Három zalai zsebszerződés már a bíróság előtt

Az ügyekben azonos, hogy a szerződő felek egy okiratba foglalták az eladó és a ténylegesen tulajdont szerző úgynevezett állagvevő, valamint az állagvevő és a csak haszonélvezeti jogot vevő közötti megállapodást. Az eladók természetes személyek, magyar állampolgárok, csakúgy, mint az állagvevő, aki mintegy „strómanként" 50 évre tovább adta használatba a földterületet egy osztrák tulajdonú kft.-nek. Sőt a megkötött szerződésben át is ruházta valamennyi tulajdonost megillető jogát és kötelezettségét az osztrák vállalkozásra, teljesen kiüresítve ezzel a saját tulajdonjogát. Így játszották ki azt a jogszabályi tiltást, miszerint jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet - bizonyos kivételekkel - termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. A szerződő felek által alkalmazott megoldás ezen rendelkezés megkerülését szolgálta. Ezzel a megoldással érték el a termőföldről szóló törvény által tiltott cél megvalósulását, a termőföldnek gazdasági társaság tulajdonába kerülését. Így gyakorlati értelemben a szerződésben szereplő termőfölddel kapcsolatos tulajdonjog részjogosítványai a haszonélvező gazdasági társasághoz kerültek.

Dr. Sólyom Péter hozzáfűzte: a Zala Megyei Főügyészség az említett 3 üggyel kapcsolatban keresetet nyújtott be a Lenti Járásbírósághoz, és jelenleg is folyamatban van egy újabb ügyben ügyészségi intézkedés iránti kérelem, ami zalaegerszegi kötődésű. A konkrét esetekkel kapcsolatban pedig a főügyészség annak megállapítását kéri a bíróságtól, hogy az eladók és az állagvevő, valamint a haszonélvezeti jog vevő között létrejött szerződés annak színleltsége és a leplezett szerződés jogszabály-ellenessége miatt semmis.