Csak a változtatás állandó

Január 1-jétől a helyi bíróságok - a jelenlegi városi bíróságok jogutódjaként - a járási bíróságok lesznek, a munkaügyi bíróságok jogutódjaként pedig helyi szintű közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket.  Lehetőség nyílik továbbá az elektronikus kapcsolattartásra a bírósággal, ha az ügyfél ezt választja a papíralapú helyett. Megváltozik az ügyvédi eskü szövege is. A bíróságok elnevezése egyébként a székhelyül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a Zalaegerszegi Városi Bíróság január 1-jétől Zalaegerszegi Járásbíróság lesz.

Az országban a fővárosi kerületi bíróságokon kívül 105 helyi bíróság működik.  Az újonnan létrejövő különbíróságok regionális szakmai testületeiként közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok jönnek létre, a fővárosban egy, továbbá a 19 megyében összesen 5.

Táblacsere: a városi bíróságok járási bíróságokként, a munkaügyi bíróságok közigazgatási és munkaügyi bíróságokként működnek tovább (Fotó: Pezzetta Umberto)

Januártól járási rendszerbe szervezetten működik tovább a magyar közigazgatás: megkezdik a munkát a járási hivatalok. Január elsejétől Budapesten 23, vidéken 175 járási hivatal lesz. Ezek elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézést veszik át a településektől. A számítások szerint a jegyzőktől évi 5 millió önálló ügy kerülhet át a hivatalokhoz, amelyek egységes rend szerint, hatékonyabban fogják intézni ezeket. Csak azok az ügyek maradnak a jegyzőnél, amelyekhez helyismeret szükséges. Az ügyfelek dolgát megkönnyíti, hogy a járási hivatalok okmányirodái országos illetékességgel látják el feladataikat.  Az átalakítás miatt sok kisebb településen az ügyintézési lehetőségek megszűnik, jelentős leépítésekkel jár. Ez spórolás, ám növelheti a munkanélküliséget azokon a településeken, ahol szinte csak az állam tud munkát adni.

A településeken új alapokra helyezik az ügyintézést.  Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz.  A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább kétezer fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét.

Új időszámítás kezdődött a magyar oktatásban: január elsejétől minden általános és középiskola fenntartása állami kézbe került. Az intézményekben folyó oktatói és nevelői munkáért, illetve a tanárok fizetéséért az állam, a néhány hónapja alakult Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a felelős. A központ az irányítást a járásokban létrejövő 198 tankerületen keresztül látja el, amelyek élére tankerületi igazgatókat neveztek ki. Az iskolákban folyó szakmai munkáért a tankerületi igazgató felel, és ő a pedagógusok munkáltatója, nem az igazgató. Az átalakítás 2748 intézményt, 126 ezer pedagógust és 1,2 millió diákot érint. A KIK a 3000 főnél kisebb településektől automatikusan átveszi az iskolaépületek működtetésével járó terheket is. Közülük 55 település kapott engedélyt arra, hogy ezt továbbra is maga finanszírozza.  A nagyobb települések alapesetben a működtetői maradnak az iskoláknak, azaz továbbra is az ő feladatuk lesz az iskola épületének karbantartása, a rezsi, tehát a portás vagy épp a takarítónők bérének kifizetése. Ezeket a terheket csak akkor vállalja át az állam, ha az önkormányzatok nem tudják fedezni a kiadásokat. December közepéig 227 önkormányzat jelezte, hogy nem vállalja a működtetést. Lesznek olyan települések, ahol az állam mégsem vagy csak részben finanszírozta az iskolát.

Szintén az oktatást érintő változás, hogy nem rögtön januártól, hanem a következő tanévtől, vagyis szeptembertől lép életbe az új nemzeti alaptanterv (NAT). Az ötödikes és a kilencedikes tanulóknak a kormány által tavasszal elfogadott dokumentum alapján kell majd tanulniuk. Az új NAT főleg abban különbözik a jelenlegi tantervtől, hogy részletesen előírja a kötelező tartalmakat, irodalomból például cím szerint felsorolja, milyen regényeket és novellákat kell elolvasniuk a magyar diákoknak. Szintén szeptembertől lesz kötelező minden iskolásnak a hittan vagy az e helyett választható erkölcstan.

Változnak az illetékek kiszabásának módja: a 35 év alattiak az első lakásuk után 50 százalékos kedvezményt kapnak az illetékből, ha a lakás nem kerül többe, mint 15 millió forint - eddig 8 millió forint volt a határ. Pozitív változás, hogy ha az eladott lakás értéke nagyobb, mint a vett lakásé, akkor a negatív illetékalap után nem kell fizetni, mint eddig. A 2 százalékos kedvezményes illetékkulcs helyet a 4 millió forint alatt is egységesen 4 százalékos lesz az illeték, ezzel 40 ezer forintot vesztenek a lakásvásárlók. Az öröklési és ajándékozási illetéket kétkulcsossá teszik az eddigi sokkulcsos rendszer helyett.

Fontos változtatás még, hogy meghosszabbították az árfolyamrögzítésben való részvétel határidejét. Tehát március 29-ig jelentkezhetnek még a deviza jelzáloghiteles ügyfelek, miután eddig a várakozásokhoz képest nagyon kevesen vették igénybe az egyébként minden szereplőnek sok pozitívumot jelentő megoldást. Becslések szerint a hitelesek 90 százalékának biztosan megérné igénybe venni, most még lesz rá három hónap.

Szigorodnak az energetikai tanúsítvány elkészítésével kapcsolatos előírások. Eddig 2013-tól az 50 négyzetméter alatti épületek eladásakor és bérbeadásakor is kötelezővé válik a tanúsítvány készítése. Az állami tulajdonú közhasználatú épületek esetében már az 500 és 1000 négyzetméter közötti épületekre is kötelező a tanúsítvány elkészítése. Az ingatlan eladással, bérbeadással kapcsolatos hirdetéseknél nem kötelező az energetikai besorolás feltüntetését, csak akkor, ha az rendelkezésre áll. Az ingatlan-adásvételi, illetve bérleti szerződések esetében viszont kötelező feltüntetni a szerződésekben az energiatanúsítvány azonosító kódját, a tanúsítványokról központi nyilvántartás készül és lesz minőség-ellenőrzés is. Az ingatlanok fontos irata az energetikai tanúsítvány, amelyet nem lehet mellőzni az adás-vételek és bérbeadások során és kötelező csatolni a felek nyilatkozatát arról, hogy az adásvételkor megtörtént a tanúsítvány átadása.