Magánnyugdíj: sokan hagyták az utolsó napra a döntést

- Kiszámoltam: havi néhány tízezer forinttal ugyan alacsonyabb lesz majd a nyugdíjam, mégis úgy döntöttem, maradok - mondja a zalaegerszegi Zuggó József, kezében a portán kapott sorszámmal.

- A döntő érv a maradás mellett a pénztári vagyon örökölhetősége volt. Nekem ráadásul már megvan az öregségi nyugdíjhoz előírt 20 év szolgálati időm, így, ha megérem, valamennyi nyugdíjra az államtól is számíthatok - folytatja Zuggó József, aki a kezdetektől magánnyugdíjpénztári tag. - A döntés persze így sem volt könnyű, ám az elhatározásomban az is benne van, hogy bízom abban: az Alkotmánybíróság semmissé teszi a törvényt.

- Maradtok? - kérdezi tőlünk egy harmincas hölgy, kezében egy jogfenntartó nyilatkozattal. Meséli: férje 35 éves, jó fizetése van, így egyéni számláján 4,5 millió forint gyűlt össze eddig, de nem mernek kockáztatni, hiszen még a résznyugdíjhoz szükséges 15 évnyi szolgálati ideje sincs meg. S mi van, ha idővel esetleg odalesz a jó állás? Marad hát a jogfenntartó nyilatkozat, bízva abban, hogy az Alkotmánybíróság vagy a strasbourgi emberi jogi bíróság közbelép. - Úgy gondolom, már csak azt a pár évet kellett volna valahogy átvészelni, amíg megindul a tömeges kifizetés a pénztárakból, hiszen ez jókora terhet vett volna le az állam válláról - mondja a pénzügyi területen dolgozó asszony, kinek kolléganői közül többen is úgy döntöttek, maradnak. - Persze - teszi hozzá -, lehet, hogy ők tették jól, hisz nem tudni, a februári, nyugdíjrendszert is érintő kormányzati bejelentések milyen meglepetéseket tartogatnak az átlépők számára.

- Két rossz döntés közül kellett választani, és én a maradás mellett tettem le a voksomat - szögezi le egy negyvenes férfi. - Mivel az állami nyugdíjrendszer változásait hosszú távon nem láthatjuk előre, biztosabbnak éreztem, ha a pénztáramban maradok, hiszen mire az én korosztályom nyugdíjba megy, már sokkal több lesz a nyugdíjas, mint az eltartó, s emiatt csökkennek majd a nyugdíjak is. Öngondoskodás nélkül tehát nem fog menni.

Tegnap délutánig országosan a több mint 3 millió tagból 91 ezren, Zalában pedig 1520-an tették le voksukat az öngondoskodás mellett, s döntöttek úgy, nem hagyják el magánnyugdíjpénztárukat, kiírva magukat ezzel az állami nyugdíjrendszerből. Közülük több mint kétszázan tegnap adták le nyilatkozatukat, tudtuk meg dr. Fürdeiné Kerkai Valériától, a megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságának megbízott vezetőjétől. S éjfélig ez a szám valószínűleg tovább emelkedett.

- December 22-e óta nyilatkozhattak az érintettek. Aki ezt megtette, január 31-ig minden következmény nélkül vissza is vonhatta nyilatkozatát, erre azonban csak néhány esetben volt példa - mondta el a megbízott vezető.


Információk:
● Aki úgy döntött, átlép, február végén veszíti el nyugdíjpénztári tagságát
● Aki akadályoztatás miatt január 31-ig nem tudott nyilatkozni, az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb február 28-ig megfelelő igazolások felmutatásával megteheti ezt
● Aki úgy döntött, marad, ám nincs meg a résznyugdíjhoz szükséges 15 vagy az öregségi nyugdíjhoz előírt 20 éve, maximum 5 év szolgálati időt vehet
● Ez, ha a minimálbér után fizeti a járulékot, naptári naponként 884 forintba kerül, ami egy évre már 318 ezerre rúg, ám egy 200 ezer forintos bruttó fizetés után már napi 2267 forint a fizetnivaló, ami 5 évre 4 millió 80 ezer, s az összeget egyben kell befizetni


További cikkeink a témában a kapcsolt anyagok között!