoni hátrány okozó csalás, korrupció, cyber-bűnözés, pénzmosás, a gazdaságba beépült szervezett bűnözői csoportok esetében. Az ilyen súlyú bűnügyekről egyébként folyamatosan tájékoztatni kell az Eurojustot, hogy a többi ország is a saját hatáskörében ellenőrizhesse, van-e érintettsége. Erre került sor például a norvég tömeggyilkos, Anders Behring Breivik ügyében is. Vizsgálni kellett ugyanis, voltak-e terrorista kapcsolatai más országokban.

Tehát az Eurojust egyrészt teljesíti a tagállamok hatóságaitól érkező kéréseket, másrészt konkrét ügyekben nyomozás elrendelésére vagy annak kiterjesztésére, a nemzetközi együttműködés kialakítására tehet javaslatot, derült ki dr. Venczl László szavaiból. Emellett közreműködik az úgynevezett pozitív vagy negatív joghatósági összeütközések megoldásában is – amikor az adott büntetőügyben több tagállam jogosult fellépni –, ezzel megakadályozva a párhuzamos, kettős eljárást is.

Az Eurojust a tagállamokon kívüli országokat érintő büntetőügyekben is segítséget nyújt. Fellépése nagyobb nyomatékkal esik a latba, mintha az uniós állam egyedül kezdeményezné a jogsegélyi eljárást. Végezetül: az uniós jogalkotás keretei között az Eurojust szerepét még jobban erősítenék a jövőben a határokon átívelő, szervezett bűnözés elleni hatékony fellépésben az Európai Unióban.