Mi változik a felsőoktatásban?

Kezdjük a legfrissebbel: a hallgatók hivatalos érdekképviselete (HÖOK) és az emberi erőforrások minisztere hétfőn elfogadta azt a részmegállapodást, amely szerint államilag finanszírozott helyeket is biztosít a kormány a korábban csak költségtérítésesként meghirdetett szakokon. December 21-én még arról adott ki közleményt a szaktárca, hogy 16 szakon nem lesz állami férőhely, ám a minap kiderült, hogy meglehetősen magas ponthatárok elérése esetén itt is tanulhatnak "ingyen" a diákok. (Az érintett képzések: andragógia, alkalmazott közgazdaságtan, emberi erőforrások, gazdaságelemzés, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, közszolgálati, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus vendéglátás, üzleti szakoktató, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, osztatlan jogászképzés). Az ingyenesség feltétele szakonként változó, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásra például 425, kommunikáció és médiatudományra pedig 470 pont lesz a bejutási küszöb. E határok még módosulhatnak, a kormánynak ugyanis az a szándéka, hogy a 240, vagy annál több pontot elérők 10-20 százalékának állami helyet biztosít a fdiákelsorolt szakokon.
Ez a szigorú feltételek ellenére nagy engedmény, különösen annak ismeretében, hogy a 16 szak a legnépszerűbbek közé tartozik: tavaly a felvételizők közel fele ide jelentkezett, és az összes felvett hallgató 27 százaléka kezdte meg tanulmányait e képzések valamelyikén.

Aki most készül a jelentkezésre, érdemes folyamatosan tájékozódnia a részletekről (képünk a PTE ETK zalaegerszegi nyílt napján készült). Illusztráció: Pezzetta Umberto

A fontos változások közé tartozik, hogy a 2013 őszén induló képzéseknél a keretszámokat eltörölték (ez egyértelműen a decemberi hallgatói tiltakozások eredménye), tehát a minőségi kritériumoktól és az intézményi kapacitásoktól függ az, hogy a jelentkező bekerül-e az állami férőhelyek valamelyikére. Ám még mindig nem lehet tudni, hogy ez a gyakorlatban mit jelent, tehát egy adott intézmény adott szakára pontosan hány állami finanszírozású hallgatót vesznek majd fel. A problémát az jelenti, hogy az eredeti tervek szerint 10 480 első évfolyamos diák tanulmányait finanszírozta volna az állam, és a költségvetésben erre különítettek el pénzforrást. Ám december végén már azt jelentette be a minisztérium, hogy a tavalyinál nem kevesebb, azaz legalább 55 ezer diák kap idén állami ösztöndíjat. Ehhez természetesen pluszforrásra (kormányzati számítás alapján 25-30 milliárd forintra) lesz szükség, amelyet a nemzetgazdasági miniszter szerint a rendkívüli intézkedési tartalékból elő lehet teremteni.

Kérdéses továbbá a hallgatói szerződések sorsa. A hatályos felsőoktatási törvény értelmében az államilag támogatott tanulmányok megkezdésének feltétele az ilyen ösztöndíjszerződések megkötése. A hallgatónak vállalnia kell, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzi diplomáját, továbbá az oklevél kézhezvételét követő 20 éven belül, az állami finanszírozású tanulmányok kétszeresének megfelelő ideig magyarországi munkaviszonyt létesít. Ha az első feltételt nem teljesíti, akkor az ösztöndíj felét, ha pedig a második kötelezettséget szegi meg, akkor kamatostól az egészet vissza kell fizetnie. E hallgatói szerződést a HÖOK elutasítja, a kormány viszont ragaszkodik hozzá.

Ami biztos: valamennyi szakra meghatározott pontszám elérésével lehet majd bekerülni, és a felvételizők számára két finanszírozási forma lesz elérhető, az állami ösztöndíjas, valamint az önköltséges képzés. Részösztöndíjas helyet tehát idén nem hirdetnek meg a főiskolák, egyetemek. A diákhitel megmarad, a következő igénylési határideje február 15-e. Nem változik a pontszámítási rendszer, ugyanakkor újdonságként megjelennek a felsőoktatási szakképzések, a tanárképzés pedig újra osztatlanná válik (tehát itt nem lesz Ba, Ma fokozat). Az aktuális felvételi tájékoztatóban (amely on-line is elérhető a felvi.hu oldalról) már néhány hete megnézhetik a diákok, hogy 2013. szeptemberében milyen képzésekre lehet jelentkezni. Fontos dátum január 31-e: eddig kell megjelennie a tájékoztató kiegészítésének, amelyből a felsőoktatási szakképzésekről és az osztatlan tanárképzésekről informálódhatnak. Jelen állás szerint február 1-től március 1-ig jelentkezhetnek majd a felvételizők a szeptemberben induló képzésekre. S hogy mely szakokból lehet választani megyénkben?

A felvi.hu listája alapján a BGF Zalaegerszegi Gazdálkodási Karán gazdálkodási és menedzsment, gazdaságinformatikus, közszolgálati, valamint pénzügy és számvitel szak indul. A PTE Egészségtudományi Karának Zalaegerszegi Képzési Központjában ápolás és betegellátás (gyógytornász), valamint egészségügyi szervező szakon lehet tanulni, a PTE továbbá andarógia képzést is meghirdetett. Zalaegerszegen folytatja a mechatronikai mérnökök képzését a Nyugat-magyarországi Egyetem. Nagykanizsán, a Pannon Egyetemen mérnökinformatikus és turizmus-vendéglátás szakon tanulhatnak a hallgatók. A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karán igen széles a mérnökképzési paletta: gazdasági és vidékfejlesztési, informatikus és szakigazgatási, környezetgazdálkodási agrármérnök, továbbá kertészmérnök, állattenyésztő, mezőgazdasági, növénytermesztő, szőlész-borász és természetvédelmi mérnök lehet a hallgatókból. A felsorolt zalai szakok egy része csak önköltséges, egy része pedig önköltséges és államilag támogatott formában is indul. A költségtérítés összege szakonként változik, de általánosságban megállapítható, hogy a zalai képzések olcsóbbak például a fővárosiaknál.

Keretszám helyett ponthatár

December elején "szivárgott ki" az a kormányzati keretszám-javaslat, amely szerint a 2013 őszén tanulmányokba kezdő hallgatók több mint 80 százaléka részben vagy teljesen maga fizette volna képzésének költségeit. A hivatalosan nem tandíjnak minősített költségtérítés kifizetésére a diákhitel-konstrukciókat ajánlotta a kormány, ám a demonstrációk, utcai megmozdulások hatására a miniszterelnök még a hónap végén bejelentette: nem lesznek keretszámok, aki eléri a 240-es ponthatárt, ingyen tanulhat. A minisztérium nem sokkal később közölte, hogy 16 szakra ez nem érvényes, ott csak önköltséges képzések indulnak. Ez utóbbi állásponton sikerült most puhítania a tárcavezetővel tárgyaló HÖOK-nak, de sok még a nyitott kérdés.