Alanyi jogon kap kezelést Zalában az erdélyi kisfiú

A Zalai Hírlap közel két éve, 2011. decembere óta kíséri figyelemmel Kele Márk sorsát, aki két és fél évesen súlyos balesetet szenvedett az innen mintegy ezer kilométerre lévő erdélyi Kápolnáson. 2010 őszén történt, hogy egy ló fellökte a kisfiút, aki olyan szerencsétlenül esett, hogy súlyos agysérüléseket szenvedett. Amikor felébredt a kómából, szülei a Zala Megyei Kórház gyermekosztályának rehabilitációs részlegére hozták, a szinte teljesen magatehetetlen kisfiút. Mindent a nulláról kellett kezdeni. Sőt, még rosszabb volt a helyzet, mint egy újszülöttnél, hiszen Márk idegrendszere sérült. Küzdelmes hónapok következtek, gyógytornával, hidroterápiával, masszázzsal, minden elképzelhető eszközt bevetettek a szakemberek. Márk először fél évet töltött Zalaegerszegen, de később is több alkalommal visszatért.

Kele Mária Magdolna, a kisfiú édesanyja hihetetlen lelki és fizikai erővel vezeti Márkot e nehéz úton. Fotó: Pezzetta Umberto

Mivel a kisfiú nem magyar állampolgár, a kórház nem nyújthatott számára ingyenes ellátást, napi 14 ezer forintba került a terápia. A sokszázezer forintot erdélyi és magyarországi gyűjtésekből teremtették elő, nagyon sokan álltak a család mellé.

Kele Mária Magdolna, a kisfiú édesanyja hihetetlen lelki és fizikai erővel vezeti Márkot e nehéz úton. Mostantól azonban legalább egy gonddal kevesebb felhőzi homlokát.

– Márk megkapta a magyar állampolgárságot, megvan a TAJ-kártyája... – mondja szinte súgva, mintha a hangos szótól elillanna e becses érték. Újból a zalai kórházban válthattunk vele szót, hiszen nemrégiben ismét visszatértek egy kéthetes kezeléssorozatra. – Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke volt a segítségünkre. A polgármesterünk fordult hozzá közbenjárásért, s az elnök úr küldött egy névre szóló dokumentumot, amiben az állt, kicsi Márk magyar állampolgár, így alanyi jogon jár neki az ellátás. Egy nagyon jó ember segítsége is kellett még ehhez, aki az állandó lakcímet biztosította.

Most már csak az édesanya kórházi tartózkodásáért kell fizetniük, hiszen Magdi nem hagyja magára a fiát a messzi kórházban. Márk képességeit sikerült olyan szintre fejleszteni, hogy otthon óvodába jár.

– Tele munkával telnek a napok, apukája lovagolni viszi, hiszen az jót tesz a mozgásfejlődésének, úszni járunk, az iskola gyógypedagógusa pedig délutánonként háromórás gyógytornát tart számára. Odáig jutottunk, hogy járókerettel, segítséggel bár, de lépeget. De még messzi a cél, március közepén újból jövünk Egerszegre... – teszi hozzá Magdi, akit még egy fiú, a harmadik osztályos Zoli vár odahaza.

– Márkkal jó értelemben vett szigorral bánnak a szülei, ami nagyon fontos az ilyen, hosszú távú, komplex terápiában – halljuk dr. Gárdos Lászlótól, a gyermekosztály osztályvezető főorvosától. – Sok családnál probléma, hogy a szülők nem elég következetesek vagy türelmesek, hiszen nehéz szigorúnak lenni egy beteg gyerekkel. Küzdelem ez mindkét félnek, szerencsére Márk anyukája nagyon jó partnerünk e munkában.

A főorvostól megtudjuk még, a kómán átesettek két nagy csoportba sorolhatók. Egy részüknél néhány hét vagy hónap után visszatérnek a képességek, s nem marad vissza nagyobb deficit. Másoknál azonban évekbe telik, amíg előrelépés mutatkozik. A visszatérés gyorsasága és minősége attól függ, milyen súlyos sérülések érték az agyat, s ezek mely területeket érintettek. Sokszor nehéz megjósolni a dolog kimenetelét. A laikusok számára is könnyen belátható, hogy a nagy vérzéssel, az MR-en kimutatható zúzódásokkal járó agysérülések a legsúlyosabbak. Ha a traumát „csak" egy erős rázkódás okozza, biztatóbb a kép. Ám ilyen esetekben sem ritka, hogy évekig tartó kóros tünetek maradhatnak vissza, hiszen bár a sejtek anatómiailag épek, a rázkódás súlyos energia és funkciózavart okoz a működésükben. Ugyancsak épnek mutatkozik az agyállomány, ha akasztás, fulladás, félrenyelés miatt hosszan tartó oxigénhiányt szenved el. De hiába nem látszik semmi, a sejtek csak vegetatív funkcióra képesek, s a folyamat visszafordíthatatlan. Kómás és kómás között is nagyok tehát a különbségek. A korábban ugyancsak itt kezelt, szintén erdélyi, autóbalesetet szenvedett Grosu Lacika például már iskolába jár, Márk azonban még évekig tartó komoly fejlesztést igényel.