Bosszú áldozatává váltak? A gazda szerint kóbor kutyák támadhattak

A kijelentéssel egyelőre óvatos a gazda, hiszen nem tudja bizonyítani, hogy kutyák okozták a kárt, de bizonyos benne, mert az egyik bárányt szinte teljesen szétmarcangolták.

- Szombaton reggel találtam rá az elpusztult állataimra - mondja elkeseredetten. - A sérülésekből látszik, hogy valamilyen ragadozó támadt rájuk. Róka nem jöhet számításba, hiszen túl pici ahhoz, hogy elbánjon egy ekkora állattal, más vérengző vadállat pedig errefelé még nem fordult elő. Kóbor kutyából viszont akad bőven.

Pető Róbert azt sem tartja kizártnak, hogy valaki bosszúból vagy rosszindulatból engedett kutyát a juhokra, azok ugyanis egy drótkerítéssel körülzárt területen voltak, aminek bejáratát sosem lakatolta le, bár korábban is pusztult már el hasonló körülmények között állata.

- Akkor még nem jelentettem az esetet, de most a rendőrséghez fordulok - jelentette ki a gazda. - A négy elpusztult állat már komoly anyagi veszteséget is jelent, egy kifejlett rackajuh ára húszezer forint, de a bárányokért is el szoktak kérni nyolcezret. Nekem két vemhes anyaállatom és két bárányom veszett oda. Ha mindent összeadunk, körülbelül nyolcvanezer forintom bánja a történteket.

A község polgármestere, Dávid István már tudott a juhok pusztulásáról, amikor az eset kapcsán őt is megkerestük. Elmondása szerint vannak kutyagondok a faluban, de nem az a jellemző, hogy a helybéliek vennék lazán az állattartási rendeletet.

- Korábban erre is volt példa, egy ideje azonban inkább az olyan kóbor kutyák okoznak problémát, amelyeket a felelőtlen gazdáik kitesznek az út mentén - sorolta. - Átlagosan havonta egy alkalommal fordul elő ilyen eset. Ha ezeket a szerencsétlen, éhező állatokat senki sem fogadja be, nyilván maguk próbálják megkeresni a táplálékukat.

A polgármester azt is elmondta, az önkormányzat az utóbbi időben három magára hagyott, kóbor ebről is gondoskodott. Egy ideig etették a kutyákat, ám miután gazdát nem találtak számukra, a zalaegerszegi menhelyre vitték őket.


Régi magyar juhfajta
● A racka már a honfoglaláskori magyaroknak is társa volt
● Régészeti kutatások bizonyították, hogy az állat a népvándorlás korában jelent meg a Kárpát-medencében
● A múltban leginkább az Alföldön terjedt el, innen a korabeli latin neve is: Ovis aries strepsiceros Hortobágyiensis, azaz hortobágyi magyar racka
● A XX. század elején már kipusztulófélben lévő fajtának tartották
● Ma a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Körös- Maros Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park rendelkezik nagyobb rackanyájakkal