Milliókat sikkasztott a hivatalnok és gondnok

A keszthelyi gyámhivatal volt ügyintézője, K-né H. Judit (48) és a hivatásos gondnoka, B.-né Sz. Borbála (69) közül az előbbi vetette fel, hogy a gondnokoltak pénzét megcsapolva némi pluszhoz juthatnának. Mivel ezt B-né sem ellenezte, 2009 tavaszán már elkészültek az első fiktív vagy a valós szükségleteket jelentősen meghaladó pénzigénylések, amiről az ügyintéző határozatban döntött. Ezt vagy a hivatalvezetővel íratta alá, vagy maga engedélyezte. Az ügyeletekhez gyakran ugyanazt a számú határozatot használták fel, némelyiket 12 esetben. A gondnok a határozattal felvette a bankban pénzt amiből a valóban szükséges kiadásokon túli részt elfelezték egymás között. A hivatásos gondnok erről a pénzről nem készített számadást, az ügyintéző a teljesítést nem igazolta határozattal vagy fiktív tartalmút készített. Ezzel a módszerrel 2009-2011-ben folyamatosan, több alkalommal 17 gondnokolt bankszámlájáról vettek fel személyenként pár ezertől az egymillió forintot is meghaladó összeget, összesen 6,2 milliót.

A tényekhez tartozik, hogy a hivatásos gondnok a büntetőeljárás megindulása után az általuk okozott kár felét megtérítette.

A két nő összejátszott abban is, hogy K.-né és férje megszerezzenek egy alsópáhoki, gazdasági épületet, szőlőt, gyümölcsöst magába foglaló, általuk bő egymillió forintra értékelt ingatlan. Az életjáradéki szerződést a súlyos beteg, rokkant férfival úgy íratták alá, hogy nem volt módja a leírtakat megismerni. A hivatásos gondnok a súlyosan hátrányos szerződést törvényes képviselőként jegyezte és a tanúk a szerződést csak utólag írták alá. Ez alapján a birtok havi 3000 forint járadék fejében 2010 szeptemberében az ügyintéző férjének nevére került. Ez súlyoson sértette a gondnokolt érdekeit, hiszen a kedvező fekvésű terület ennél vélhetőleg többet ér. Ráadásul tulajdonosa nem is akart megválni tőle, hiszen nem sokkal az eset előtt K-né és férje vételi ajánlatát már határozottan elutasította, s ezt tette másokkal is.

K.-né H. Judit – kvázi hivatalvezető-helyettesként – élt vissza helyzetével és károsították meg azokat az embereket, akik vagyona felett kellett volna őrködniük. Mint dr. Gergye Tamás bíró az ítélet indoklásakor utalt rá, a hivatalban uralkodó állapotok, az ellenőrzés fogyatékossága döntő részben járult hozzá, hogy a visszaélések huzamos ideig folyhattak.

A törvényszék dr. Gergye Tamás vezette büntető tanácsa 17 rendbeli hivatali visszaélés, sikkasztás, valamint csalás és közokirat-hamisítás miatt K.-né H. Juditot 3 év 6 hónap börtönre, míg B.-né Sz. Borbálát 2 év, de végrehajtásában 5 esztendőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte – nem jogerősen. A bíróság kötelezte őket a bűnügyi költségen túl mintegy 2,6 millió forint megfizetésére is az általuk megkárosított, gondnokság alatt álló személyek részére.