Attila és Artúr örök barátságot kötöttek egymással

- A különleges kerítésszaggató fajtából, de az akkori pálinka illata már a gyermekkoromban megcsapott - mesélte Attila, akivel a Kanizsa határában található Cserfő szőlőhegyen találkoztunk. - Az akkoriban bérfőzéssel készült érdekes szeszek a disznóvágás elengedhetetlen kellékei voltak. A vidék "energiaitalának" elfogyasztását követően mindenki olyan erősnek érezte magát, hogy a falu összes disznóját lebökte volna.

A fiatalt érdekelte a varázserővel rendelkező ital elkészítésének a módja, ezért kezdetben a szakkönyveket bújta, később pedig a világhálón működő fórumokon beszélgetett a hivatásos pálinkafőző szakemberekkel. Egészen 2010-ig, amikor a kormány törvénymódosítása zöld utat adott a házi készítésű pálinkák készítésének. Bár eztán is kizárólag saját fogyasztásra lehetett lefőzni a párlatokat, ám ekkor Gazdag Attila is elég bátornak érezte magát ahhoz, hogy a megszerzett elméleti tudását a gyakorlatban végre kamatoztathassa.

- A pálinkafőző berendezés elkészítését is tételesen leírták, s még bemutató videókat is forgattak a biztonságos összeszerelés érdekében - folytatta a faipari technikus szakmával rendelkező Attila. - Az olajoshordóból, a saválló söröshordóból és egy rézüstből álló szerkezet az Artúr nevet kapta, a Csillagok háborúja című filmből ismert Artu-Ditu robot mintájára.


A férfi szerint tévedés, hogy a lehullott, a földön rohadó gyümölcsből lesz a legjobb pálinka. A főzés előkészületei szinte teljesen megegyeznek a lekvár elkészítésével: a terméseket leszedjük, jó alaposan megmossuk, s kimagozzuk, majd főzelék állagúra pépesítjük.

- Egy liter pálinkához az adott gyümölcs fajtától függően 12-15 kilogrammot, madárberkenye esetében 30 kilogrammot kell erjeszteni - fűzte hozzá Gazdag Attila. - Ezt a mennyiséget alaposan kitisztított edényben, hordóban vagy éppen zárható diszperzites vödörben is elvégezhetjük, persze soha ne zárjuk le, hiszen a gázok miatt könnyen felrobbanhat. A folyamat számára a legideálisabb hőmérséklet a 15 fok, s állandó kevergetés mellett adjunk hozzá sütőélesztőt és pektinbontót, cukort viszont lehetőleg ne. Időközben savazást (citrom-, kénsav) is végezzük el, melynek köszönhetően a cefre megőrzi a gyümölcsös karakterét és a elkerülhetjük  a büdös, ecetes utóízt.

A kanizsai pálinkafőző tapasztalatai szerint a cefre három hét elteltével készen áll a főzésre, amit ha nem vagyunk még biztosak a dolgunkban, egyszerű gyufapróbával könnyen ellenőrizhetünk. Meggyújtuk a gyufát és ha a tartályban nem alszik el, akkor tényleg befejeződött a szén-dioxid képződés.

Gazdag Attila hozzátette: innentől számítva bő 18 órán belül megízlelhetük a saját készítésű párlatunkat.

- Számomra az univerzum legjobb italának számít a pálinka, melyből általában a különleges fajtákat részesítem előnyben, melyek közól minden este egy kupicával biztosan elfogyasztok - mosolygott a 33 éves férfi. - Sokan szilvából, barackból és körtéből készítenek szeszt, bár annak is megvan a maga varázsa, engem sokkal inkább a gyógynövényként számontartott madárberkenye, a szőlő törekből álló törköly és a csipkebogyó hoz lázba. Ezen kívül kitűnően sikerült a fán aszalodó és nyers füge keverékéből készült szesz is.

Attila technikája tényleg jól műküdhet, ugyanis a becsehelyi házi főzésű pálinkák viadalán a madárberkenye érdekes marcipános ízvilága ezúttal verhetetlennek bizonyult. Ezen kívül az előbb említett füge arany, míg a törköly és a háziberkenye ezüst minősítéssel gazdagodott.

- A természet iránti tisztelet az egész életemet végigkíséri, hiszen gyerekként a mesekönyvek helyett az oltás és szemzés című szakkönyvet olvastam el - így Gazdag Attila. - Érdekelt a téma, s fiatalként egy hitvány termést hozó szilvafát ajándékoztam meg néhány jól termő ággal. Azóta itt Cserfőn többeket is kisegítettem már, hiszen eddig minden oltásom kiválóan sikerült.

A férfi másik hobbija a csillagászat, mely szintén a gyermekkorához köthető, hisz a nagyszüleinél gyakran kémlelte az eget. S mivel érdekelték a csillagképek, s a bolygók történetei beiratkozott egy szakkörre, s néhány hónappal később már azon kapta magát, hogy ő vezeti a foglalkozásokat. Képezte magát és tíz évvel ezelőtt barátaival közösen megalapították a Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesületet (NAE). Alapvető céljuk, hogy a laikusokkal is megismertethessék a világűr égitestjeit.

- Már hat éve követjük a gigantikus felhők alakulását, a viharvadászat is az életünk részévé vált - így Gazdag Attila. - Az első, és eleddig a legnagyobb élményünk 2009. június 16.-hoz kötődik, amikor 170 kilométeres sebességgel hajtottam Letenyére, hogy a kavargó szupercelláról készíthessek képeket. Nem tehetek róla, imádom a dörgést, a villámlást, egyáltalán a káoszt, ami egy vihar előtt az égbolton lejátszódik. Elképzelhető, hogy kicsit őrültnek tartanak, de erre azt szoktam mondani: nincs értelmes élet a Földön, én is csak kicsit beugrottam.


A pálinka szó használatáért a román és a magyar delegáció vezetője az Európai Unió előtt küzdött. Arra a kérdésre, hogy ki hogyan tudja megindokolni saját álláspontját, azaz hogy országa nyelvéből ered a szó és országának volna kizárólagos joga ezt használni. A magyar külügyminisztérium képviselője felütötte a román nyelv értelmező kéziszótárát, ahol "palincă" címszó alatt elolvasta: „A palincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszes ital.” Ezzel a kérdést eldöntötték, hiszen ha maguk a románok is magyar eredetűnek nevezik az italt, akkor az csak magyar lehet. Így Magyarország megkapta a kizárólagos szóhasználat jogát.