Nyugdíjról kérdeztek olvasóink

Az előző évekhez hasonlóan most is égtek a telefonvonalak, így esély sem volt arra, hogy mindenki sorra kerüljön, a „túlóra" ellenére sem. Volt, aki külön kérdéssel készült telefonon és e-mailben, utóbbi csatornát egyébként idén is több tucatnyian vették igénybe.

A hatalmas érdeklődésre tekintettel csokorba szedtük a konkrét kérdések kapcsán megfogalmazható általános szabályokat. Az e-mailekre, ettől függetlenül, az elkövetkezendő hetekben egytől egyig válaszolnak az igazgatóság munkatársai.

A telefonálók jelentős része az özvegyi nyugdíj feléledésének szabályairól érdeklődött. Mint dr. Fürediné Kerkai Valéria igazgató és Kovács Józsefné nyugellátási főosztályvezető megjegyezte: az ilyen irányú megkeresések a Zala Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának ügyfélszolgálatain is megszaporodtak az utóbbi időben.

Vörös Ernőné férje januárban hunyt el, ő arról érdeklődött, meddig jár a házastárs teljes nyugdíja.

– Csak a halálozás hónapjában, ha utána is utalja a folyósító, azt vissza kell fizetni – fogalmazott dr. Fürediné Kerkai Valéria, aki azt tanácsolta az asszonynak: adjon be kérelmet ideiglenes özvegyi nyugdíjra, ami egy évig jár, és az elhunyt nyugdíjának a 60 százalékát teszi ki. Erre, életkortól függetlenül, mindenki jogosultságot szerezhet.

Dr. Fürediné Kerkai Valéria (jobbról) és Kovács Józsefné (szemben) válaszolt olvasóink telefonon feltett és beküldött kérdéseire. Fotó: Pezzetta Umberto

Almási Istvánné 2011-ben ment nyugdíjba, férje 1992-ben hunyt el.

– Egy évig kaptam az özvegyi nyugdíjat, van-e esély arra, hogy újra odaítéljék? – kérdezte az asszony, ám csalódnia kellett, ugyanis, amikor megszűnt a járandóság, az onnantól számított 15 éven belül kellett volna megfelelnie az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyikének, ám ő akkor már nem gondoskodott két gyermek eltartásáról, nem volt rokkant, és az öregségi nyugdíjkorhatárt sem töltötte még be.

Feléled azonban az özvegyi nyugdíja annak, akinek az arra jogosító feltételek valamelyike a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül, 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén pedig az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számítva tíz éven belül bekövetkezik.

– Özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű és egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos, illetőleg árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik – sorolta dr. Fürediné Kerkai Valéria.

ÖZVEGYI

A járandóság feléledése szempontjából a jogszerző elhalálozásának időpontja a mérvadó, mivel az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a jogszerző halálakor hatályos szabályok alapján kell megállapítani. Például: 1996. december 31. előtt a nők esetében 55, a férfiaknál 60 év volt a korhatár, ami 2010-től az 1952-es születésűektől kezdve sávosan emelkedik, az 57-esek és az utána születettek esetében pedig már 65 év lesz. Az így meghatározott életkort kell tehát elérni az özvegynek '93 előtt elhunyt házastárs esetében 15, utána pedig 10 éven belül. Edit nevű olvasónk, aki két éve a 40 év jogosultsági idő megléte révén mehetett el nyugdíjba, tavaly nyáron veszítette el férjét. Számára is egy éven át jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj, amely az elhunyt nyugdíjának 60 százaléka, annak lejárta után azonban csak 63 éves korában éled fel újra a járandóság, mert akkor tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Ezt követően az özvegyi nyugdíj összege az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka lesz, világosították fel a szakértők.

Az özvegyi nyugdíj szabályainak firtatása mellett a második leggyakoribb kérdés az előző évekhez hasonlóan most is az volt: „mikor mehetek a leghamarabb nyugdíjba, lehetőleg a korhatár betöltése előtt". „Múlnak az évek" jel-igére valaki a következőket írta e-mailben: „Édesanyám 1955. január 02-án született, 38 év munkaviszonya lesz idén márciusban. Azt szeretném megkérdezni, mikor veheti igénybe a csökkentett nyugdíjat, mi annak a feltétele." A szintén '55-ös Horváth Lászlóné és a nagykanizsai Tóth József pedig sokakkal egyetemben az előrehozott nyugdíjról érdeklődött.

– Nincs mód a korhatár betöltése előtt nyugdíjba menni, 2012. január 1-jével ugyanis megszűnt az előrehozott, a csökkentett összegű előrehozott és a korengedményes nyugdíj is – oszlatott el minden illúziót dr. Fürediné Kerkai Valéria. – Az '53-as nők azonban, ha 2011. december 31-ig 37 év szolgálati időt szereztek, és még nem kérték a korhatár előtti ellátást, akkor 63 éves korukig bármikor megtehetik. Emellett a nők esetében még ott van a 40 év jogosultsági idővel történő nyugdíjba vonulás lehetősége.

TÉVHIT

Utóbbiról is sokan érdeklődtek. Mátyás Istvánné például azt kérdezte: a 4 órás közfoglalkoztatás beleszámít-e a 40 évbe. Ő megnyugtató választ kapott, hiszen a közfoglalkoztatás gyarapítja a jogosultsági időt. A 4 órás foglalkoztatás, válaszolta Gaálné kérdésére Kovács Józsefné, teljes évként számít be a jogosultsági időbe a rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartama viszont a jogosultsági időt nem gyarapítja.

Széles körben elterjedt tévhit, hogy a táppénz kiesik a 40 évből, pedig nem: a munkaviszony alatti táppénz, és betegszabadság beleszámít. Kovács István feleségének 8 hónap múlva lesz meg a 40 éve, közben azonban lesz egy műtétje, amire 3 éve vár, így azonban a 2 hónap táppénz sem késlelteti a kedvezményes nyugdíjba vonulást.

A munkanélküli járadékon és az ápolási díjon töltött idő azonban csak a rendes öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt gyarapítja, a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időt nem, kivéve, ha utóbbit súlyosan fogyatékos gyermek után állapították meg, válaszolták a szakértők a zalakomári Molnárnénak, aki 13 éve van ápolásin a lányával, és, mivel 1954-ben született, neki már 63,5 év a nyugdíjkorhatár. Sokak számára jó hír volt, hogy az őstermelőként töltött évek ugyancsak beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjába.

Vörösné 1952 júliusában született, 19 év szolgálati ideje van, jelenleg édesanyjával van otthon és 26 ezer 500 forint ápolási díjat kap, de szeretne mielőbb nyugdíjba menni.

– Idén az 1952-ben születettek mehetnek nyugdíjba 62 éves és 183 napos koruk után, de mivel ön nyáron született, jövő januárban lesz jogosult nyugdíjra, addig pedig remélhetőleg összegyűlik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati ideje is, ez alatt ugyanis csak résznyugdíjra jogosult, annak viszont nincs minimuma, összege az 1988-tól számított átlagkeresettől függ. A minimálnyugdíj összege most 28 ezer 500 forint, ez viszont csak akkor jár, ha meglesz a húsz éve – tájékoztatott Kovács Józsefné.

Gaál Józsefnének viszont nincs meg a résznyugdíjhoz szükséges 15 éve sem, pedig kora alapján idén szeptemberben nyugdíjba mehetne. Neki azt tanácsolták, adjon be öregségi nyugdíj iránti kérelmet, hogy kiderüljön, pontosan mennyi munkaviszonya van.

– Amennyiben a korhatár betöltésekor nem rendelkezik, a résznyugdíjhoz szükséges 15, illetve a teljes öregségi nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idővel, akkor lehetősége van arra, hogy a hiányzó időket, de maximum 5 évet, megvásároljon – tájékoztatta dr. Fürediné Kerkai Valéria.

KORKEDVEZMÉNY

Horváthné az iránt érdeklődött, hogy aki három műszakban fizikai munkát végez, jogosult-e a korhatár betöltése előtt korkedvezményes nyugdíjba vonulni. Erre nemleges választ kapott, mivel a több műszakos munkarend önmagában nem jogosít korkedvezményre.

– Korhatár előtti ellátásra az lehet jogosult, aki legkésőbb 2014. december 31-ig korkedvezményt szerez. Ezt azok tehetik meg, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek, például a föld alatt vagy a magasban, feszültség alatt, esetleg tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörben dolgoznak – magyarázták el a bő két óra alatt többször is a szakemberek. Horváth Györgyné például két év korkedvezményt szerzett, így a rá irányadó korhatár betöltése előtt két évvel korábban nyugdíjba tud menni.

Egy zalaegerszegi olvasónk a következő e-mailt juttatta el szerkesztőségünkbe: „1957-ben születtem, jelenleg dolgozom, és körülbelül 38 év szolgálati idővel rendelkezem. A munkáltatóm szólt, hogy nem tud tovább foglalkoztatni, de tudja, hogy így kilátástalan lesz a helyzetem. Kérdése: van-e lehetőség arra, hogy a 40 évhez szükséges 2 évet előre megváltsa?"

– Korengedményes nyugdíjnak nevezték, amikor a munkahely egy összegben befizette az előrehozott korhatár eléréséig járó nyugdíjat dolgozója után – reagált dr. Fürediné Kerkai Valéria. – Ez azonban ma már nem lehetséges.

Nem jogosít nyudíjba vonulásra

Sokan telefonáltak és e-maileztek egy tévesen értelmezett cikk kapcsán is. Németh Béláné például a következőket írta: „Olvastam az interneten egy kiegészítő hivatkozást, hogy az 55 évnél idősebb nők is nyugdíjba mehetnek, ha van 37 évük és legalább egy hónap regisztrált munkakeresésük."– A hír arról szólt, hogy ha valaki legalább egy hónapja munkanélküli, elmúlt 55 éves, van minimum 37 év jogosultsági ideje, és valahol el tud helyezkedni, akkor a munkáltató 10 hónapig támogatást kap a munkabérre és annak járulékaira, nyugdíjba vonulásra azonban ez nem jogosít – oszlatta el a tévedést dr. Fürediné Kerkai Valéria.